Világcserék. A műfordítás kulturális alaptevékenység

Műfordítás nélkül a kis nyelvi közösségek nem tudnák megmutatni magukat. Még kevésbé férnének hozzá a világ kulturális értékeihez.

 

A fordítás helye

Magyarországon a kiemelkedő fordításokat régóta a nemzeti irodalom szerves részének tekinti az irodalomtörténet. Aligha lenne teljes a magyar irodalom Arany János Hamletje (1866) vagy a Babits Mihály Dante-fordítása (1913-23) nélkül. Faludy György Villon-fordításai pedig egy egészen különálló fejezetet jelentenek a kultúrhistóriában.

Hogy korunk terméséből mi marad fenn, azt nehéz eldönteni. Az ezredforduló környékén a színházak nagy sikerrel játszottak Nádasdy Ádám két kötetben is közreadott Shakespeare-fordításaiból. Ami pedig a prózát illeti, a teljesség legcsekélyebb esélye nélkül kell említenünk Jancsó Júlia Proust-fordításait, a német irodalmat átültető Adamik Lajos és Nádori Lídia működését vagy a lengyel remekművek egész sorát magyarító Körner Gábor munkáit. S hogy a magyar irodalom hófödte csúcsain sem derogál fordítani, annak ékes bizonyítéka Tandori Dezső sokfelől vitatott, s sokfelől magasztalt, de mindenképpen roppant kiterjedt fordítói munkássága.

Külföldi irodalom magyarul

„A fordítás létszükséglet - különösen kis nyelvi közösségek esetében az“, állítja Szegedy-Maszák Mihály fordításelmélettel foglalkozó irodalomtudós, akadémikus.* A fiatalabb generációkat leszámítva a magyarok alig is bírnak idegen nyelveket. Magyarországon ezért különösen fontosak a fordítást támogató pályázatok. Ennek ellenére külföldi irodalom fordítására az utóbbi években igen csekély források álltak rendelkezésre.

Egyik ilyen a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzõk és Kiadók Reprográfiai Egyesületéhez befolyó jogdíjakból kiírt pályázat, amin 2009-ben 30 millió forintot osztottak szét szépírók és műfordítók között. A nyertesek havi 100 ezer Ft támogatást kaptak, legfeljebb egy évre. Hogy a sikeres pályázatok közül mennyi volt fordítói, azt a MASZRE nem tette nyilvánossá.

A 2006-ban elindított Babits-ösztöndíj költségvetési forrásból, évről évre változó feltételek mellett támogatja a műfordítókat. 2011-ben a minisztérium kuratóriuma tíz műfordítónak szavazott meg havi 80 ezer forint támogatást, összesen 33 hónapra. A kiírás teljes kerete 2,6 millió forint volt.

Mindez oly kevés, hogy a kiadók jószerivel csak a nemzetközi pályázatokra számíthatnak, melyek közül talán az Európai Unió Kultúra keretprogramja a legfontosabb, amiből a magyar könyvkiadók már több mint 800 ezer eurót nyertek, s ily módon 2010-ig 143 könyvet fordítottak le magyarra. Például az utóbbi évek két Nobel-díjasának, a török Orhan Pamuknak és a francia J. M. G. Le Cléziónak egy-egy művét. A kiírás szerint kortárs európai szerzők műveinek, valamint társadalomtudományi és filozófiai szövegek fordítására lehet pályázni, az elbíráláskor pedig előnyt élveznek a gyerekeket és fiatalokat megcélzó könyvek, illetve azok, amik kevésbé széles körben beszélt nyelveken íródtak.** A támogatás kritikájaként szokták említeni, hogy a pályázat menete bonyolult és sok adminisztrációval jár.

A közösségi forrásokon kívül egyes országok kulturális intézeteinél is lehet pályázni, a Goethe Intézet Magyarországon évente 8-12 könyv kiadását segíti, s eddig közel 40 kiadónak nyújtott támogatást.

Magyarország 2012-től készül új szerzőtámogatási rendszert indítani. A Public Lending Rights (PLR) lényege, hogy a közkönyvtári kölcsönzés után az alkotók jogdíjat kapnak. A rendszer részletein évek óta dolgozó jogkezelő szervezet, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) tervei szerint a PLR kiterjed majd a fordítókra is – mindazonáltal a konkrét elképzeléseikről egyelőre keveset tudni. 

