Szakkönyvek – társadalmi kérdésekről, irodalom- és kultúrtörténetről, életrajzok

Wolf Biermann: Ne várj jobb időkre. Az önéletrajz © Propyläen Könyvkiadó, Berlin, 2016

Wolf Biermann
Ne várj jobb időkre. Az önéletrajz

A hamarosan nyolcvan esztendős Wolf Biermann egész életében kereste a rivaldafényt – és éppen akkor találta meg, amikor eloltották a reflektorokat. Biermann mindig is készségesen és átfogóan, számtalan állásfoglalásban, hozzászólásban, esszében és interjúban adott számot pályafutása minden egyes részletéről. És kétségtelen az is, hogy Biermann ma már csak félig ember – félig ugyanis már mítosz. Ő az a költő, aki dalaival és hajthatatlanságával ha nem is megbuktatott, de legalábbis alapjaiban rengetett meg egy egész államot, az egykori NDK-t.tovább ...
Heinz Bude: A világ érzékelése. A hangulatok hatalmáról © Carl Hanser Könyvkiadó, München, 2016

Heinz Bude
A világ érzékelése. A hangulatok hatalmáról

„A nép majdnem mindent rosszul ért, de majdnem mindent helyesen érzékel“ – a kasseli szociológus, Heinz Bude bizonyára egyetértene Kurt Tucholsky idézett értékelésével, hiszen új könyvében – amely a maga 120 szövegoldalával (lábjegyzetek nélkül) akár a kabátzsebünkben is elfér – maga is teker még egy fordulatnyit a csavaron. (...) Ehhez először is egy alapvető különbségtételt tesz a szerző, nevezetesen megkülönbözteti egymástól az „antikapitalistát“ meg a „rendszerfatalistát“.tovább ...
Ernestine Amy Buller: Sötétség Németországban. Mit gondoltak a németek? Egy angol nő interjúi, 1934-1938 © Elisabeth Sandmann Könyvkiadó, München, 2016

Ernestine Amy Buller
Sötétség Németországban. Mit gondoltak a németek?
Egy angol nő interjúi, 1934-1938

A háború kitörését megelőző esztendőkben, egészen 1939-ig Amy Buller német-angol diáktalálkozókat szervezett, hogy elmélyítse a megértést a két ország között – mégpedig abban a reményben, hogy elkerülhető még a háború. Könyvét pedig egy olyan eljövendő kornak szánta, amikor eloszlott már a sötétség. (…)
Mai szemmel nézve nem a szerzőnőnek a jövőt illető, keresztényi fogantatású reményeiben és nem is Hitler, illetve mozgalma megítélésében rejlik a könyv értéke, hanem azokban az autentikus hangokban, amelyeket Amy Buller megszólaltat. (…)tovább ...
Birgit Dankert: Michael Ende. A képzelet fogságában © Lambert Schneider Könyvkiadó, Darmstadt, 2016

Birgit Dankert
Michael Ende. A képzelet fogságában

Ki volt Michael Ende? (...) Ende életéről eddig annyit tudunk csupán, amennyi egyik iskolatársának, Peter Boccariusnak az életrajzából kiderül, ez az életrajz pedig éppen abban az esztendőben, 1960-ban ér véget, amikor Ende első sikereit aratta. Birgit Dankert alapos kutatásokat végzett, és ezek a kutatások elvezették Endének a marbachi Német Irodalmi Archívumban őrzött kézirataihoz, illetve leveleihez, a Bayerischer Rundfunk archívumába, továbbá nem utolsó sorban Ende számos közeli ismerőséhez... (...) Az írók rendszerint nem hasonlítanak azokhoz a figurákhoz, amelyeket kitalálnak, Michael Ende esetében mégis meglepő a különbség.tovább ...
Carolin Emcke: A gyűlölet ellen © S. Fischer Könyvkiadó, Frankfurt am Main, 2016

Carolin Emcke
A gyűlölet ellen

Emcke egyaránt szót ejt az Egyesült Államok „intézményi rasszizmusáról” és az „Iszlám Állam” nevű terrorszervezet ideológiájáról, illetve stratégiájáról, elsősorban mégis a németországi állapotokra összpontosítja figyelmét. Kiindulópontja az úgynevezett menekültválság következtében érezhetően megváltozott Németország, ahol – így a szerző – nemrég még elképzelhetetlen mértékben folyik a „nyílt és fékevesztett gyűlölködés”, ahol mindennapossá vált „az ordítozás, a sértegetés és a bántalmazás” – a menekültszállások előtt, az internetes fórumokon és a nyílt utcán, vagyis gyakorlatilag mindenütt. (…)tovább ...
Karl Hepfer: Összeesküvéselméletek. Az ésszerűtlenség filozófiai kritikája © Transcript Könyvkiadó, Bielefeld

