Európai Nyelvi Koktélbár
Cigány nyelvek, roma kultúra –
a Goethe Intézet kiállítóstandján
Szeptember 26. minden évben a Nyelvek Európai Napja. A rendezvényen, a Goethe Intézet kezdeményezésére és szervezésében, idén először az európai romák nyelveit és kultúráját is bemutatták. Körkép a budapesti, pozsonyi és prágai programokról.
Tekintse meg videoriportunkat a budapesti rendezvényről.
„Nyelvében él a nemzet” – tartja a mondás, de vajon igaz-e ez a Magyarországon élő cigányokra, akik, ha az anyanyelvnek számító magyar össze nem köti őket, talán beszélgetni sem tudnának egymással?
A mintegy 800 milliós Európában több mint 200 beszélt nyelv létezik, amelyből 24-et hivatalos uniós nyelvnek tekintenek, további 60-at pedig regionális, illetve kisebbségi nyelvként tartanak számon. Mintegy 12 millió európai vallja magát romának, de többségük már elveszítette ősei anyanyelvét. Magyarországon három népcsoportra tagolják a cigányokat: megkülönböztetik a nyelvüket vesztett és asszimilálódott romungrókat (magyar cigányokat), a latin eredetű román egy nyelvújítás előtti, archaikus változatát beszélő beásokat, és a legalább tucatnyi indiai eredetű nyelvjárásban beszélő oláhcigányokat, akik közül legtöbben a romani hazánkban elterjedt lovári dialektusát használják. Érdemes említést tenni még a német nyelvi befolyást mutató szintó és a vele rokon kárpáti cigány dialektusról is, amit a romungrók beszélnek egy-egy kis nyelvszigeten.
A nyelvi kaleidoszkóp
Az Európa Tanács döntése értelmében minden év szeptember 26. az Nyelvek Európai Napja. Az európai naphoz kapcsolódva a Budapesti Olasz Kultúrintézetben idén szeptember 23-án rendezték meg, immár hetedik alkalommal, az Európai Nyelvi Koktélbárt, hogy szórakoztató programokkal ünnepeljék Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét.
Jarosław Bajaczyk, a budapesti Lengyel Intézet igazgatóhelyettese 18 nyelven köszöntötte az érdeklődőket, akiket magyarul a színes Európa felfedezésére biztatott. Gian Luca Borghese házigazda, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója nyitóbeszédében olyan találkozónak mondta a koktélbárt, ahol feltárul, hogy miért is jó ilyen soknyelvű és sokszínű Európában élni.
A standoknál a látogatók játékos formában ismerkedhettek a nyelvekkel és a népek kultúrájával, közös szavakat fedezhettek fel, de akár 18 különböző nyelv mini-nyelvóráján is részt vehettek. Az országok és nyelvek közt kísérő „útlevélen” összegyűjtött vízumpecsétekkel pedig még nyelvtanfolyamot is nyerhettek az érdeklődők. A Goethe Intézet idén a német mellett önálló asztalon mutatta be a Magyarországon legszélesebb körben beszélt két cigány nyelvet is, a romanit és a beást.
Európa kultúrája nem teljes a roma értékek nélkül
Hogy miért éppen a világszerte a német kultúra nagykövetének számító és több mint 90 országban németet oktató Goethe Intézet érzi magáénak a roma kultúra és nyelv ügyét – azt Michael Müller-Verweyen, a budapesti intézet igazgatója a következőképp indokolta: „Az európai kultúra nem gondolható el a romák teremtette kulturális értékek nélkül. Ezért magától értetődő, hogy kulturális intézetünk szorgalmazta a roma nyelvek bemutatását az európai nyelvi ünnepen.”
A Goethe Intézet támogatja és saját rendezvényekkel kíséri a Német Szövetségi Kulturális Alapítvány (Kulturstiftung des Bundes) RomArchive projektjét, melynek célja a cigány/roma kultúra digitális dokumentálása. A kezdeményezés 2018-tól a világon először nemzetközi platformon mutatja be a cigány/roma kultúra művészeti alkotásait. A tények és adatok megbízható összegyűjtésével a projekt egyúttal a sztereotípiák és előítéletek leküzdéséhez is szeretne hozzájárulni.
A számos országban párhuzamosan futó kezdeményezés a roma kultúra átfogó dokumentálására törekszik.
Nagy Márta, a Goethe Intézet kulturális szakreferense kiemelte, hogy Pécsett egyetemi szintű romológia tanszék és kutatóközpont működik. Az önálló romani és beás stand az idei nyelvi koktélbáron a két intézet közös munkájának eredménye.
Tudomány – gyerekcipőben
Orsós Anna, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének vezetője szerint komoly eredmény és lehetőség, hogy az Európai Nyelvi Koktélbáron bemutathatták a roma nyelveket, melyekről rengeteg tévhit él az emberekben. Legfőképp, hogy a romák/cigányok románul beszélnek és mindnyájan értik egymást, miközben a lovári és a beás közt valójában hatalmas a különbség. Hangsúlyozta, hogy a nyelvhasználati kutatások gyerekcipőben járnak: egy 1971-es tanulmány szerint a magyarországi cigányok 21%-a beszélte a romani valamely dialektusát, de ez az arány mára feltehetőleg alacsonyabb. A főként az ország déli részén élő 40-50 ezres beás közösségben pedig még jelentősebb lehet a nyelvvesztés, mert a lovárit beszélő oláhcigányoknál nagyobb a nyelv presztízse.