Magyar irodalom idegen nyelven

A magyar kis nyelv, kevesen értik. A magyar irodalom idegen nyelvű átültetésében a rendszerváltás óta kulcsszerepet vállalt a Magyar Könyv Alapítvány (MKA), de 2011-ben a kormány – több más közalapítvánnyal együtt – megszüntette ezt is. Az alapítvány 2008 óta szakmai lebonyolítóként vett részt a MASZRE-hez befolyt jogdíjak pályázati elosztásában – ennek utolsó, 2011-es kiírásakor műfordítói ösztöndíjra további 15 millió forintot oszthatott szét. Az MKA 1992-ben még 100 millió forintot költhetett, az alapítványhoz tartozó, 1997 óta létező Fordítástámogatási Alap viszont már csak évi 20 millió forintos költségvetésből segíthette a magyar irodalom külföldi megjelenését. Ez az összeg az elmúlt közel másfél évtizedben egyedül a frankfurti könyvvásár díszvendégségének az évében, 1999-ben volt magasabb.*** Az MKA Fordítástámogatási Irodája az elmúlt tizenöt év alatt kb. 800 magyar mű fordítását segítette elő, 240 magyar szerző könyve és 58 antológia jelent meg így idegen nyelven. A fordítástámogatásra jutó összegek alapján Magyarország az utolsó Európában.

Károlyi Dóra, az alapítvány képviselője kérdésünkre elmondta, hogy az MKA megszüntetése és feladatainak átcsoportosítása jelenleg sok szervezési és jogi bizonytalanságot okoz. Annyi azonban biztos, hogy a magyar irodalom idegen nyelvű megjelenésének finanszírozása ettől az évtől a Petőfi Irodalmi Múzeum részeként működő Könyv- és Fordítástámogatási Iroda feladata lesz, ami pedig forintra ugyanannyit kap, mint eddig a Fordítástámogatási Iroda.

Magyar irodalom Németországban

A magyar irodalom nemzetközi recepciója szempontjából döntő jelentőségű a német kultúra közvetítő szerepe. Az utóbbi évtizedekben olyan fontos íróknak jelentett ugródeszkát könyveik németországi kiadása, mint Esterházy Péter, Nádas Péter vagy éppenséggel a 2002-es Nobel-díjas, Kertész Imre. De a német kiadásnak (is) köszönhetően lett nemzetközi siker két fiatal magyar prózaíró, Dragomán György A fehér király és Bartis Attila Nyugalom című regénye is. Látványos lökést adott a magyar irodalom nemzetközi ismertségének, a már említett 1999-es díszvendégség a Frankfurti Könyvvásáron, de a magyar írók ettől eltekintve is régóta szívesen látott vendégek Németországban. Számos magyar nyertese van a DAAD (Német Akadémiai Csereszolgálat) vagy a Berlini Művészeti Akadémia ösztöndíjainak.

2011-ben hosszas előkészületek után elindult Magyarországon a Márai-program, ami a magyar szépirodalom támogatását a közkönyvtárakéval köti össze – az utóbbiak célzott könyvbeszerzéseinek finanszírozásán keresztül. A programnak az előzetes tervek szerint része lett volna a magyar művek külföldi népszerűsítésére szánt Publishing Hungary pályázat is. A 2011-es kormányzati megszorítások során az 1 milliárdos költségvetés 435 millió forintra csökkent, így a Márai-program első kiírásai között az eredetileg évi 60 millió forinttal támogatni kívánt Publishing Hungary céljai (fordítói ösztöndíjak, magyar művek külföldi kiadása – kiadói támogatás) nem szerepeltek.

Asylum

A magyar irodalom fordítóit próbálja segíteni a maga szerény eszközeivel az egész évben nyitva tartó Magyar Fordítóház is Balatonfüreden, ahová – a fordítandó mű terjedelmétől függően – 2-8 hétre lehet ösztöndíjat nyerni. Az 1998 óta működő intézmény az alkotómunka mellett kisebb rendezvényeknek, szimpóziumoknak, workshopoknak is otthont ad. A Fordítóház vegyes finanszírozású: az illetékes minisztérium, a füredi önkormányzat, valamint egy magánszponzor támogatásából működtetik, az ösztöndíjak fedezete pedig pályázati pénzekből (például MASZRE) jön össze. Ugyancsak fontos, hogy a magyar kultúra nemzetközi bemutatására létrehozott Balassi Intézet 2005 óta minden évben tíz hónapos magyar műfordítói kurzust tart fiatal külföldieknek, az egyik jelentős hazai írószervezet, a József Attila Kör pedig minden évben megrendezi immáron két évtizede a magyar irodalom legnevesebb külföldi fordítóit vendégül látó műfordító táborát.

*Szegedy-Maszák Mihály: Megértés, fordítás, kánon – a Kalligram kiadó ajánlata
**Forrás: Kulturpont.hu
***Csapody Kinga: Hogy jut el a magyar irodalom külföldre