Felsőoktatási reformok A magyar fiatalok szívesen tanulnak tovább Németországban

Eingang zum Audimax der Ludwig-Maximilians-Universität München; Foto: Südpol-Redaktionsbüro / A. Vierecke
Fotó (Ausschnitt): Südpol-Redaktionsbüro / A. Vierecke

Orbán Viktor jobboldali kormánya az állami támogatású felsőoktatási férőhelyeket drasztikusan leépítette Magyarországon. Emiatt sok magyar fiatal Németországban folytatja tanulmányait.

A tét egy egész fiatal nemzedék jövője. Ezért is kavar nagy hullámokat a magyar felsőoktatási reform. A kormány bírálói úgy látják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormányzata „nemzeti oktatási rendszer” címén megnyirbálja a magyar fiatalok tanuláshoz való alapvető jogát. Már az EU is riasztást kapott tagországa felsőoktatási politikája miatt. A magyar kormány 2011 végén elfogadta azt a törvényt, amely megszünteti az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek 40 százalékát. 2012-ben az állam már csak 34.000 felsőoktatási helyet finanszíroz, pedig 2011-ben még 54.000 volt.

Ezenkívül az úgynevezett „tanulmányi szerződések” arra kötelezik a Magyarországon tanuló diákokat, hogy diplomájuk megszerzése után belföldön helyezkedjenek el, méghozzá a tanulmányok időtartamának kétszereséig. Ha pedig mégis külföldön vállalnának munkát, akkor visszamenőleg meg kell téríteniük a tandíjat. „A tanulmányi reform mindnyájunk lába alól kirántotta a talajt” – mondja Buzál Anna, a Budapesti Német Iskola érettségiző tanulója a Spiegel Online-nak. Sok magyar fiatal fontolóra vette, ne menjen-e inkább külföldre tanulni, és ha így döntenének, akkor már csak gyakorlati problémákat kellene megoldaniuk. A húszéves lány Münchenben szeretne jogot hallgatni, ezenkívül pályázni akar Heidelbergbe, Freiburgba és Passauba is. „Ha Magyarországon tanulnék tovább, akkor tíz évig itthon kellene dolgoznom.”

Aki teheti, menekül a nemzeti csapásirányú oktatáspolitika elől. A Budapesti Német Iskolában az elmúlt tanév során az érettségiző tanulóknak több, mint a fele döntött a külföldi továbbtanulás mellett, mindenekelőtt Németországban vagy német nyelvterületen – mondja Kulcsár András. A pedagógus azt ajánlja a magyar középiskolai tanulóknak, hogy lehetőleg minél hamarabb jelentkezzenek a kiválasztott felsőoktatási intézményeknél, főleg azért, hogy tisztázzák mely szakokon van létszámkorlátozás, és hogy fel tudják mérni a tanulmányok várható költségeit.

A dél-németországi egyetemek a legnépszerűbbek

„Németország déli régiói a magyarok számára a legkedveltebb továbbtanulási térségek, mert ezek vannak a legközelebb” – mondja Monika Sax, a DAAD (Deutscher Akademischer Austauschdienst) budapesti információs központjának munkatársa. A magyar fiatalok számára a legvonzóbb a müncheni LMU (Ludwig-Maximilian-Universität). Csakhogy: „Ha a tandíjakat és az életvitel költségeit nézzük, Bajoroszág legtöbbször kiesik” – magyarázza Sax asszony. A tandíjak elriasztják a magyar diákokat, akiknek országát amúgy is pénzügyi válság sújtja. Emiatt sok magyar fiatal a Németország keleti részében levő intézmények iránt is érdeklődik.

Azok a magyar diákok, akik Németországban szeretnének tanulni, alaposan fel kell, hogy készüljenek stúdiumaikra. Ez különösen érvényes akkor, ha olyan kiváló egyetemen akarnak tanulni, mint a müncheni LMU. „Elsősorban az a fontos, hogy a tanulók elboldoguljanak a német nyelvvel. Továbbá időben tájékozódniuk kell a beiratkozási feltételekről és korlátozásokról” – közli Katrin Göschel, a müncheni LMU sajtóosztályának szóvivője. A külföldi érettségik és diplomák értékelésében segít a német Kultusministerkonferenz „Anabin” nevű információs portálja.

