© S. Fischer, Frankfurt a.M., 2018
Nemcsak az esztétika és az etika kérdéseit tárgyaló tudományos munkái tették ismertté Martin Seelt, az 1954-ben született filozófust, hanem jó tolla és tudománynépszerűsítő hajlama is: a szélesebb olvasóközönség is megismerkedhetett vele, hiszen éveken át rendszeresen jelentkezett írásaival a Die Zeit című hetilapban. Seel minden szükséges tulajdonsággal fel van ruházva ahhoz, hogy a vezető német esszéisták egyikévé váljon: sajátos stílusa van, jó megfigyelő, képes távolságot tartani önmagával szemben, hatalmas műveltséggel bír és alapvetően nonkonformista beállítottságú. Hogy ennek ellenére még mindig nem foglalta el helyét az irodalmi-filozófiai reflexió mesterei – Benjamin, Adorno, Bloch – mellett, azon viszont legújabb, Aki nem ragaszkodik a maga igazához című esszékötete sem változtat, pedig egészében véve jól sikerült műről van szó.
Köztudott, hogy így vagy úgy, de minden egyes filozófus igyekszik meggyőzni bennünket arról, hogy neki van igaza. Seel azonban kijelenti, hogy ő egyáltalán nem ragaszkodik a maga igazához. Ehelyett inkább „nyitott” gondolkodásra invitál bennünket, amelynek alapja a szabad „gondolatjáték”. Az említett játék lényege pedig az, hogy nem ragaszkodunk senki véleményéhez, hanem egyszerre állítunk és tagadunk, vagyis kreatív módon szökdécselünk ide-oda a bevett és a megtapasztalt igazságok között.
A könyv többnyire rövid, olykor aforisztikus, máskor narratív töredékekből áll. A gondolatjátékok egy-egy jazz-improvizációra emlékeztetnek, nyilván nem véletlenül, hiszen Seel nagy rajongója az amerikai jazznek. A kötetet egy szellemes „búcsúelőadás” zárja: ez voltaképpen a filozófus tudományos önéletrajza, egy olyan ember önironikus visszatekintése győzelmekre és vereségekre, aki a tudós és egyetemi oktató hálátlan hivatását választotta.
Nagy élvezettel olvastam végig a százhatvan oldalas könyvet, de nem találtam benne stimuláló, lelkes egyetértésre vagy heves elutasításra sarkalló, nyugtalanító gondolatokat. Így hát Seel továbbra is tehetséges diák marad a filozófiai esszé iskolájában, akinek mesterműve még megírásra vár.
S. Fischer Verlage