a CLIL Németországban

Németországban a két tanítási nyelvű oktatás a hatvanas évek elején vette kezdetét, és Franciaországnak és Németországnak azzal a törekvésével áll összefüggésben, hogy a két ország politikai kapcsolatait barátságos alapokra helyezzék.

A német-francia együttműködési szerződés, amelyet 1963. január 22-én kötöttek meg, és amely német-francia barátsági szerződés néven került be a krónikákba, egy sor javaslatot tartalmazott az oktatás területén folytatandó élénk együttműködéssel kapcsolatban. Többek között előirányozták, hogy lépéseket kell tenni a franciául tanuló német diákok illetve a németül tanuló francia diákok számának növelésére. Ez oda vezetett, hogy mindkét országban úgynevezett német-francia gimnáziumokat (Franciaországban Lycées franco-allemands) hoztak létre. Németországban ezekben az iskolákban – az első a singeni Hegau Gimnázium volt – a két tanítási nyelvű, francia célnyelvű oktatás keretei között a tanulókat maximum három tantárgyból francia nyelven oktatták. Ezeknek az iskoláknak a száma 1987-ig 25-re emelkedett. Fontos hangsúlyozni, hogy a bilingvis oktatás tanítási nyelve Németországban a francia nyelvvel áll szoros kapcsolatban, és nem az angollal.

Észak-Rajna-Vesztfália az éllovas

Csak a kilencvenes évek kezdetén hoztak létre olyan két tanítási nyelvű tagozatokat, ahol a tanítás nyelve angol volt. De például Észak-Rajna-Vesztfáliában egyedül 1990-ben 16 iskolában vezettek be két tanítási nyelvű tagozatokat, az iskolák nem kis része Realschule (5.-10. osztályig tartó iskolatípus, ahonnan a tanulók az iskola befejezése után továbblépve szakmát tanulhatnak vagy egyetemi tanulmányokra jogosító szakmai érettségit tehetnek) illetve Gesamtschule (több iskolatípust integráló iskola) volt. Németországban egyébként sokkal lassabban haladt a fejlődés, mint Észak-Rajna-Vesztfáliában, amely a mai napig a terület éllovasának számít. Ma Németországban több mint 800 olyan iskola létezik, amely rendelkezik két tanítási nyelvű kínálattal, ebből 200 található Észak-Rajna-Vesztfáliában. Időközben persze az angol tanítási nyelvű iskolák messze az élen járnak, Észak-Rajna-Vesztfáliában 2006-ban a 162 angol nyelvűvel szemben mindössze 23 iskolában volt a tanítási nyelv francia. De előfordulnak más tanítási nyelvek is, például olasz, újgörög, orosz, spanyol és holland.

Mivel Németországban a tartományok önálló oktatáspolitikával rendelkeznek, természetesen ennek megfelelően különböző modellek alakultak ki. Azonban az alapelvek mindenütt nagyon hasonlóak, ezért a következőkben eltekintünk attól, hogy a különbségeket részletesebben megmutassuk. A tanulók általában ötödik osztályban (vagyis az általános iskolát követően, amely Németországban az 1.-től a 4. osztályig tart) kerülnek be a két tanítási nyelvű tagozatba. Az ötödik és hatodik osztályban még nem tanulnak szaktárgyakat idegen nyelven, de intenzívebb idegen nyelv oktatásban részesülnek abból a nyelvből, amely majd a szaktárgyak tanítási nyelve lesz. Ez többnyire az első idegen nyelv, amelyet a tanulók akár heti hét órában is tanulhatnak. Hogy ezen a gyakorlaton a korai angoltanulás mennyiben fog változtatni, még nem látható. A szaktárgyi órákon - gyakran földrajz vagy történelem - a hetedik osztályban kezdődik a két tanítási nyelvű oktatás. A kilencedik osztályban aztán vagy egy további tantárgy jön ehhez, vagy az addig tanult tárgyat egy másik váltja fel. Ez az adott iskola berendezkedésétől függően dől el. A két tanítási nyelvű tagozatokon az érettségiig a tanulóknak szaktárgyi kínálat áll a rendelkezésére, többnyire azonban kettőnél több tárgyat nem tanítanak idegen nyelven.

