a CLIL Németországban

A két tanítási nyelvű földrajzoktatás nagy múltú hagyományokkal rendelkezik a bautzeni Szorb Gimnáziumban. "Witajće k nam! – Köszöntjük városunkban!" Ez a kétnyelvű tábla köszönti azt, aki autóval érkezik a szászországi Bautzenbe. Ugyanis a szintén ezt a nevet viselő járásban a németek mellett mintegy 40.000 szorb is él – a milcek és luzsicok nyugati szláv törzseinek leszármazottai, akik a 6. században a mai Felső- és Alsólausitz területét lakták.

A kétnyelvűség fontos alkotórésze a régió kulturális és politikai életének – és Budyšin, ahogyan szorbul Bautzent mondják, szorb gimnáziumában erre készítik fel az új nemzedéket.

Az intézmény 1947 óta létezik – először mint Sorbische Oberschule (Szorb Tízosztályos Általános Iskola) majd később mint erweiterte Oberschule (tizenkét osztályos iskola), míg végül 1992-ben Szorb Gimnázium lett. Azóta ugyanabban az épületben működik az általános iskola és az alsó középiskola is. Ez egyrészt garantálja a kétnyelvűség folyamatos jelenlétét, másrészt azt is, hogy az új tanulók bármelyik szinten be tudjanak kapcsolódni az oktatásba.

Tanulás dupla óraszámban

v

Az iskolának 360 diákja van, ennek valamivel több mint a fele szorb anyanyelvű. Olyan osztályokba járnak, ahol a legtöbb tárgyat az ő nyelvükön tanítják. Azok, akik mint Jonas is, a szorbot idegen illetve második nyelvként tanulják, fokozatos felkészítést kapnak a párhuzamos osztályban, hogy mire elérik a gimnázium felső tagozatát, folyékonyan tudjanak beszélni és írni szorbul. Akárcsak az anyanyelvi beszélők és azok a tanulók, akik a két tanítási nyelvű általános iskolába jártak, Jonas-nak is heti három földrajzórája van. Ugyanis a német szakszavakon kívül a gyerekek itt szorbul is megtanulják az adott kifejezéseket, továbbá gyakorolják a kiejtést és az írásmódot is. Az anyanyelvi beszélők pedig arra használják a többlet tanórát, hogy a német nyelvet gyakorolják. „A pótórát a felkészítő órából fedezzük, a 7. osztályban pedig a szorbóra adja. Ezért szorosan együtt dolgozunk az adott szorbtanárral” - magyarázza Eva Maria Elle.

Mindig az egyéni nyelvi szint áll a figyelem középpontjában

A Szorb Gimnáziumban a tanulók heti 2-4 órát tanulnak szorbul, egy részük anyanyelvi szinten, a többiek idegen nyelvként. Cserébe a második idegen nyelvet kisebb óraszámban tanulják, mint a többi szászországi gimnáziumban. Mégis marad a diákoknak egy többlet órájuk. A felsőbb osztályokban a biológiát vagy a történelmet és az ének-zenét is szorb nyelvi modulokban tanítják. „Ez mindig a tanulók nyelvi szintjétől függ és attól, hogy milyen anyanyelvi tanár áll rendelkezésre” - mondja Eva-Maria Elle.

Ezt az oktatási modellt sokkal hatékonyabbnak tartja, mint a hagyományos idegennyelv-oktatást: „A gyerekek az érdeklődésüknek megfelelően játékosan tanulnak, és egyszerre sajátítják el a legkülönbözőbb szakterületek szakszókincsét. Mivel állandóan gyakorolják a nyelvet, gyorsan megtanulnak szabadon és folyékonyan beszélni.” Darabáru, tömegáru, beltenger: a két tanítási nyelvű órán teljesen tudatosan mindig bevezetik a megfelelő német fogalmakat is. Még ha kezdetben az órák előkészítése jóval nagyobb ráfordítást igényel is, mint a kizárólag németnyelvű óráké: „Mostanra jól összeszokott csapat lettünk, mindenki kamatoztathatja az órán azt, amiben a legjobb” - büszkélkedik Eva Maria Elle. Kolléganőjével, Gabriela Jendrewskivel ellentétben ő ugyan nem anyanyelvként, de tökéletesen beszéli a szorbot, véleménye szerint ez ideális a tanításhoz: „Így a tanulók tanulási nehézségeit különböző szempontokból közelíthetjük meg” - véli Elle.