Ezenkívül azoknak a fiataloknak, akik németországi továbbtanulást terveznek, ki kell számítaniuk, hogy tudják-e fedezni ennek költségeit. A stúdiumok költségei egy olyan egyetemi városban, mint Köln, átlagosan havi 791 euróra rúgnak; ebből körülbelül 330 euró a lakbér. Pedig Kölnben nem növeli tandíj a költségeket.

Diákmunka vagy ösztöndíj?

2011 májusa óta a Magyarországról jövő diákok, lévén EU-polgárok, ugyanolyan feltételekkel tanulhatnak, mint német évfolyamtársaik. Vagyis hetente mintegy 20 órában végezhetnek pénzkeresős munkát. A munkaerő-ügynökség regionális fiókjai rendszerint külföldi hallgatók számára is közvetítenek munkát. A nagy egyetemi székhelyeken a munkaközvetítésbe a hallgatói önkormányzat is bekapcsolódik. Gyakran hirdetnek „feketén” is munkákat a felsőoktatási intézmény hirdetőtábláján.

A finanszírozás legjobb módja az ösztöndíj, vélekedik Thomas Zettler, a DAAD Délkelet-Európa-bizottságának vezetője. Olyan támogatási programok, amelyek magyar fiataloknak adhatók, a DAAD ösztöndíj-adatbankján keresztül találhatók meg. Fontos, hogy a „tanulmányi ösztöndíjak” (Studienstipendien) olyan diplomásoknak vannak szánva, akik master-képzést akarnak elvégezni Németországban, míg a „kutatási ösztöndíjak” (Forschungsstipendien) azokra várnak, akik egy Magyarországon elkezdett doktori disszertáció írása során Németországban akarnak kutatómunkát végezni.

Hiba volna alábecsülni az ösztöndíj-kérelemmel járó hercehurcákat is. Tóth Réka, 25 éves, a berlini FU (Freie Universität) nyelvészhallgatója és DAAD-ösztöndíjas, 2009-ben pályázott egy master-képzésre, de csak 2010 októberben kezdhette meg tanulmányait az FU-n. „Akkor rengeteg dokumentumok kellett benyújtani, többek között életrajzot, az érettségi meg a nyelvvizsgák és a tanulmányi terv fénymásolatát, a leckekönyv másolatát és hitelesített fordítását, valamint a választott egyetem fogadói szándékáról szóló igazolást” – így a magyar lány. A leckekönyv hivatalos német fordítása Magyarországon egy egész vagyonba kerül, mondja Tóth Réka.

Szoba kiadó?

2011 közepe óta megszűnt a katonakötelezettség a német fiatalemberekre nézve. Ahelyett, hogy rohamsisakot nyomnának a fejükbe, fiatal németek tömegei vonulnak egyenest az előadótermekbe. Ezenkívül épp most egyszerre két érettségiző évfolyam özönlik a felsőoktatásba: azok a tanulók, akik az érettségit tizenkét év után tették le, és azok, akik tizenhárom év után. Ennek következménye, hogy a német egyetemi városokat elárasztják az elsőéves hallgatók. „A legtöbb német egyetemi városban igencsak problémásak a lakhatási viszonyok” – vélekedik Julia Eggs a müncheni hallgatói önkormányzatból. Persze, minél rugalmasabb az ember, annál könnyebben találhat valami megfelelőt.

„Már az nehéz volt, hogy egyáltalán akármilyen lakást találjak. Minthogy Berlinben eléggé sokan keresnek lakást, a lakástulajdonosok válogatósak. Valósággal kérvényt kell benyújtani a lakásért. Én az ikernővéremmel és annak barátjával együtt költöztem Berlinbe, és végül óriási mázlink volt, mert egy nagyon szép városrészben találtunk lakást, amely közlekedés szempontjából is jól helyezkedik el. A szobámért kereken 230 eurót fizetek” – meséli a 25 éves Tóth Anna.

A Délkelet-Európából érkezőknek hozzá kell szokniuk a német érintkezési szokásokhoz is. „Itt északon az emberek első pillantásra szigorúnak és ridegnek látszanak. De ha megszólítunk valakit az utcán, hogy felvilágosítást vagy segítséget kérjünk, akkor hihetetlenül kedvesek és segítőkészek” – állítja Tóth Réka.