Magyar orvosképzés
Német kolónia Budapest szívében

Eine deutsche Kolonie Budapest_Magazin
Foto: Pénzes Kristóf

Több mint 2300 német fiatal tanul a magyar egyetemeken: többségük orvosképzésre jár, de kedvelt körükben az állatorvosi szak is. A német hallgatók szerencsésnek érzik magukat, hogy itt tanulhatnak, ám eszük ágában sincs a diploma megszerzését követően is maradni.

– Mielőtt Budapestre költöztem, semmit nem tudtam a városról. Azt sem tudtam pontosan, merre van – emlékszik vissza Franz Maier, a 27 éves német egyetemista, aki 2007 óta él Magyarországon és tanul a budapesti Semmelweis Egyetemen. Általános orvos szakra jár, egy éve van hátra. Még nem tudja, milyen orvos szeretne lenni, de egyet biztosan tud: ha befejezi az egyetemet, visszatér Németországba.

– Amennyire tudom, ezzel a tervemmel nem vagyok egyedül a Budapesten tanuló németek között. A gyakorlati órákon is látom, és amúgy is tapasztalom, hogy szörnyűek a munkakörülmények Magyarországon az egészségügyi intézményekben, és rendkívül alacsonyak a bérek is. Ez számomra érthetetlen. A magyar egyetemnek nincs párja, színvonalas és erős az oktatás, képzettek a tanárok. A Semmelweis Egyetemről csak jót mondhatok – hangsúlyozza, majd hozzáteszi: viszont éhen halni külföldön nem szeretnék.”

Maguk között barátkoznak

Franz Maier szerint Németországban sokkal nehezebb bekerülni az orvosi egyetemre, ahol ráadásul a magyarnál jóval alacsonyabb színvonalú az oktatás. – Münchenben, a szülővárosomban szerettem volna továbbtanulni, de rosszul sikerült az érettségim, így erre esélyem sem volt. Ismerősök ajánlották Budapestet, így kerültem ide – meséli a fiú, aki nagyon megszerette a magyar fővárost, és elég gyorsan ki is ismerte magát.

– A Szimpla kert nevű romkocsma a nagy kedvencem. Oda jár gyakorlatilag az összes itt tanuló külföldi. Persze, megismertem magyarokat is, de inkább a németekkel barátkozom. Olyan ez, mint egy német sziget, Budapest közepén. A város is nagyon a szívemhez nőtt, gyönyörű és nagyon szeretem a lüktetését is – ecseteli a német hallgató.

Nem csalódtak

Hasonló véleménnyel van Magyarországról a 26 éves Karl-Enno Doehnel is, aki 2009 óta él itt. – Először Szegedre jártam az orvosi egyetemre, mivel ott azonban csak az első két évben zajlik németül az oktatás, átjelentkeztem a Semmelweis Egyetemre. Barátoktól hallottam arról, milyen erős az oktatás, és nem csalódtam. Én Hannover mellől, egy kis városkából jöttem. Ha a kinti ismerőseimmel beszélek, mindig azt mondják, szerencsés vagyok, hogy Budapesten tanulhatok, mert a német orvosi egyetemek színvonala messze elmarad a Semmelweisétől – magyarázza Karl.

Karl sem tervezi, hogy az egyetem befejezése után Budapesten maradna, ezt ugyanazzal indokolja, mint Franz. Pedig saját bevallása szerint csupán egy évig volt honvágya, azóta otthon érzi magát Magyarországon is. Azt meséli, Szegeden még próbálkozott könyvtárban tanulni, de mindig jött valaki, aki kihívta egy kávéra, vagy egy sörre, a máshol tanulás neki nem vált be. Budapesten már az albérletében, otthon tanul. A bulikból persze nem marad ki. – Sokat járunk szórakozni, a Szimpla mellett a Fecske és a Doboz a kedvencem – mondja.

Mindkét fiatal szobát bérel, hárman-négyen vesznek ki általában egy lakást, az egyetem közelében. Azért, hogy Magyarországon tanulhassanak, évi 12 ezer eurót fizetnek.

Többnyire orvosképzésre járnak

Az Emberi Erőforrás Minisztériumának adatai alapján Magyarországon összesen 20176 külföldi diák tanul a különböző egyetemeken, ebből 2342 a német hallgató. Közülük államilag támogatott képzésben 188, költségtérítéses képzésben 2154 hallgató vesz részt. A legtöbben a Semmelweis Egyetemen (788) tanulnak, őket követik a pécsi orvosi egyetemisták (558). Viszonylag sokan (297) választották a gödöllői Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karát, és a Szegedi Egyetem általános orvos szakát (263) is. Meglepő, de az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemet összesen 49 német állampolgár választotta.

Az Európai Unió állampolgárai Magyarország csatlakozása óta a magyar diákokkal azonos feltételekkel tanulhatnak Magyarországon. Tehát akár ingyen is. Persze ehhez tudni kell magyarul is, hiszen az azonos feltételekhez hozzátartozik az is, hogy magyar nyelven kell felvételizni. Ebből következik, hogy az itt tanuló külföldiek nagyjából fele határon túli magyar, másik felük azonban valamilyen angol nyelvű, fizetős képzést választ.

Jól fizetnek

Az általuk kifizetett pénz jól jön a magyar egyetemek és városaik számára. Az AAM Tanácsadó Zrt. egy korábbi tanulmánya szerint minden 10 külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre. Így számolva 20 ezer külföldi diák már 4000 oktatói munkakört jelent. A külföldi hallgatók ráadásul jelentős összegeket költenek lakhatásra, étkezésre, szórakozásra is. Debreceni és szegedi kutatások szerint átlagosan 140–180 ezer, Budapesten 200 ezer forintot is elköltenek havonta az ilyen szolgáltatásokra, míg egy magyar diák csupán 40 ezret.