Nyelvváltozatok
„A német nyelv sokrétű”

Mit gondolunk a nyelvjárásokról, a fiatalok nyelvéről, a többnyelvűségről és a nyelv fejlődéséről? A Potsdami Egyetem egyik új, a továbbképzést és tanítást segítő portálja lehetőséget ad a tanároknak, hogy teszteljék, hogyan is viszonyulnak a nyelv különféle változataihoz.

Wiese asszony, A német nyelv sokrétű címmel futó portál a tanárokat továbbképzőknek, a tanároknak és nevelőknek szól, és a nyelvjárások, a többnyelvűség és a „helyes német nyelv” kérdéseit tárgyalja. Mi a céljuk a platformmal?

A képzés területén erősen az irodalmi német nyelvre, az úgynevezett „hochdeutsch”-ra fókuszálunk. Közben hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az óvodások és az iskolások közül sokaknak még egészen más kompetenciáik vannak, amelyek eltérnek az irodalmi némettől. Pedig a német nyelvhez tartoznak a különböző nyelvjárások, a fiatalok nyelve, bizonyos lakónegyedek nyelve („kiezdeutsch”), az sms-nyelv és a köznyelv. Fontos ezt tudni, hogy segíthessük a gyerekeket a nyelv megfelelő használatában. A német nyelvnek – akárcsak minden más nyelvnek – sok változata van. A „kiezdeutsch”, az sms-nyelv vagy a hagyományos nyelvjárások nyelvileg nem 'jobbak' vagy 'rosszabbak', hanem csak más összefüggésekben használjuk őket. Gyakran nem vesszük figyelembe, mi mindent tudnak a gyerekek, ami nem tartozik az irodalmi némethez, ezért rosszul értékeljük őket.

Használjuk ki a nyelv sokszínűséget

A portál gyakorlatközpontú multimediális anyagokat mutat be a pedagógusok képzéséhez és továbbképzéséhez, valamint konkrét oktatási segédleteket is ad. Csakhogy jelenleg az iskolában és az óvodában az irodalmi német nyelvet gyakorolják. Hogyan használhatják a tanárok és a nevelők a nyelvi sokféleséget, a nyelvjárásokat, az sms-nyelvet vagy a fiatalok nyelvét?

Úgy például, hogy tanárként először is elfogadják a gyerekek kompetenciáját és kreativitását más nyelvi területeken, és nem mondják rá, hogy ez 'helytelen' németség. Így a tanulókban pozitív nyelvi önkép alakul ki, úgy érzik, hogy befogadták őket, és akkor mindjárt másképpen vesznek részt az oktatási folyamatban. Ha ezt meg tudom tenni, akkor kihasználhatom a nyelvi sokféleséget az irodalmi német nyelv oktatásában – mondjuk, játékos formában megbízhatom őket azzal, hogy mutassanak rá a fiatalok nyelvének és az irodalmi nyelvnek vagy az írott és a beszélt nyelvnek a különbségére. A pedagógusok sokkal hatékonyabban taníthatják a gyerekeket, ha elfogulatlanul tekintenek rájuk. Ennek pedig az az alapfeltétele, hogy tisztában legyenek saját előítéleteikkel.

Ezért foglalkozik egy egész modul a beszélőkkel kapcsolatos előítéletekkel?

Igen, ugyanis gyakran a saját előítéleteink akadályozzák meg, hogy felfigyeljünk a tanulók nyelvi képességeire és kompetenciáira. Ez a nyelvek „piaci értékével” van összefüggésben: ha egy gyerek otthon franciául beszél, mert a szülei például Franciaországból származnak, akkor ezt magától értetődően többletkompetenciaként ismerik el. Ha viszont egy gyerek törökül beszél otthon, akkor ennek elismerése nem magától értetődő. Az ilyesmit gyakran inkább hátránynak tekintik, és a gyermek többletkompetenciáját nem veszik figyelembe. Előítéleteink vagy sztereotípiánk befolyásolják az észlelésünket, sőt az emlékezetünket is. Ez a modul tartalmaz többek között egy videofilmet, amelyből megtudhatjuk, hogyan képes becsapni minket az emlékezetünk, és például hogyan befolyásolja negatívan egy olyan tanuló megítélését, aki „isch”-t mond „ich” helyett, vagy a barátaival beszélgetve váltogatja a német és a török nyelvet.

