Forró nyomon – kortárs német nyelvű krimik

Ulrich Ritzel (*1940)

Ulrich Ritzel; © Sven Paustian
Ulrich Ritzel; © Sven Paustian
Amikor Ulrich Ritzel 1999-ben kiadta a Der Schatten des Schwans [A hattyú árnyéka] című művét, az 59 évesen debütáló szerzőt „a német bűnügyi regény reménységeként” üdvözölték. Hat regény és tizenegy év után Ritzel mára beváltotta a kritikusok reményeit is, és nagy olvasóközönsége is lett.

Az olvasókat lenyűgözi Ritzel műveinek gazdag eszköztára: a német közélet mindennapjainak találóan, a groteszk iránti csalhatatlan érzékkel ábrázolt jelenetei, a bürokrácia kifinomult szatírája, a komplex, filmszerű vágástechnikával, több perspektívából vezetett cselekményszálak, a technikai, történeti és társadalmi összefüggések aprólékos ábrázolása, a happy end nélküli plauzibilis végkifejlet, az elegáns, plasztikus, szellemes stílus. Ritzel fő nyomozója, Hans Berndorf, előbb felügyelő Ulmban, majd nyugdíjasként magánnyomozó, aki sokat olvas, szereti Montaigne-t és Lichtenberget. Ritzel elbeszélésmódja a korai felvilágosodás e képviselőinek szkepticizmusán edződött. A szerző összegyűjti a bizonyítékokat, tényeket, visszaemlékezéseket és cselekedeteket – ezekből rakhatja össze az olvasó a saját elképzelését. Hogy ez alig fog különbözni a szerzőétől, azt Ritzel visszafogott, de átható elemzése és szatirikus látásmódja garantálja. Az író szinte egész felnőtt életén, harmincöt éven át napilapok riportereként tanulmányozta a német vidéket a maga teljes szépségében és pusztulásában. 1981-ben a német napisajtó bátor tudósításokért odaítélt díjával („Wächterpreis der Tagespresse”) tüntették ki. Regényei, melyek Ulm városát, újságírói tevékenységének utolsó helyszínét járják körbe hol szűkebb, hol tágabb körökben, a korszellem precíz élveboncolásai. Ritzel megkerülhetetlen azok számára, akik meg akarják tudni, hogy néz ki Németország belülről.

Beifang (2009) [Váratlan fogás]

Buchcover „Beifang“; © btb Ebben a talán legjobb és legsokrétűbb regényében Ritzel két eseménysíkot kapcsol össze: a német zsidók kifosztását és szisztematikus kirekesztését kiirtásuk előtt, a nemzetiszocialista diktatúra idején, és egy fiatalasszony megölését napjainkban. Az összekötő kapocs egy zsidó esküvői gyűrű, amit a meggyilkolt művészettörténész hölgy a nyakláncán viselt. Ritzel a gondos történelmi kutatást a mai sváb politikai viszonyok kijózanító vizsgálatával köti össze: kapzsiság, mohó meggazdagodási vágy, szélhámosság és az emberek semmibevevése akkor és most egyaránt.


Ulrich Ritzel munkássága mottójául Georg Christoph Lichtenberg bejegyzését idézi a szerző Sudelbuch A (1765-1770) című munkájából. Az eredetiben folyamatosan szedett szöveget Ritzel a saját felfogása szerint tagolta:

Egy bűntettben
általában nem az
érdemli a büntetést,
amit a világ bűntettnek nevez,
hanem
az életünkbe mintegy gyökerekként
benyomuló
cselekvéssornak az a mozzanata,
amely a leginkább dependeál a saját akaratunktól
és amit a legkönnyebb lett volna meg nem tennünk.

(G. Ch. Lichtenberg: Aforizmák, válogatta és fordította Tatár Sándor. T-Wins Kiadó, 1995)

Tobias Gohlis
krimiszakértő, szabadúszó újságíró, irodalomkritikus
és a Német Krimidíj zsűrijének tagja.

Fordítás: Szűcs Eszter
© Goethe-Institut
2011. január

kapcsolódó linkek

Német irodalom

Cikkek és linkek kiemelt témakörökben

Könyvek, amelyekről beszélnek

Újdonságok a német könyvpiacról

A Goethe Intézet fordítástámogatási programja

német könyvek idegen nyelvre történő fordításának támogatása

Goethe Budapesten – Az Elischer- gyűjteménye

Kéziratok, levelek és kultusztárgyak a világ egyik legnagyobb Goethe-gyűjteményéből