Documenta 15
A ruangrupa új korszakot nyit a documenta történetében

A ruangrupa nevű indonéz művészcsoport lesz 2022-ben a documenta 15 kurátora – hozta nyilvánosságra a nemzetközi jelölőbizottság Kasselben.

Miután a documenta 14, amelyet 2017 júniusa és szeptembere között rendeztek meg, a kritika kereszttüzébe került, sok jel mutatott arra, hogy jelentős változások lesznek a világ egyik legjelentősebb művészeti kiállításán. A sejtések 2019. február 22-én beigazolódtak: a nyolcfős nemzetközi jelölőbizottság közölte, hogy egyhangú döntése szerint a ruangrupa nevű indonéziai művészcsoportra bízzák a documenta 15 művészeti vezetését.
 
A hír kétféle értelemben is szenzáció volt: először fordul elő a documenta történetében, hogy nem egyetlen személy, hanem kurátorok csoportja veszi kézbe az irányítást, és annak is most van a premierje, hogy Ázsiából érkezik a művészeti vezetés. Tehát miért most?
 
A jelölőbizottság kifejtette, hogy döntésük elsősorban azon alapult, hogy a ruangrupa a múltban már bebizonyította, hogy képes „sokféle célcsoportot – olyat is, amely tágabb a tisztán művészetértő közönségnél – megszólítani, valamint képes a helyi lakosok mozgósítására és bevonására”.
 
A sajtóközlemény hangsúlyozza továbbá: „Kurátori tevékenységükben a helyi közösségekre épülő művészeti szervezetek nemzetközi hálózatára támaszkodnak. Izgatottan várjuk, hogyan fog megvalósítani a ruangrupa egy konkrét projektet Kasselből és Kassel számára. Egy olyan időszakban, amikor nagy innovatív erő rejlik a független, közösségi működésű szervezetekben, logikusnak tűnik, hogy a documenta platformot kínáljon az ilyen kollektív megközelítésmódoknak.”
 

Művészet a nyilvános térben

Az indonéz művészeti és kulturális életben a ruangrupa – magyarra úgy lehetne fordítani: „a művészet tere” -- már régóta ismert és elismert név. A csoport, amely 2000-ben alakult meg az indonéz fővárosban, Jakartában, egy alapvetően tízfős kollektíva művészekből és kreatívokból saját kulturális centrummal Jakarta déli részén, és elég sokrétű tevékenységet végez. Közhasznú szervezetként a kollektíva támogatja a művészeti eszmék terjesztését városi kontextusban és a kultúra széles spektrumát kiállításokkal, fesztiválokkal, művészeti műhelyekkel, workshopokkal, kutatásokkal, valamint könyvek, folyóiratok és online-magazinok kiadásával.
 
A ruangrupa a Goethe Intézettel is régóta együttműködik, és számos közös projekt résztvevője volt. 2015-ben, amikor az indonéziai Goethe Intézet a német követséggel, valamint a Német-Indonéz Ipari és Kereskedelmi Kamarával (EKONID) megrendezte a Német Évadot, Ade Darmawan a tekintélyes német művésszel, Thomas Rehbergerrel együtt vezette a „Market Share”-t. A projekt a nyilvános terek és a jakartai városi realitások témájával foglalkozott. A projektben résztvevő indonéziai és németországi művészek munkái több hétig készültek egy tipikus indonéz piacon Jakarta déli részén, részben a helyi kereskedőkkel és árusokkal együttműködve.
Market Share 2015 | © ruangrupa - KDIP Viscom A ruangrupa nemzetközi szinten is nyomot hagyott. A kollektíva már számos együttműködési és kiállítási projektben részt vett, többek között a Gwangju Biennálén (2002 és 2018), az Isztambul Biennálén (2005), az Ázsiai-csendes óceáni Kortárs képzőművészeti Triennálén (Brisbane, 2012), a Szingapúri Biennálén (2011), a São Pauló-i Biennálén (2014), az Aichi Triennálén (Nagoya, 2016) és a Cosmopolison a Centre Pompidou-ban (Párizs, 2017). 2016-ban a TRANSaction: Sonsbeek 2016 kiállítás kurátora volt a ruangrupa a hollandiai Arnheimben. A documenta sem ismeretlen a csoport számára: a legutóbbin szerepeltek az Every Time a Ear di Soun című rádióprojektben az internetrádiójukkal.

ruangrupa Aichi Triennale 2016_ruru Gakko | © ruangrupa A documenta 15 művészeti vezetése révén a ruangrupa és Indonézia máris reflektorfénybe került, de Ade Darmawan és Farid Rakun még nagyobb terveket dédelgetnek 2022-re.
 
„Szeretnénk létrehozni egy olyan globális, együttműködésen alapuló és interdiszciplináris művészeti és kulturális platformot, amely a documenta 15 száz napja után is működik” – mondták el egy sajtóértekezleten, Kasselben.
 

Új lendület a documentának

„Kurátori elképzeléseink az erőforrások felhasználásának egy másféle, közösségi együttműködésen alapuló modelljét célozzák meg, amely gazdaságos, de helyet ad ötleteknek, tudásnak és innovációnak is. Ha a documenta 1955-ben azzal indult, hogy begyógyítja a háború sebeit, miért ne próbálhatnánk meg a documenta 15-tel a mai sebekre irányítani a figyelmet? Főleg azokra, amelyeket a kolonializmus, a kapitalizmus és a patriarchális struktúrák okoztak. Ezekkel mi olyan partnerségi modelleket szeretnénk szembeállítani, amelyek más szemszögből mutatják meg a világot.”
 
A documenta, amelyet a kasseli képzőművész és főiskolai tanár, Arnold Bode hívott életre, és első ízben 1955-ben rendeztek meg, a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti kiállításának számít. Ötévente rendezik meg, és alapítása óta látogatóinak száma egyre gyarapszik.
 
2017-ben a lengyel kurátor, Adam Szymczyk művészeti vezetése alatt történetében először két városban rendezték meg a documentát: Kasselben és Athénban. Annak ellenére, hogy a documenta 14 a két helyen elért több mint egymilliós látogatószámmal rekordot könyvelhetett el, bíráló hangok is megszólaltak – nemcsak a pénzügyi veszteség miatt, hanem a tartalmi elképzelések miatt is, amelyeket a kritikusok szerint nehéz volt megérteni.
 
Ebből a szempontból a ruangrupa megbízása a legjobb megoldás, hogy új lendületet kapjon a documenta. A részvételi megközelítéssel és a sokéves hálózatépítési tapasztalattal az indonéz kollektíva elérheti, hogy a művészet újra élhető és átélhető legyen az emberek számára, ne pedig csak nézhető.