Martin Suter: Allmen und die Libellen

Martin Suter: Allmen und die Libellen Copyright: Diogenes Üdítő olvasmány. Az utóbbi időben kezembe került könyvek közül a legjobb, élveztem az elejétől a végéig. Kerek történet, élethű karakterekkel: üröm nélküli öröm az olvasónak.

A rutinos Suter-olvasó persze már jóelőre sejti, hogy mi vár rá: Zürich mint helyszín, sajátságos figurákkal benépesítve, egy csattanókkal teli bűnügyi történet keretében. A regény hőse egy mérsékelten rokonszenves semmittevő, aki sikeresen nyakára hágott tekintélyes örökségének és guatemalai inasával együtt egykori villájának cselédlakásába szorult ki. Bár a pénznek híján van, továbbra is törzsvendég a város összes divatos bárjában és éttermében, ahol még mindig hiteleznek neki. Egy véletlen folytán megismerkedik egy dúsgazdag műgyűjtő lányával és szorongatott anyagi helyzetében ellop tőlük egy rendkívül értékes, Emil Gallé-féle üvegtálat, amit aztán bagóért elad egy műkereskedőnek, akit röviddel utána meggyilkolnak. A tolvajra is rálő valaki, életét nadrágtartójának köszönheti, melynek fémcsatja felfogja a golyót. Meghökkentő fordulatok után következik a turbulens végkifejlet, amikor is a gyilkos lelepleződik és hősünk kijut a slamasztikából.

Suter szeretetteljes ( és elnéző ) élveboncolást hajt végre a svájci társadalmon, amelyről bírálói azt mondják, hogy a jólléttől megcsömörlött, de tény, hogy folyamatosan ápolja és fenntartja a stílust és a színvonalat. A regény ezt hűen adja vissza, a történet feszültségét mindvégig fenntartva.