A könyvtárak mint találkozóhely
Az internet korában is vonzó

Bibliothek des Jacob-und-Wilhelm-Grimm-Zentrums der Humboldt-Universität zu Berlin
Fotó (Ausschnitt): Humboldt-Universität zu Berlin/Matthias Heyde

A látogatók körében a könyvtárak a digitális korban sem veszítenek vonzerejükből. Kellemes, inspiráló és kommunikatív helyszínei a tanulásnak és a kutatásnak, s mint ilyenek, népszerűbbek, mint valaha.

Míg az elmúlt évszázadokban a könyvtár volt az egyetlen olyan hely, ahol az ember hozzáférhetett a kutatás alapvető forrásaihoz, ma az információk megszerzése egyre inkább – a természettudományok esetében szinte kizárólag – az interneten történik. S noha a kutatók és a diákok otthoni íróasztaluknál ülve kényelmesen hozzáférhetnek az összegyűjtött tudásanyaghoz, a szakkönyvtárak mégis látogatottabbak, mint valaha.

„A berlini Humboldt Egyetem Jacob és Wilhelm Grimm Központjában az új könyvtár olvasóhelyei például olyan keresettek, hogy a foglalt helyekre „parkolócédulát” kell kiadni ” – meséli Petra Hauke, az IFLA, a Könyvtárak Világszövetsége Education & Training szekciójának tagja, a berlini Humboldt Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézetének megbízott előadója. „Ha a könyvtárlátogató egy bizonyos időn belül nem tér vissza az olvasóhelyére, akkor a könyvtárosok elpakolják a holmiját, hogy helyet tudjanak adni más látogatónak.”

Ösztönző, vonzó és meghitt 

A könyvtár mint inspiráló közeg a digitalizáció korában is – vagy leginkább most – vonzó helynek számít. „A berlini Freie Universität új filológiai könyvtárát kezdettől fogva elözönlötték a látogatók – de nemcsak filológusok, hanem nagyon sok jogász is, akik magukkal hozták saját jogszabálygyűjteményüket. Tehát nem a könyvtár állománya, hanem ’csak’ a szép, ösztönző hely vonzotta őket” – mondja Petra Hauke.

Túl a látványos új épületeken, a könyvtárakat olyan helynek tekintik az emberek, ahol jól érzik magukat, s nincsenek kitéve semmilyen kereskedelmi vagy egyéb figyelemelterelő csábításnak.

Valóságos találkozás és kommunikáció

De nemcsak maga a helyiség inspirálja a könyvtárlátogatókat, hanem azoknak a hasonló gondolkodású embereknek a közelsége is, akik szeretnének koncentráltan dolgozni vagy gondolataikat másokkal megosztani. „Az embereknek annál nagyobb az igénye találkozásokra, minél többet ülnek magukban a számítógépeik előtt” – mondja Petra Hauke.A „konferenciaturizmus” fellendülését is magától értetődőnek tartja. „Amikor a digitális kommunikációs eszközök kezdtek elterjedni, sokan úgy gondolták, hogy immár nincs szükség arra, hogy az emberek konferenciákra utazzanak. Pedig épp az ellenkezője történt: egyre több konferenciát rendeznek, és azokat sokan látogatják. De ott sem feltétlenül az előadásokon kerül sor a legfontosabb eszmecserékre, hanem a szünetekben, kávé mellett.”

Állományorientáltság helyett felhasználó-orientáltság

Egyre több szakkönyvtár reagál erre a nyilvánvalóan növekvő igényre. Példa erre a konstanzi egyetem könyvtára, amely 2011-ben átalakította természettudományos részlegét. Ehhez először is felmérték a diákok és a kutatók igényeit.

„A felmérés azt mutatta, hogy a tudósok elsősorban elektronikus hozzáférést igényelnek az adatbankokhoz, a folyóiratokhoz és csak nagy ritkán kérnek ki valamit a természettudományi könyvtár nyomtatott állományából” – magyarázza Oliver Kohl-Frey, a Konstanzi Egyetemi Könyvtár igazgatóhelyettese. „A diákoknak azonban a nyomtatott és elektronikus állományhoz való hozzáférés mellett elsősorban egyéni olvasóhelyekre és korszerű infrastruktúrával rendelkező, csoportmunkára alkalmas részlegre van szükségük.”

Az érintett szakterületekkel egyeztetve leselejtezték azoknak a folyóiratoknak a nyomtatott állományát, amelyek ma már nemzeti licencek révén elektronikusan hozzáférhetők. „Már önmagában ezzel mintegy 32 ezer kötetet sikerült eladnunk, elajándékoznunk, illetve leselejteznünk, és így helyet nyertünk a természettudományi könyvtárrészleg átalakításához.” – meséli Kohl-Frey úr.

Munkára és pihenésre alkalmas hely

További egyéni olvasóhelyek mellett kialakítottak egy csoportmunkára alkalmas új teret is asztalokkal és irodai székekkel, amit „a diákok néhány óra leforgása alatt a legnagyobb természetességgel birtokukba vettek. Azóta átlagosan 75 százalékos a kihasználtsága – csúcsidőben pedig zsúfolásig tele van a terem. A diákok pedig tetszés szerint úgy helyezik el az asztalokat, ahogyan szükségük van rá” – mondja Oliver Kohl-Frey.

Egy modern tanulóhely azonban teret ad az informális tanulásnak és a pihenésnek is. „Ezért egy külön olvasósarkot rendeztünk be kényelmes kanapékkal, ahol egy új italautomata is rendelkezésre áll. Emellett további, természetesen nemcsak alvásra használt nyugágyakat is vásároltunk.” Konstanzban így rövid időn belül sikerült jelentősen javítani az olvasók tartózkodásának minőségét a könyvtárban. „A mi példánk jól mutatja, hogy ehhez nincs szükség pompázatos új építményekre és óriási beruházásra.”