Social reading a könyvtárban Könyvek a netről, neten a könyvekről

Online über Bücher diskutieren.
Fotó (Ausschnitt): Ammentorp - Fotolia.com

A mind teljesebb digitalizáció az olvasói viselkedésre is kihat. A régi idők olvasókörei a világhálón a „social reading” formájában élik reneszánszukat. E fejlődés elől a könyvtárak sem térhetnek ki.

Történelmileg nézve nem új jelenség a közösségi olvasás. „Krisztus után 400-ig messzemenően ismeretlen volt a csöndes befogadás. A filozófus Szent Ágoston még csodálkozott egy némán olvasó kortársán“, jegyzi meg Astrid Herbold tudományos újságíró a népszerű német hetilap, a Die Zeit hasábjain. A könyvrajongók közötti eszmecsere, akik olvasókörökbe szerveződve vitatkoztak olvasmányaikról, a 18. és 19. században élte virágkorát. A divat ma a digitális korszak megváltozott körülményei között, mint „social reading” tér vissza – és új kihívásokkal szembesíti mind a kiadói szakmát, mind a tudományos és közkönyvtárakat.

Digitális megosztás

A mainzi Könyvtudományi Intézet munkatársa, Dominique Pleimling a lehető legtömörebben és legnyitottabban, „szövegekről online folytatott, intenzív és tartós eszmecsereként” definiálja a social reading fogalmát. A netezők tematikai súlypontú közösségekbe tömörülve dokumentálják olvasói viselkedésüket, kommentárokat és idézeteket osztanak meg. A közösségi olvasás eme szegmensének éllovasa az amerikai Goodreads.com platform a maga húszmilliónyi tagjával. Németországi megfelelője, a Lovelybooks 80.000 könyvbarátot kapcsol össze digitálisan, akik így osztják meg egymással könyvajánlásaikat.

A közösségi olvasás újabb fejezete, a „social reading 2.0” az olvasókör digitális modelljén is túlmutat. A párbeszéd immár magában a könyvben folyhat, egyszerre olvashatunk és kommentálhatunk. „Why make a book digital and not make it shareable?“, hangzott például egy berlini startup vállalkozás, a Readmill szlogenje: ha már digitális könyv, legyen megosztható is! A 2014 elején megszűnt netes szolgáltatás appje e-könyv olvasókészülékekhez kínált interaktív felhasználói felületet. Bizonyos szövegrészek megjelöléseit a platform valamennyi tagja láthatta, be- vagy kikapcsolhatta, kommentálhatta és a közösségi médián, így a Facebookon vagy a Twitteren át megoszthatta. Más platformok, mint a Sobooks, a Readfy és később a log.os ugyancsak kínáltak és kínálnak hasonló funkciókat.

Az olvasói magatartás evolúciója

Dr. Rafael Ball, a regensburgi Egyetemi Könyvtár igazgatója és a B.i.t.-Online szakmagazin főszerkesztője szerint a tudományos könyvtárak területén is egyfajta „ko-evolúció” figyelhető meg: „A digitális médiatartalmak nem csupán megváltoztatják az olvasói viselkedést, de az olvasók egyre gyorsabban és jobban kereshető tartalmakat is szeretnének.” Az analóg könyv itt egyértelműen hátrányba kerül. A természettudományok területén ma már szinte kizárólag elektronikus kiadványok vannak használatban, melyekben a különböző segédprogramokkal „cél-, nyelv- és módszerirányosan” kereshetnek az olvasók.

A német tudományos könyvtárak az ágazati statisztika szerint már 2012-ben költségvetésük 41 százalékát költötték digitális és elektronikus médiákra. A trendről a közkönyvtárak sem akarnak lemaradni. „Ma már közel 1.000 németországi közkönyvtár kínál e-bookokat korlátozott idejű elektronikus letöltésre“, jelentette 2013 októberében a Börsenblatt des Deutschen Buchhandels, a német könyves szakma nagymúltú magazinja.

Digitális értéktöbblet a tudományban

Rafael Ball – tudományos szemszögből legalábbis – kizárólag pozitívumot lát az elektronikus olvasmányok trendjében: „Ha az e-könyvek multimédiás tartalmaikkal és linkjeikkel többet kínálnak a nyomtatott könyv puszta PDF-változatánál, akkor mindenképpen értéktöbbletet nyújtanak.”

Igaz ugyan, hogy a tudományos könyvtárak terén inkább „scientific”, nem pedig „social” reading-ről szokás beszélni. Az interakciós lehetőségek azonban hasonlóak, „jóllehet az eszmecsere nem a chat-elv szerint zajlik“, hangsúlyozza Susanne Göttker, a düsseldorfi Egyetemi Könyvtár „integrált médiafeldolgozási osztályának” vezetője. Göttker egy webes alapú szoftverrendszerre, a Mendeley-re hívja fel a figyelmet, amely közösségi hálózatként sokoldalúan támogatja a szakkutatók közötti kommunikációt és együttműködést. A rendszer használóit például szakmai profiljuknak megfelelően értesítik egy-egy új kiadvány digitális közzétételéről vagy a publikációkhoz fűzött kommentárokról. Göttker szerint nem kétséges, hogy ez „a jövő egyik munkaplatformja”.

Közkönyvtár a digitális térben

A közkönyvtárak jelenleg nagyobb kihívásokkal néznek szembe. „Mostani struktúráikkal ezekben csak nehezen valósítható meg a közösségi olvasás”, magyarázza Tom Becker, a kölni Szakfőiskola Informatikai Intézetének professzora és a Német Könyvtárak Szakmai Információs Szövetségének (BIB) elnökségi tagja. Ennek egyebek között az e-könyv állomány helyi és szerzői jogi korlátozásai az okai, amelyek lehetetlenné teszik, hogy egy adott város könyvtárának olvasói más városok könyvtárhasználóival eszmét cseréljenek. Elképzelhető volna például, hogy a stabil tagkörrel rendelkező olvasói klubokat a digitális világba „importálják”. Kollaboratív platformokon a közkönyvtárak is bízvást gyakorolhatnák tudásközvetítő szerepüket, és ily módon „a digitális térben végezhetnének kulturális nevelőmunkát”, vallja Becker. „Ezáltal a digitális nemzedék számára is érdekessé válnak.“