Eredeti rajzok

A gyűjteményben három eredeti Goethe-rajz található. A két korábbi ismeretlen tulajdonból került Elischer Boldizsárhoz.

A legrégebbi, az 1776-1777 körül készült Weimari út című ceruzarajz vázlatosan ábrázol egy folyóparti tájat.

Az időrendben következőt, a minden bizonnyal Goethe itáliai útja során készült, tizenkét (396-408-ig számozott) kis szénrajzot egy lapon ábrázoló művet sajnos az idő túlságosan kikezdte ahhoz, hogy fákon és a 400-as számot viselő képen ábrázolt viadukton kívül mást is egyértelműen beazonosíthassunk rajta.

A harmadik rajz Az Eger melletti Kammerberg címet viseli. Egy hegyoldalt ábrázol, melynek tetején kanyargó út vezet fel egy kilátóhoz hasonlító épülethez. Az út mellett jobbra kisebb kőfejtés látható három dolgozó férfival. A jobb alsó negyedet az a kráterszerű kőfejtő tölti ki, melynek törés- illetve rétegvonalai Goethe figyelmét a hegyre vonhatták. Ez a tusrajz a csehországi Eger közelében fekvő Kammerberg, másképp Kammerbühl nevű dombot (ma: Komorní Hůrka, Csehország) ábrázolja északkeleti oldaláról.

A geológia iránt intenzíven érdeklődő Goethe tizenkilencszer járt itt, a rajz 1808-ban, első látogatása során készült. Goethét elsősorban a Kammerberg keletkezése foglalkoztatta: a rajz annak a sorozatnak a része, mely a vulkanisták és neptunisták közti vitában először az előbbiek, később az utóbbiak álláspontját hivatott alátámasztani. Ugyanez a témája a gyűjteményben is megtalálható Az Eger melletti Kammerberg című tanulmányának, valamint a Napi és éves füzetekben készült egyes feljegyzéseinek.

A rajzon olvashatjuk Gustav Schueler jénai bányatanácsos kézjegyét és a rajz eredetiségét igazoló sorait. Az ő tulajdonából került a darab az Elischer-gyűjteménybe, hasonlóan a gránitról írt autográfhoz.

Goethe 1819-ben is járt a környéken. A közelben fekvő Kobes-malmot kétszer is megemlíti ekkor keletkezett beszámolójában, amely a budapesti gyűjtemény egyik autográf darabja. A budapesti rajzokhoz hasonló, többnyire kommentárokkal is ellátott tájképek láthatók a Goethe huszonkét rajza 1810-ből című, a Weimari Goethe Társaság gondozásában 1888-ban megjelent könyvben, amely ugyancsak megtalálható a gyűjteményben, digitális formában pedig elérhető a világhálón a Goethezeitportal honlapján.

szöveg: Ongjerth Hanna
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba