Gyermek- és ifjúsági irodalom
Sokszínűség a gyermek- és ifjúsági irodalomban

Az ifjú olvasóknak szánt könyvek a német könyvpiac fontos szegmensét alkotják. A német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő az igényes témaválasztás és a gondos illusztráció terén.

A német nyelvterületen hagyományosan gazdag és változatos a gyermek- és ifjúsági irodalmi termés. Ez egyaránt vonatkozik a tartalomra, a kivitelre és a műfajok széles palettájára - s utal egyben arra a kitüntetett helyre is, amelyet az ifjú olvasóknak szánt művek a nemzetközi címek uralta német könyvpiacon elfoglalnak. 2014-ben 73.863 új könyv jelent meg Németországban, ebből 8.142 gyermek- és ifjúsági könyv, a tankönyveket nem számítva. Vagyis a gyermek- és ifjúsági irodalom a könyvtermés tizenegy százalékát, ugyanakkor a könyvkereskedelem éves forgalmának 15,8 százalékát tesz ki. Ezzel a gyermek- és ifjúsági könyvek a könyvkiadás egyik legfontosabb és üzletileg is legsikeresebb részét alkotják – valamint fontos szerepet töltenek be a gyermekkultúrában is.

A szerzők és a kiadók különösen elkötelezettek a csecsemő- és kisgyermekkorúak, illetve az alsó tagozatos korosztály iránt. Ennek egyik oka a korosztálynak szóló speciális irodalom nagyfokú megbecsültsége, a másik pedig a magán- és állami forrásokból támogatott olvasásnépszerűsítés. A kategóriában kiemelkedőek Antja Damm kisgyerekeknek szóló, költői megformáltságú könyvei, a Frag’ mich! („Kérdezz engem!”, 2010) sorozat. Különösen nagy hatású volt Andreas Steinhöfel Rico és Oscar-trilógiája, amely 2008 és 2014 között íródott. A társadalomrajz és a helyzetkomikum keveréke, két szokatlan figura szívmelengető barátságának történetébe ágyazva, a gyermekeknek szóló nagyvárosi regény hagyományába illeszkedik, ugyanakkor a patchwork-családban élő gyerekekhez is szól. Más szerzők, mint Milena Baisch, Martin Baltscheit, Renate Düring, Finn-Ole Heinrich, Salah Naoura és Martina Wildner is, olyan könyveket írnak, amelyek egyaránt sikeresek a gyerekek, az irodalompedagógusok és a kritikusok körében.

Életkori eltolódás

A tizenkét év fölöttieknek szóló könyvek ifjúsági könyvnek számítanak. Ebben a szegmensben Michael Ende Momója (1973) és Végtelen története (1979) óta ismeretes az úgynevezett all-age-jelenség, vagyis hogy a célcsoport életkora 13 évestől egészen a felnőttkorig terjed. Az ifjúsági irodalom leggyakoribb témái a felnőtté válás (Nils Mohl: Es war einmal in Indianerland – „Egyszer régen, Indiánországban”, 2011), az „utca” életérzése (Jana Scheerer, Mein innerer Elvis, „Belső Elvis”, 2010),valamint a fizikai és rendszerszintű bántalmazás (Corinna Antelmann: Der Rabe ist Acht, „A nyolc a holló száma”, 2014)
 

A Németországban megjelenő gyermek- és ifjúsági könyveket többnyire gondos illusztráció jellemzi. Megőrzik és megújítják a könyvillusztráció hagyományos kultúráját, miközben teret biztosítanak a művészi szabadságnak, és egyúttal a lehető legtöbb információ vizualizációjára törekednek. A szakkritika által leginkább dicsért illusztrátorok közé tartozik Aljoscha Blau, Stefanie Harjes, Susanne Janssen, Katharina Kuhl, Jonas Lauströer, Kat Menschik, Michael Roher és Einar Turnowski. Reinhard Kleist Der Boxer („A bokszoló”, 2012) című könyve és pályatársai sikeres művei révén mára a képregény műfaja is polgárjogot nyert az ifjúsági irodalomban.

Ismeretterjesztés esztétikus kivitelben

Az ismeretterjesztő irodalom egy része átkerült a digitális média területére. Ezzel együtt a gyermek- és ifjúsági könyv továbbra is komoly művészi és didaktikai lehetőségeket tartogat az ismeretterjesztő műfaj számára. Ezt a lehetőséget aknázzák ki a rendkívül igényes esztétikai kivitelű ismeretterjesztő munkák, mint Dieter Braun Die Welt der wilden Tiere („A vadállatok világa”, 2014/2015) című könyve, vagy a dokumentumműfaj jeles darabja, Nikolaus Nützel Mein Opa, sein Holzbein und der große Krieg („Nagyapám, a falába és a nagy háború”, 2013) című kötete.
 
Ha jellemzően német témákat keresünk a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalomban, akkor főleg a nemzetiszocializmussal és a holokauszttal (Reiner Engelmann, Der Fotograf von Auschwitz – „Az auschwitzi fotós”, 2015), vagy a két német állammal, illetve újraegyesülésükkel találkozunk (Dorit Linke, Jenseits der Blauen Grenze – „A kék határ túloldalán”, 2014). De gyakori téma még a futball vagy a családi viszonyok megváltozása is – és feltűnő a filozófiai igényű történetek nagy száma.

Nem csupán könyvek

Ám a gyermek- és ifjúsági irodalom már régóta nem csupán könyvet jelent. A sikeres könyveket manapság számos más formátum kíséri, a hangoskönyvtől a youtube-filmeken keresztül a különféle merchandising-termékekig. Ennek a kínálatnak a legnagyobb részét német nyelvterületen lefedik a modern klasszikusok, mint Kirsten Boie, Cornelia Funke, Janosch és Paul Maar. Az irodalom, a könyv, az olvasási szokások, a könyvkereskedelem és a médiumok fejlődése és átalakulása a gyermek- és ifjúsági irodalom területén is érzékelteti hatását – méghozzá nem többéves késéssel, mint korábban. Az e-book, az applikációk és a self-publishing manapság ugyanolyan magától értetődően részei a gyermek- és ifjúsági irodalomnak, mint a közösségi médiák felületén megjelenő interaktív, csoportmunkában írt kéziratok.