némettanítás

A Netzwerk Deutsch 2010-ben is statisztikai felmérést készít a német nyelv rangjáról és helyéről a nagyvilágban. Az eredmény: a világszerte németül tanulók száma ugyan csökken, sok országban azonban emelkedő a tendencia.

A Netzwerk Deutsch, amelybe a Külügyi Hivatal, a Német Felsőoktatási Csereprogram (DAAD), a Goethe Intézet és a Külföldi Németoktatás Központi Igazgatósága delegál tagokat, ötévente teszi közzé felmérését, a legátfogóbb és legaktuálisabb statisztikát a német mint idegen nyelv oktatásáról. E felmérés szerint 2010-ben 14.042.789-en tanulnak németül világszerte. Ez 2.675.912-vel kevesebb, mint a 2005-ös adat. Jelentős visszaesést főleg az egykori keleti tömb országaiban mértek, ahol 2000 elején még rendkívül magas kereslet mutatkozott a német nyelv iránt.

Tény, hogy első idegen nyelvként mindinkább az angol váltja fel a németet. Közép- és Kelet-Európában folyamatosan csökken a németül tanulók száma. Az egyetemeken is egyre kisebb az érdeklődés a klasszikus germanisztikai képzés iránt. Sok helyütt ugyanakkor mindmáig a német a legfontosabb második idegen nyelv az iskolákban, s ha egész Európát nézzük, a németül tanuló diákok száma – miként a németül tanuló felnőtteké is – stabil marad. Emellett minden földrészen találunk olyan országokat is, ahol nő a németül tanulók száma.

A reklám megteszi hatását

Azokban az országokban, ahol intenzívebben reklámozták a DaF-ot, a tanulók számának növekedését tapasztalhatjuk. Így Olaszországban például közel 141.000-rel, Lengyelországban mintegy 137.000-rel, Görögországban pedig majd 37.000-rel nőtt 2005-höz képest a németül tanulók száma. Franciaországban is hatott a reklám: míg közel tíz éven át folyamatosan csökkent a németül tanulók száma, 2010-ben végre megállt a negatív tendencia, és ma összesen 1.037.885-en tanulnak németül.

Oktatáspolitika és globalizáció

A német nyelv pozíciójának alakulására nagy hatással vannak a különböző országok oktatáspolitikai koncepciói. Megfigyelhető például, hogy a németül tanulók száma kevesebb, ha a diákok csak egy idegen nyelvet tanulnak az iskolában. Ebben az esetben inkább az angolt választják, mint például Oroszországban, ahol közel egymillióval csökkent a németül tanulók száma. Fordítva pedig igaz, hogy a német nyelvnek továbbra is jók a kilátásai azokban az országokban, ahol az oktatáspolitika több idegen nyelvet irányoz elő.

Új távlatok nyílhatnak a német nyelv előtt az óvodai pedagógia területén. Egyre több ország helyezi át az idegennyelv-tanítás kezdetét az óvodás és iskolai előkészítő évfolyamokba. A statisztikai felmérések szerint itt nyilvánvaló lehetőségek kínálkoznak arra, hogy a DaF helyet vívjon ki magának, vagy növelje szerepét az iskola előtti oktatásban.

Gazdasági és kulturális jelentősége, valamint földrajzi helyzete továbbra is vonzóvá teszi Németországot, ezzel pedig a német nyelvet is. A globalizáció ugyancsak növeli az idegennyelv-tudás fontosságát – s ezt egyre több ország ismeri fel. Brazíliában például jelentősen nőtt a németül tanulók száma, de a statisztika alapján más dél-amerikai országokban is hasonlóan jó kilátásai vannak a német mint idegen nyelv oktatásának.

További teendők

A globálisan tevékeny közvetítő szervezetek és nemzetközi partnereik tevékenysége mérvadóan hozzájárul ahhoz, hogy megmaradjon és erősödjön a német nyelv iránti érdeklődés. Eddigi, sikeres nyelvi programjaink mellett – mint amilyen a partneriskola-hálózat nagyszabású kezdeményezése, a PASCH – nem mondhatunk le az oktatáspolitikai intézkedésekről sem. Ha meg akarjuk őrizni a német nyelv rangját és helyét a nagyvilágban, akkor alapvető fontosságú, hogy az iskolákban világszerte kötelezővé tegyék egy második idegen nyelv tanítását. A DaF népszerűsítését szolgáló intézkedéseknek – a nagyobb hatékonyság érdekében – az eddiginél is nyilvánvalóbb kapcsolatot kell teremteniük az idegen nyelvek oktatásban betöltött szerepe és a nyelvpolitikai közönségmunka között.

Figyelembe kell vennünk, hogy a németnyelv-oktatás világstatisztikája csak azokat méri fel, akik most tanulnak németül, s nem foglalja magában mindazok számát, akik már beszélik a nyelvet. Nem tartalmazza továbbá a Goethe Intézetek nyelvtanfolyamainak résztvevőit sem. Mindezek mellett fontos tény, hogy a statisztika nem árul el semmit az egyes országokban folyó németoktatás minőségéről vagy intenzitásáról. A felmérésben kiértékelt adatok hivatalos forrásokon vagy a helyi szakértők becslésein alapulnak. A statisztika nem veszi számba azokat az országokat sem, ahonnan sem adatok nem álltak rendelkezésre, sem reális becslésekre nem volt lehetőség.