Karl Hepfer
Összeesküvéselméletek.
Az ésszerűtlenség filozófiai kritikája

A velük együtt járó kognitív terhek ellenére az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az összeesküvéselméletek. Az internet rohamos elterjedése nélkül aligha lett volna lehetséges ez a fellendülés. Míg korábban messzemenő társadalmi elszigeteltséggel kellett számolniuk a különféle összeesküvéselméletek képviselőinek, manapság elegendő néhány kattintás, hogy akár a leghajmeresztőbb meggyőződések hívei is számos hasonlóan gondolkodó társra találjanak.tovább ...
Oliver Hilmes: Berlin, 1936. Tizenhat augusztusi nap © Siedler Könyvkiadó, München, 2016

Oliver Hilmes
Berlin, 1936. Tizenhat augusztusi nap

Az olimpiai játékok utolsó előtti napján, az úszóversenyek közben került sor a váratlan csókra. Hitler a díszpáholyban ült éppen, amikor Carla de Vries, a turistaként Berlinbe érkezett amerikai nő eljutott a nevezetes széksorig. (…) A történész-író Oliver Hilmes ásta elő a feledés homályából a történelemi jelentőségű filmfelvételen megörökített epizódot, és formálta meg belőle – számtalan egyéb apró részlettel kiegészítve – annak a tizenhat napnak a lenyűgöző panorámáját, amikor 1936 augusztusában Németország a világ nemzetei ragyogó vendéglátójának szerepében tetszelgett. Különféle emberek hosszú sora vonul el az olvasó előtt szigorú irodalmi rendben. (…)tovább ...
Yvonne Hofstetter: A demokrácia vége. Hogyan sajátítja ki a mesterséges intelligencia a politikát, és hogyan tesz bennünket kiskorúvá © C. Bertelsmann Könyvkiadó, München, 2016

Yvonne Hofstetter
A demokrácia vége. Hogyan sajátítja ki a mesterséges intelligencia a politikát, és hogyan tesz bennünket kiskorúvá

Ha valaki azt mondaná a Szilícium-völgy nagymenőinek, hogy a technológiájuk embertelen, valószínűleg egyetértenének ezzel a kijelentéssel, de nem tekintenék értékítéletnek. Az emberre – írja Yvonne Hofstetter „A demokrácia vége” című könyvében – úgy tekintenek ott, a Szilícium-völgyben, mint valami tökéletes gépre, amely azonban már középtávon meghaladható: hiszen jelentéktelen dologgá válik majd a többi jelentéktelen dolgok között a mindent uralma alá hajtó interneten.
A Szilícium-völgy persze metaforája csupán egy globális folyamatnak – ámde tudatosan választott metafora.tovább ...
Navid Kermani: A valóság betörése. Európán keresztül a menekülők útvonalán © C. H. Beck Könyvkiadó, München, 2016

Navid Kermani
A valóság betörése.
Európán keresztül a menekülők útvonalán

„Okostojás“ semmi esetre sem akar lenni Navid Kermani, de nem is tartozik azok közé, akiknek tizenöt esztendőn keresztül semmi mondanivalójuk nem volt a menekültekről, most pedig hirtelenjében mindent jobban tudnak mindenkinél. (...) A negyvennyolc esztendős szerzőt immár több mint egy évtizede nem hagyja nyugodni a migráció és menekülés rémségekben bővelkedő témája. Ezért vette szemügyre testközelből a marokkói spanyol exklávékat, Ceutát és Melillát körülvevő, szögesdróttal megerősített kerítéseket. (...) 2015 szeptemberében Kermani ismét felkerekedett.tovább ...
Jörg Magenau: Princeton 66. A Gruppe 47 kalandos utazása © Klett-Cotta Könyvkiadó, Stuttgart, 2016

Jörg Magenau
Princeton 66. A Gruppe 47 kalandos utazása

Nem újdonság Princetont, magát az ötletet, „az 1945 utáni német irodalomtörténet legőrültebb pillanatát“ (F. C. Delius) a Gruppe 47 történetének kulcsmozzanataként olvasni. Egész könyvtárakat írtak már tele ilyesmivel a germanisták. A Princetonban történtek mégis csak most, Magenau karcsú kötetével kerülnek a maguk méltó helyére.

(...) Egyáltalán nem mellékes, hogy Magenau mindenestül, egészen a legapróbb részletekbe menően dokumentálja a három princetoni napot, kiemelve például Richter Handkét illető (két év alatt feledésbe merült) állásfoglalását.tovább ...
Martin Mittelmeier: DADA. Egy évszázados jelentőségű történet © Siedler Könyvkiadó, München, 2016

Martin Mittelmeier
DADA. Egy évszázados jelentőségű történet

1918-ban, Berlinben adta elő Richard Huelsenbeck a „Dadaista kiáltvány“-t, amelyet a román Tristan Tzara, továbbá George Grosz, Franz Jung, Raoul Hausmann, Hans Arp és felesége, Sophie Taeuber írt alá. Hugo Ball azonban már előzőleg, az „Első Dada-esten“ felolvasott Zürichben egy „Nyitó-manifesztumot“: „Hogy vívja ki az ember az örök boldogságot? Úgy, hogy Dadát mond. Hogy lesz az ember híres? Úgy, hogy Dadát mond. Nemes gesztussal és finom modorral. Az őrületig, az eszméletlenségig. Hogy lehet levetkezni minden sikamlósságot és zsurnalizmust, minden kedvességet és fességet, minden túlmoralizáltságot, elállatiasodottságot és mesterkéltséget?tovább ...
Jan-Werner Müller: Mi a populizmus? © Suhrkamp Könyvkiadó, Berlin, 2016

Jan-Werner Müller
Mi a populizmus?