Helyzetgyakorlatok

A „Nyelvhasználat” modulban a beszélők repertoárja áll a középpontban. Az egyik „építőelem” például azt mutatja meg fotók és idézetkártyák segítségével, hogy egy kerékpárbalesetet ugyanaz a személy nyelvileg különböző módon mesél el attól függően, hogy a barátjához, a tanárához, a rendőrhöz beszél-e, vagy beszámolót, esetleg sms-t ír. Ugyanezt figyelhetjük meg egy mozilátogatás körül forgó telefonbeszélgetés során.

Itt gyakorolhatjuk azt, amit a tantervekben regiszterkompetenciának szoktak hívni. Mit jelent, ha a tanulók az iskolaudvaron „kiezdeutschul” vagy nyelvjárásban beszélnek egymással? Azt jelenti, hogy nem tudnak rendesen németül beszélni? Természetesen nem, ez még semmit sem mond az irodalmi németben való kompetenciájukról. A tanulók egymás között másképp beszélnek, mint hivatalos helyzetekben. Ezt egy tanárnak tudnia kell. A csekély nyelvi kompetencia jele lenne, ha nem tudnának váltani, és mindig „írott” nyelven beszélnének. Az oktatásban azt kellene gyakorolni, hogy ezt a regiszterkompetenciát rendszerezzék: melyik nyelv passzol egy bemutatkozó beszélgetéshez, melyik nyelven beszélek a barátommal mobiltelefonon, és mik a nyelvi különbségek a két regiszter között?
  Nyilvánvalóan minden nyelvváltozatnak megvannak a saját szabályai. Az utolsó modulban ezzel a szabályrendszerrel foglalkoznak – például nyelvjárás-kártyákkal. Miért érdemes többet tudniuk a tanároknak és a tanulóknak a berlini vagy a szászországi nyelvjárásról?

Komplexitás vagy nehéz nyelvtani szabályok nemcsak az irodalmi nyelvben vannak. Ha egy berlini beszélő azt mondja: „Das is meiner Mutter ihr Hut”, akkor bonyolultabb szabályokat alkalmaz, mintha azt mondaná: „Das ist der Hut meiner Mutter”. Fontos, hogy felismerjük: ha valaki nyelvjárásban beszél, nem azért teszi, mert túl buta vagy túl lusta ahhoz, hogy helyesen beszéljen. A nyelvjárásban is van „helyes” és „helytelen”, és ott is vannak nyelvtani szabályok.

Ön a nyelvváltozatok egyenértékűségét hangsúlyozza. De mi lesz akkor az irodalmi német nyelvvel?

Nyelvileg az irodalmi német se nem jobb, se nem rosszabb, mint a többi változat. De társadalmilag továbbra is az irodalmi németnek van a legnagyobb tekintélye. Ez a középosztály nyelve, és a műveltség kifejeződésének tekintik. Ezért fontos, hogy a tanulók beszéljék az irodalmi németet, és a megfelelő helyzetben használni is tudják.

Heike Wiese professzorasszony a Jelenkori Német Nyelvi Tanszéket vezeti a Potsdami Egyetem Germanisztikai Intézetében. A 2015 februárja óta működő deutsch-ist-vielseitig.de portál az általa vezetett, Képző és továbbképző modulok a városi tér nyelvváltozataihoz: nyelvjárások, többnyelvűség és a „helyes németség” kérdése című kutatási projekt tartalmait és anyagait mutatja be.