Olvasói kompetencia

Az olvasói kompetencia nem tévesztendő össze az olvasási készség kompetenciájával. Az olvasói kompetencia fejlesztésének már a szülői házban el kell kezdődnie, mégpedig jóval az olvasási készség tudatos elsajátítása előtt. A mesék és történetek felolvasásának követése, képeskönyvek „közös” olvasása és megbeszélése a gyermeket bevezetik az olvasás és az írás kultúrájába, kialakítják benne az olvasás örömét, az olvasás iránti érdeklődést és előkészítik a későbbi önálló olvasásra.

Minél nagyobb az írott szövegek szerepe a gyermek környezetében, annál magától értetődőbben tárul föl előtte az írás használati értéke. Ezért ajánlatos, hogy az írott kultúra pl. az óvodában állandóan jelen legyen.

A korai idegennyelv-tanítás támaszkodhat ezekre a folyamatokra és tovább is fejlesztheti őket. A rövidebb olvasmányok felolvasásakor ne csak tartalmi kérdések álljanak az előtérben, hanem fejleszteni lehet pl. a feszültség teremtő eszközök vagy a szövegfajta jellemzői iránti érzéket („hol volt, hol nem volt…”) is.

A korai idegennyelv-tanulást segíti az a környezet is, ahol
  • az emberek olvasnak, pl. a szülők vagy az idősebb testvérek, és ezzel példát mutatnak, továbbá ahol
  • sokféle írásos anyag van jelen, amihez a gyerekek szabadon hozzáférhetnek
  • vannak könyvek, amelyekből felolvashatnak, ill. amelyeket a gyerekek szabadon felfedezhetnek
  • a tanulási környezetben pl. az iskola-előkészítőben vagy az általános iskola alsó tagozatán vannak olvasó- vagy írósarkok
  • adott esetben a felnőttek megválaszolják a gyermekek kérdéseit és ezzel támogatják a tanulási folyamatot.
    Ajánlások:
    • A gyerekek tudjanak már írni az anyanyelvükön, mielőtt közelebbről foglalkoznának az idegen nyelven való írással.
    • A gyermekek környezete lehetőség szerint kínáljon sokféle lehetőséget az írással való megismerkedésre, hogy ezzel is kíváncsivá tegyen (egyebek közt) a könyvekre és korán felkeltse az olvasás iránti érdeklődést.

    Korai idegennyelv-tanulás

    Tanári segédletek, ötletek, javaslatok