A populisták és a populista pártok előretörése nem csupán számos európai államban, hanem világszerte megfigyelhető fejlemény. Néhány dél-amerikai és kelet-európai országban kormányra is kerültek már; az Egyesült Államokban Donald Trump az egyik elnökjelölt, Németországban pedig széles körben agitál a szélsőjobboldali AfD. Az említett fejlemények felvetnek jó néhány kérdést: Mikor nevezhetünk populistának egy-egy politikust? Hogyan hat a ténykedésük a demokratikus társadalmakra? És hogyan viszonyuljunk a populistákhoz „demokratikusan”? Erre a három kérdésre keresi a választ szellemesen és olvasmányosan megírt esszéjében Jan-Werner Müller. (…)tovább ...
Herfried Münkler, Marina Münkler: Az új németek. Egy ország a jövője előtt © Rowohlt Berlin Könyvkiadó, Berlin, 2016

Herfried Münkler, Marina Münkler
Az új németek. Egy ország a jövője előtt

„Az új németek” nem a válságról szóló katasztrófafilm forgatókönyve, hanem éppen ott kezdődik, ahol a menekültek áradata véget ér, és kezdetét veszi az igazi kihívás: a megérkezés és a befogadás után, vagyis az integrációnál. A jól megválasztott cím éppenséggel arra utal, hogy nem csupán az újonnan érkezetteket, hanem az őslakosokat is, végső soron tehát a társadalom egész identitását megváltoztatja a sikeres integráció. Az egyik fél integrációra való hajlandóságához pedig elengedhetetlen a másik fél elfogadó hozzáállása. A sikeres integrációban döntő szerepet játszik tehát – az állami szervek és a gazdaság mellett – a civil társadalom.tovább ...
Claus Offe: Európa csapdában © Suhrkamp Könyvkiadó, Berlin, 2016

Claus Offe
Európa csapdában

Európa csapdában a címe a politológus Claus Offe új könyvének, és ez a cím rögtön fején találja a szöget. Nehéz helyzetbe hozta önmagát az Európai Unió az Euro bevezetésével, és ebből a helyzetből egyelőre se előre, se visszafelé nem látni a kiutat. Az Euro-zóna jelenleg két táborra oszlik: a nyertesekére és a vesztesekére. Az északi államok – mindenekelőtt Németország – haszonélvezői az Eurónak, a pénzpolitikai hatalmuktól megfosztott „déli államok” viszont már-már kilátástalannak látják a helyzetet, és lázadoznak. (…) Az eredmény széltében-hosszában szembeötlő.tovább ...
Wolfram Siemann: Metternich. Stratéga és látnok © C. H. Beck Könyvkiadó, München, 2016

Wolfram Siemann
Metternich. Stratéga és látnok

Korszerűtlennek lenni, és értetlensége ütközni mindenütt – jól ismerte ezt az érzést Metternich, korának leggyűlöltebb politikusa. Nevével mindmáig a cenzúrát és a titkosrendőri megfigyelést, a szabadság és a nemzeti önrendelkezés egész Európára kiterjedő elnyomását kapcsoljuk össze, benne látjuk azt az osztrák reakcióst, aki bármi áron igyekezett megmenteni a Habsburg-birodalom roskatag épületét a jól megérdemelt összeomlástól. Metternich mindmáig a német történetírás rosszfiúja, és sötét alakként kísért az iskolai tankönyvekben. (…) Metternich azonban merőben más volt, mint amilyennek eddig láttuk. Legalábbis ezt állítja – mégpedig meggyőző módon – a nyugdíjas müncheni történész, Wolfram Siemann úttörő jelentőségű életrajza: az első jelentős Metternich-életrajz kilencven esztendeje.tovább ...
Margarete Stokowski: Alul szabadon © Rowohlt Könyvkiadó, Reinbek bei Hamburg, 2016

Margarete Stokowski
Alul szabadon

Tárgyilagos és szemléletes leírását nyújtja a „taz“ és a „Spiegel Online“ kolumnistájaként ismertté vált szerzőnő annak, ahogyan egy fiatal lány úgyszólván mellékesen megtanulja, hogy teste eleve nem tökéletes, vagyis alakítania és javítania kell rajta. Margarete Stokowski semmi esetre sem kívánja persze átokkal sújtani a sminket, a magas sarkú cipőt vagy a hónaljszőrtelenítést. Valójában az érdekli inkább, hogy hol húzódik a határ a szépségről alkotott egyéni elképzelések és az interiorizált társadalmi kényszerek között. „Minden szebb akkor, ha önkéntes, és saját, tudatos választás eredménye. Ehhez azonban legalábbis ismerni kell az alternatívákat” – írja a szerzőnő.tovább ...