A pedagógia programok fejlesztése

A tantervek azt tükrözik elvont módon, aminek az osztálytermekben konkrétan történnie kellene, ezért következtetéseket lehet belőlük levonni a két tanítási nyelvű tanulás módszertani- didaktikai alapkoncepciójára vonatkozóan. A szokásos formális rendelkezéseken kívül Németországban csak kevés tartománynak vannak a tanterveket célzó miniszteri szintű előirányzatai. A legelőrébb a szabályozásban nyilvánvaló okokból Észak-Rajna-Vesztfália jár. Ebben a tartományban az oktatott tantárgy-nyelv-kombinációk többségéhez készültek tanterv jellegű úgynevezett ajánlások. Ezeknek az ajánlásoknak a tagolása az észak-rajna-vesztfáliai tantervek szokásos struktúráját követi, tartalmazza a feladatokat és a célokat, a tananyagot, az óratervezetet és a teljesítmény értékelését. Sok javaslat utal a „normális” idegen nyelvi és szaktárgyi programokra, amelyek legalábbis Észak-Rajna-Vesztfáliában szintén adnak iránymutatást a két tanítási nyelvű tanulásra vonatkozóan. Valamennyi javaslathoz készült egy átfogó melléklet, amely többek között szaknyelvi segédanyagokat, témakörök szerint kidolgozott óratervmintákat és más anyagokat foglal magában.

Alapvető feltételként valamennyi ajánlás hangsúlyozza, hogy a két tanítási nyelvű szaktárgyi oktatás követelményeit, céljait, tartalmát és módszereit tekintve az adott tárgy érvényben lévő programjához igazodik. A szaktárgy anyanyelvi programja az alapja a két tanítási nyelvű oktatásnak. Az ajánlások alapvető feltételként rögzítik azt is, hogy a tanulóknak nemcsak az idegen nyelven, hanem az anyanyelvükön is el kell sajátítaniuk az adott tantárgyi tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy a tantárgyra jellemző kifejezéseket mindkét nyelven meg kell tanítani a tanulóknak. A tanulók kognitív és idegen nyelvi lehetőségei közötti diszkrepanciát tekintik a két tanítási nyelvű szaktárgytanítás központi problémájának. Ezt a szaktárgyi és az idegen nyelvi tanulás integrációjának tantervben történő rögzítésével kell megoldani. Alapvető feltételként rögzítik azt is, hogy az interkulturális tanulás, amely a két tanítási nyelvű szaktárgytanítás fő célja, „az ellentétek szembeállításával, perspektívaváltással és ezzel a saját világnak a másik szemszögéből történő tanulmányozásával” érhető el. (Az idézett rész a politika tantárgy olasz nyelvű tanításához készült ajánlásból származik.) A bilingvis szaktárgytanítás fő céljának a nyelvi készségek fejlesztését tekintik, amelyeknek a szaktárgyi óra munkáját kell szolgálnia. Ezt összefoglalva a következő kategóriákban adják meg: leírás, kifejtés, következtetés és értékelés. Valamennyi ajánlás hangsúlyozza, hogy az adott tantárgyhoz kapcsolódó készségek ugyan tantárgyspecifikusak, ugyanakkor általános készségeket is magukba foglalnak, amelyekre minden tantárgyhoz szükség van. Ide tartozik például a képek, ábrák, táblázatok értelmezése, amelyhez az adott szaktárgyi tartalmak idegen nyelvi elsajátítása történhet az összes szaktárgyra vonatkozóan egyszerre. Valamennyi ajánlás hangsúlyozza a szövegkompetencia fejlesztésének jelentőségét. El kell tudni mélyíteni az idegen nyelvi olvasási készséget. A szaktárgyspecifikus írásdidaktika értelmében épp ilyen fontos a szaktárgyi szövegek írásának megfelelő támogatása.