© Beltz und Gelberg Verlag, Weinheim, 2019
Nem mindennapi módon kalauzolja el ez a könyv az olvasót a művészet berkeibe, vagyis egy olyan területre, amely bonyolultnak és hozzáférhetetlennek tűnik a fiatalok nagy része számára. A kis Alma múzeumba megy a nagymamájával, aki rögzíti a közös kaland szabályait. Eleinte semmi sem tűnik magától értetődőnek: Alma fejhallgatót kap, a nagymama pedig magára hagyja a gyereket, és attól fogva csakis a készüléken keresztül érintkeznek. Alma végigjárja a termeket, és szemügyre veszi a képeket. Figyel a nagymamától kapott ösztönzésekre, felfedez számos részletet, és megalkotja a képek mögött rejlő történeteket.
Nem könnyen érthető történetek ezek, sőt olykor kegyetlenek és rémisztőek is, de a Nagyi újra meg újra leszögezi: „A festők olyan emberek számára festenek, akik hajlandók az alapos megfigyelésre.“ Nem csupán a nagymama és unokája közös kirándulásának történetét követhetik nyomon az ifjú olvasók, hanem a színvonalas reprodukcióknak köszönhetően velük együtt ízelítőt kapnak a képzőművészet világából is. A képek a kölni Wallraf-Richartz Múzeumból valók, amely jelentős gyűjteménnyel rendelkezik többek között középkori mesterek alkotásaiból. Az eredeti módon közvetített, izgalmas kalandokkal átszőtt művészettörténeti lecke nem csupán olvasásra, hanem a könyv befejezése után múzeumlátogatásra is csábít. Csak mindenki tartsa be a Nagyi három szabályát: „Szükség van egyrészt megfelelő cipőre, másrészt éles szemre, harmadrészt elegendő időre.“
Beltz und Gelberg Verlag