Projekte

Jelentősen nőtt a cigány többségű iskolák száma az elmúlt években, mégis sikeresnek mondják az oktatási integrációt. Enélkül sokkal rosszabb lenne a helyzet.

Erőteljes gettósodási folyamat indult el az iskolákban – figyelmeztetett a közelmúltban Papp Z. Attila szociológus, aki a már tíz éve folyó kompetenciamérések adatbázisa alapján térképezte fel a cigány tanulókat. A kutató szerint az elmúlt tíz év alatt megduplázódott azon oktatási intézmények száma, ahol a diákok több mint fele roma, országosan az általános iskolák tizedében már a cigány tanulók vannak többségben. Hivatalosan semmit sem lehet tudni a romák oktatási helyzetéről, adatvédelmi okokból ugyanis nem lehet erről közvetlenül adatokat gyűjteni. Kutatók azonban egyetértenek abban, a helyzet súlyos. Havas Gábor és Zolnay János becslése szerint 2004 óta legalább 34 százalékkal nőtt a cigány többségű iskolák száma. Ezek a mélyszegénységben élők iskolái, amelyekben a nem roma tanulók többsége is hátrányos helyzetű. Az ilyen – általában községi- gettóiskolákban többnyire túlterhelt és felkészületlen pedagógusok oktatnak, jellemzően lerobbant iskolaépületben, bútorokkal és szemléltető eszközökkel kevésbé felszerelt termekben. A magyar az egyik legszélsőségesebben szelektáló oktatási rendszer: a szegény és a gyenge érdekérvényesítő képességgel bíró családok gyermekei többségükben az átlagosnál gyengébb színvonalú iskolákba kényszerülnek, míg az elit gyermekei a szülők anyagi áldozatvállalása szerint válogathatnak az oktatási szolgáltatások között.

Nem magánügyük

Az esélykülönbségek mérséklődése a többség érdeke is, egyrészt mert, nem elég hatékony a szelektáló oktatási rendszer, másrészt, mert a minőségi oktatásból kirekesztett és a munkaerőpiacról is kiszorult szegény családok gyermekeinek felnőtt korukban nyújtandó szociális ellátások sokba kerülnek - ilyen felismerések nyomán, az esélyteremtés jelszavával indult 2002-ben a deszegregáció. Az iskolai elkülönítést 2003 óta tiltja a közoktatási törvény, és az esélyegyenlőség érdekében újraírták a beiskolázási szabályokat is. Korlátozták a szabad iskolaválasztást annak érdekében, hogy az iskolák ne válogathassanak a diákok közül. Felülvizsgálták a fogyatékossá nyilvánítás rendszerét is, miután kiderült, hogy ez az egyik legkedveltebb módszer a roma gyerekek elkülönítésére. A korábbi szocialista –szabaddemokrata oktatási kormányzat az egész oktatási rendszer megújítását tűzte ki céljául az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésekor. Az eltérő hátterű gyerekek együtt oktatását segítő módszertani programot már több mint 1800 iskolában bevezették. A felzárkóztatást anyagilag is ösztönzik: az idei tanév első félévében összesen 3 milliárd forintos keretből pályázhatnak az önkormányzatok a képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítésre, óvodai fejlesztő programra valamint e programba dolgozó pedagógusok anyagi támogatására. Az elmúlt években közoktatási célú támogatási pályázaton elvben csak olyan önkormányzatok indulhattak, amelyeknek volt elfogadott esélyegyenlőségi intézkedési terve.

Kevés a jó példa

Hódmezővásárhelyen például a teljes alapfokú oktatási rendszert felforgatták abban a reményben, hogy ezzel általános iskolai esélyegyenlőséget teremtenek. Első lépésként itt tényleg felmérték a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számát, s egy térképen a számuk várható alakulását is bejelölték, majd egy határozattal a város összes iskoláját megszüntették, és a gyerekszámhoz igazodva 10-ből 5-öt alapítottak újjá. Ráadásul folyamatos dolgoznak a rendszer javításán. Az önkormányzatok többsége azonban nem ennyire elkötelezett az integráció iránt. Az oktatási esélyegyenlőséget számon kérő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány sorra pert nyer a jogsértő önkormányzatok ellen, kezdeményezésükre eddig Miskolcon, Nyíregyházán, Kaposváron Győrött Hajdúhadházon és Jászladányban állapította meg jogerősen bírói döntés a romák jogellenes elkülönítését. Az esélyegyenlőség erősítésére hozott új beiskolázási szabályok könnyen kijátszhatóaknak bizonyultak, és hiányzik a hatékony ellenőrzés is. Az integráció egyik legfőbb akadálya még mindig a szabad iskolaválasztás, mivel a középosztálybeli családok „kimenekítik” gyerekeiket azokból az iskolákból, ahol magas a mélyszegénységben élő gyerekek aránya. Kutatások ugyanakkor már azt is igazolták, ahol működik, ott pozitív hozadéka van az integrációnak. Például lényegesen nagyobb arányban kerülnek érettségit adó középiskolába azok a romák, akik alacsony cigányarányú iskolában tanulnak, mint azok, akik homogén cigány vagy cigány többségű intézményben, szinte kizárólag mélyszegénységből érkező gyerekekkel járnak együtt. Ennek ellenére visszalépés várható, mert az integráció helyett a diákok elkülönítése olvasható ki az új köznevelési törvény tervezetéből. Például mert kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályba küldenék az iskolaéretlen gyerekeket és középfokon is zsákutcás képzés várna a lemaradókra.