© Luchterhand Literaturverlag, München, 2019
Európa egy végtelen vonatozás, mondja Jaroslav Rudiš, az 1972-ben született cseh szerző első német nyelven írott, Winterbergs letzte Reise című regényében. Ráadásul egy meglehetősen furcsa pár száll itt vonatra: egy csaknem száz esztendős, fecsegő öregember és jóval fiatalabb kísérője, akinek feladata tulajdonképpen nem az lenne, hogy Berlinből Szarajevóba kísérje kliensét, hanem csak „át kellene segítenie őt a túlsó partra”. Wenzel Winterberg a közép-európai történelem szakértője, és mindenáron útnak akar indulni még egyszer, utoljára: egyrészt szeretné felkeresni a königgrätzi csatában elesett felmenői sírját, másrészt egy régi szerelemének nyomait követi, akit annak idején hűtlenül elhagyott. Cseh betegápolója, Jan Kraus pedig ilyenformán akarata ellenére visszatér hazájába, ahonnan elmenekült, és saját sötét múltjába.
Őszinte érdeklődés a történelem iránt, a sör és a vasút szeretete, jó adag szimpátia a különcök iránt, némi melankólia, könnyed humor és mindenekelőtt a kitűnően megírt párbeszédek – ezek Rudiš prózai műveinek bevált alkotóelemei, és ezekből építkezik a szerző legújabb, tragikomikus regénye is, amelyet a 2019-es Lipcsei Könyvvásár díjára is jelöltek.
Luchterhand Literaturverlag