Orsós Anna kiemelte, hogy a beás ma veszélyeztetett nyelv, és ha nem támogatja erőteljes nyelvpolitika, akkor néhány generáció múlva kihalhat. A romológus-nyelvész komoly hiányosságnak ítéli, hogy nincs átgondolt nyelvtanárképzés, és szakszerű nyelvtanítás helyett sokszor inkább a nyelvet beszélők „oktatgatnak”.
Ahány nyelv, annyi ember
Szintén a nyelvi értékmentés fontosságát hangsúlyozta a romológus és francia nyelvtanár végzettségű Ignácz Judit, aki a baranyai beás közösségben nőtt fel. Családjában ugyan még az „ősi nyelven” beszélnek egymással – mégis érzi, hogy maga is sokat veszített már. Az elfeledett szavakat a szülők, nagyszülők, rokonok segítségével igyekszik felidézni. Judit Európa első cigány nemzetiségi gimnáziumában, a pécsi Gandhi Gimnáziumban érettségizett, ma a Romológiai Kutatóközpont munkatársa, ahol Orsós Annával a beás írásbeliség kidolgozásában vesz részt – de közben elsajátította a lovári dialektust is. A családi nyelvátadás mellett fontosnak tartja a cigány népismeret, kultúra és nyelv tanítását már a közép- és általános iskolában is, hisz a nyelv és kultúra ismerete segítheti a kölcsönös megértést.
Joka Daróczi János televíziós-újságíró a lovári dialektust beszélő bedői oláhcigány közösségben nevelkedett. A Román határ közelében fekvő háromnemzetiségű településen az általános iskolában kötelező nyelvként tanulta az orosz mellett még a románt is, ma már azonban csak a cigányt használja. Az ismert szerkesztő-riporter állítása szerint ezzel az egy nyelvvel remekül elboldogul Európa bármely országában, hisz munkájából adódóan csak a cigány közösségekkel foglakozik. A nyelvvesztés mégis érinti: felesége magyar, így fia már nem sajátította el édesapja anyanyelvét, hisz az iskolában is a „nagy” európai nyelveket tanulta.
Éppen a kis nyelvek szépségét és értékét emelte viszont ki az a 30 éves programozó-matematikus, aki a koktélbár romani standjánál ismerkedett a nyelvvel és kultúrával. Kovács István sem tudta eddig, hogy a magyarországi cigányok két különböző nyelvet is beszélnek, a stand azonban annyira inspirálta, hogy kedvet kapott angol, német és orosz nyelvtudását cigányt nyelvismerettel is kiegészíteni.
NYELVEK EURÓPAI NAPJA POZSONYBAN
DIKH, ČHAJE ÉS LOVE
Miután Wilhelm Pfeistlinger, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatója megnyitotta az összesen mintegy 2000 látogatót vonzó rendezvényt, roma diákok üdvözölték fellépésükkel a nagyérdeműt. A 11 kisiskolás cigány verseket és cigány népdalokat dalokat adott elő, melyekből kettőt angolra is lefordítottak az ifjú művészek.
A Goethe Intézet és roma partnerintézményei közös kiállítóstandon osztoztak: A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem munkatársai roma nyelveken megjelent irodalmi műveket, roma nyelvkönyveket és tájékoztató füzeteket állítottak ki. A pozsonyi Goethe Intézet „roma-kvízt” rendezett, tematikus jegyzetfüzeteket osztott az érdeklődők közt és egy jelvénynyomdát is üzembe állított, amivel roma feliratos kitűzőket lehetett gyártani. A nyomda igen nagy sikert aratott, mert számos cigánynyelvbeli kifejezést a szlovákok is használnak, így pl. a dikh (mint nézd csak), a čhaje (vagyis lány) vagy a love (azaz pénz) szavakat. A cigány nyelveket és kultúrát bemutató programot az Oláh Tibor roma festőművészről készült portréfilm színesítette.
NYELVEK EURÓPAI NAPJA PRÁGÁBAN
„SPEAK DATING” – TÖBB MINT 20 EURÓPAI NYELVEN
Az idei nyelvi ünnepnapon, amire már jóval a rendezvény előtt online nyelvi kvízzel „edzhettek” az érdeklődők, számos intézmény vett részt filmekkel, mesékkel, nyelvi játékokkal és próba-nyelvórákkal.
A legsikeresebb program a Lucerna Palotában megrendezett közös „speak dating” volt, ahol immár roma nyelveken is lehetett „datelni”: a cigány anyanyelvű beszélgetőtársat a prágai Goethe Intézet egyik partnerintézménye, az Európai Cigányzenei Központ hívta meg. A mozgalmas délután hangulatát jól jellemzi, hogy a beszélgetőprogramot meg sem kellett nyitni hivatalosan, mert a jellegzetes tér könnyen befogadta a tolongó nézősereget és azonmód diskurzusra ösztökélte az érdeklődőket. A látogatók közt minden korosztály képviseltette magát, persze számos diák és egyetemista érkezett, jöttek Prágából, de a fővároson kívülről is. A roma nyelvek iránt inkább az ifjabb generációk érdeklődtek.