könyvtárügy

A „Németország olvas. Találkozóhely: a könyvtár” programmal 2008 végén először rendeztek egész Németországra kiterjedő könyvtári akcióhetet. A Német Könyvtári Szövetség (dbv) elnöke, Gabriele Beger ennek mérlegét vonja meg és már a jövőbe tekint: a következő akcióhétre 2009. november 6–13. között kerül sor.

Beger asszony, mi volt a célja a „Németország olvas. Találkozóhely: a könyvtár” elnevezésű programnak?

Fel akartuk hívni a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van a könyvtáraknak társadalmunkban, és fogékonyabbá akartuk tenni a politikát aziránt, hogy megbízható finanszírozás nélkül a könyvtárak nem tudják ellátni a feladataikat. De ezt nem nyilatkozatokkal vagy siránkozással akartuk megtenni, hanem egyesült erővel azt akartuk megmutatni, hogy mire vagyunk képesek.

15 ezer órás program

Mi mindenre került sor az akcióhéten?

Több mint 4500 rendezvényünk volt egész Németországban – összesen 15 ezer óra program szerzői felolvasásokkal, könyvtárak éjszakájával, kiállításokkal, beszélgetéssorozatokkal, és különböző akciókkal, amelyekbe bevontuk a közönséget is.

Mi szerezte Önnek a legnagyobb örömet?

Az, hogy nagyon-nagyon sok könyvtár vett részt az akcióban. És a sikeres sajtómunka is. A könyvtárakat nehéz „jól eladni”, és egy kampánnyal érdeklődést kelteni sem könnyű. De sikerült elérnünk, hogy olyan jelentős újságok, mint például a „Die Zeit”, ingyenes, nagy formátumú hirdetésekkel reklámozzák az akciót.

Elégedett a visszhanggal?

Nagyon elégedett vagyok. A sajtóvisszhang figyelemreméltó. Több mint 190 tudósítás jelent meg a könyvtári hétről. A kampány végén pedig a Deutschlandradio kulturális csatornája a legjobb adásidőben sugárzott egy talkshow-t,amelyben a könyvtárakról volt szó. .

Nagyon sok visszajelzést is kaptunk hivataloktól és egyéb politikai körökből is. Természetesen különösen örülünk annak, hogy a szövetségi Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium ígéretet tett a 2009-es és 2010-es kampány finanszírozására.

A kezdet sikeres volt

Az elvárásai tehát teljesültek?

Igen. De azzal is tisztában vagyunk, hogy ez csak a kezdet volt. Bizonyára sok mindent még jobban is lehet csinálni.

Minek kell javulnia?

Utólagos felmérésünk rávilágított például arra, hogy a plakátjaink, amelyeken prominens embereket lehetett látni, sok bosszúságot okoztak. Az emberek egy része azt gondolta, hogy ezek a neves személyiségek az akció során megjelennek majd a helyszíneken. A kisebb községek pedig azt jelezték, hogy több mintaanyagra van szükségük a helyi sajtómunkához. Ezen felül az akcióhét időpontját is bírálat érte, mert több szövetségi tartományban is az iskolai szünet idejére esett.

A migráció mint súlypont

Ön most már a következő akcióhetet tervezi…

A következő kampányra 2009. november 6–13. között kerül sor. Ezúttal az Olvasás Alapítvány által minden évben megrendezett felolvasónap lesz a záró rendezvény.

Lesz ezúttal mottója, vagy valamilyen más koncepciója a rendezvényeknek?

A rendezvényformák sokrétűségét mindenképpen meg kell őrizni. Végeredményben ez mutatja meg, hogy milyen szerteágazó lehet a könyvtárak munkája.

A migrációval összefüggő könyvtári munkát mindenesetre erősebben ki akarjuk emelni. Az Olvasás Alapítvány legújabb tanulmánya a 2008-as németországi olvasási szokásokról kimutatta, hogy a könyvtárak olyan intézmények, amelyeket minden polgár egyformán elfogad. A migrációs háttérrel rendelkező polgárok éppolyan gyakran, ha nem gyakrabban látogatnak el a könyvtárakba, mint a született német polgárok. Úgy látjuk, hogy ebben a tekintetben a könyvtáraknak nagy a felelőssége.

Könyves vonattal Ausztriába

Vannak terveik a nemzetközi együttműködést illetően?

Igen, hiszen a kampány alapötletét osztrák kollégáinktól vettük át. Most azt fontolgatjuk, hogy közelíthetnénk-e egymáshoz az időpontjainkat. Ezzel kapcsolatban felmerült az ötlet, hogy egy vonatot indítunk Németországból Ausztriába, amely továbbviszi a kampányt. Más európai országok is gondolkodnak rajta, hogy könyvtári akcióhetet indítsanak.

Milyen tippeket adna nekik?

Ne csinálják ad hoc, jól készítsék elő. Ha az ember egyszer már elkezdte, biztosnak kell lennie abban, hogy a következő években is meg tud valósítani egy ilyen kampányt.

Természetesen ez a finanszírozáson áll vagy bukik. Szükségünk van megbízható partnerre. Az eszközök, amelyeket ehhez központilag elő kell teremteni, nem jelentéktelenek. Csak az akcióhét koordinálására a szövetségi oktatás- és kutatásügyi minisztériumi forrásból egy félmunkaidős státuszt létesítettünk. Egy ilyen kampány finanszírozása mindenesetre nem intézhető el néhány szponzorfelkérő levéllel.