A gyors haladás előreprogramozott

Az órán a tanárnők egymás után két nyelven feltett kérdéseire a gyerekek többnyire még németül válaszolnak. De ez gyorsan meg fog változni. Mert a cél az, hogy mielőbb átálljanak arra, hogy az óra szorbul folyik: „Néha még minket is meglep a haladás gyorsasága” - vallja be Gabriela Jendrowski, és kiosztja a kétnyelvű munkalapokat. A teremben koncentrált csend, a tanulók kis csoportokban vizsgálják az atlaszukban a németországi közúthálózatot, és végül kikeresik a szorb-német szótárban a fontos csomópontokban elhelyezkedő városok szorb nevét. Jonas és a padtársa, Philipp lelkesen dolgoznak. Hogy miért tanulnak szorbul? „Mert az ebben a régióban fontos, és mert szeretek új nyelvet tanulni” - mondja Philipp.

Az órák előkészítéséhez a két tanárnő többnyire a kiadók németnyelvű oktatási anyagaira támaszkodik, az ábrákat szorb fordítással egészítik ki, illetve egész szövegrészeket fogalmaznak meg szorbul. „Ez a kiejtés gyakorlására szolgál. Így azok a tanulók, akik több előismerettel rendelkeznek, fel tudják olvasni ezeket a részeket, és így segíteni tudnak a többieknek a kiejtés gyakorlásában” - magyarázza a tanárnő, hogy miként oldják meg azt a mindennapos mutatványt, hogy áthidalják a tanulók nyelvi szintje közötti különbséget, ami az ötödik osztályban még jellemző. Emellett a tanárnők rendelkezésére állnak szorbra lefordított német szakkönyvek is, mint például a Klett Kiadónál „Terra” címen megjelent földrajzkönyv: „A tanulók így mindkét változattal dolgoznak. Először a német változatból elsajátítják a megfelelő ismereteket, azután ugyanazt a szöveget még egyszer elolvassák szorb fordításban is”, meséli a tanárnő és összecsapja a tenyerét: „Milyen útvonalon szállítják az árukat a hamburgi kikötőből Münchenbe?” A tanulók csendben összpontosítva követik tanárnőjük mutatópálcáját a térképen.

Döntő jelentősége van a tanulási képességnek és a motivációnak

Laura, Jonas osztálytársa, vajon különösen tehetségesnek tartja magát? A tizenegy éves kislány megrázza a fejét: „Néha elég nehéz állandóan új szavakat tanulni. De valahogy megszokja az ember.” Az igazgatóhelyettes René Jatzwauk is hasonlóan látja ezt. Habár alapjában véve bárkit felvesznek a Szorb Gimnáziumba, akit az általános iskolában gimnáziumi tanulmányokra javasoltak, a tanulási képesség és a motiváció is fontos előfeltételei annak, hogy valaki sikeresen tanuljon egy két tanítási nyelvű osztályban: „Azoknak a gyerekeknek, akik tudni vágyók és a házi feladatot nem érzik tehernek, itt nem okoz gondot a tanulás” - állítja.

Csak ritkán van arra szükség, hogy eloszlassa a nem szorb anyanyelvű szülők aggodalmait, miszerint a gyereküket túl nagy feladat elé állítja egy olyan iskola, ahol sok gyerek rendelkezik szorb családi háttérrel. Sokkal inkább elmondható az, hogy a gimnázium egyre növekvő kedveltségnek örvend a német tanulók körében: „A legtöbb szülő tudatosan dönt úgy, hogy a gyermekének többet ad a régióból és felkínálja neki a lehetőséget, hogy már kiskorától kezdve edzhesse azt a képességét, hogy megtanuljon egy új nyelvet. Ha ugyanis a gyerekek egyszer megértették a rendszert, akkor sokkal könnyebben tudnak további nyelveket tanulni.”

Saját célok ösztönzése

De miért kellene épp egy kisebbség nyelvét tanulni? Jatzwauknak nem kell sokáig gondolkodnia a válaszon: „A globalizáció korában a kétnyelvűség előnyei teljesen nyilvánvalóak: egy szorb minden nehézség nélkül megérti a csehet, a lengyelt és az egykori Jugoszlávia nyelveit” - állítja meggyőződéssel. Így például a bautzeni vagy cottbus-i szorb gimnáziumban érettségizett fiatalokat felveszik a prágai egyetemre, ha leteszik az iskola cseh nyelvvizsgáját, amelynek tényét az érettségi bizonyítványban aztán szorb nyelven is külön rögzítik.

A Szorb Gimnáziumban a tanulás fontos részét alkotja az idegennyelv-tanulás. Az angol mellett, amelyet a gyerekek már harmadik osztálytól kezdve tanulnak az általános iskolában, a tanulóknak lehetősége van arra, hogy hatodik osztálytól válasszanak a cseh, az orosz és a francia nyelv közül, nyolcadikban pedig tanulhatnak latint. A lengyel és spanyol nyelvi szakkörök teszik kerekké az egész napos iskola kínálatát. Pontosan megszólal az óra végét jelző csengő. Jonas elrakja a szótárfüzetét. Sokat tanult ma, ugyanis nagy célt tűzött ki maga elé: „Ha a nyári szünetben a szüleimmel elmegyek Csehországba, szeretnék mindent megérteni.”