Német–német határ
Az emlékezés és a remény helye

Az egykori belnémet határ, amely elválasztotta az NDK-t és az NSZK-t, ma úgynevezett Zöld Szalagként húzódik végig Németországon, új élőhelyet biztosítva növényeknek és állatoknak, miközben a maga konfliktusokban gazdag történetéről is tanúskodik.

Szinte lépésben döcög a kisvasút a thüringiai Blankenbergben a zöldbe borult tájon át a régi papírgyár felé. A keskeny vágányú vasút közvetlenül az egykori belnémet határ mentén halad. Nem volt minden ilyen békés a német megosztottság idején, emlékszik vissza a mozdonyvezető. „Annak idején nekem térden állva, egy hosszú rúddal a kezemben aknákat kellett keresnem” – mondja. Ez a nyolcvanas években volt, amikor a mozdonyvezető katonai szolgálatát töltötte az NDK hadseregében.

A vasfüggöny sávja átszelte az egész országot a Balti-tengertől Bajorországig. A fémkerítést kezdetben aknákkal, később automatikus lőberendezésekkel biztosították. A becslések szerint a határ 1961-ben történt kiépítésétől 1989-es lebontásáig több száz olyan ember vesztette életét, aki az NDK-t nyugat felé próbálta elhagyni.

Mára a természet visszahódította az egykori határsáv területét: Zöld Szalagként kanyarog északról délre 1393 kilométer hosszan. Évtizedeken át tilos volt ide belépni engedély nélkül, így sok ritka és veszélyeztetett állat- és növényfaj menedéke lett. A határsáv nagy része ma természetvédelmi terület, ahol a természet, a történelem és a kultúra találkozik.
Az NDK-határőrök egykori őrtornya ma a Zöld Szalag területén áll Marienbornban. A határátkelő a német–német határ legnagyobb és legfontosabb ellenőrző pontja volt, és elsősorban a Nyugat-Berlinbe irányuló tranzitforgalmat szolgálta. | Fotó (részlet): © picture alliance/ Frank May

Korai kapcsolat a természetvédők között 

Ebben nagy érdemei voltak Hubert Weigernek, a Környezet- és Természetvédelmi Szövetség (BUND) elnökének. Annak idején a szövetség dolgozta ki a Zöld Szalag koncepcióját, és a mai napig vásárol és cserél telkeket az egykori határon, hogy biotóppá változtassa őket.

Az ötlet, hogy az egykori határsávot természetvédelmi területként őrizzék meg, rögtön a fal 1989-es leomlása után felmerült. A nyugat-németországi Weigernek már előtte is voltak kapcsolatai kelet-németországi természetvédőkkel. A határnyitás után négy héttel a BUND találkozót szervezett a bajorországi Hofban, amelyre 400 környezetvédőt hívott meg keletről és nyugatról. „Akkor került szóba először a Zöld Szalag” – mondja Weiger.

Nem volt könnyű dolguk a környezetvédőknek. „Úgy tűnik, határokat sokkal könnyebb felállítani, mint lebontani.” Egy alternatív javaslat hamar a fiókan végezte: e szerint autópályát építettek volna a határ vonalán. A környezetvédőket most már hosszú évek óta a Szövetségi Természetvédelmi Hivatal (BfN) támogatja. A hivatal egy tanulmányban rögzítette, hogy az egykori határsáv értékes biotópok összefüggő szalagjaként védelmet érdemel, és 2019-ig már 56 millió eurót fektetett be számos projektbe a határsáv különböző szakaszain. Ehhez járultak az egyes tartományok által nyújtott támogatások.

Konfliktusoktól terhes idill

A rozsdás csuk a Zöld Szalag egyik jellemző madara. Itt éppen egy NDK-határoszlopra telepedve énekel. | Fotó (részlet): © Thomas Stephan ​Nagyjából 200 méter széles a régi határsáv. Több mint 5200 állat- és növényfaj él a területen, köztük 1200 olyan, amely szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A határ mentén végig a határőrök közlekedőútja jelzi az irányt. Még mindig látni a történelem eme komor fejezetének a maradványait: megmaradt a majdnem 600 őrtorony némelyike, és sejteti a határvédelem szigorúságát. De ahol egykor határőrök járőröztek, ott most turisták sétálnak vagy bicikliznek.

De azért nem teljesen idilli a helyzet. A konfliktusok egy részét az okozza, hogy a helyi politikusok vagy a gazdák nem akarnak lemondani az értékes földekről. Mert a határsáv egész területén még nem biztosított a természetvédelem elsőbbsége: a határvonalból 170 kilométer jelenleg nem felismerhető, többek között azért, mert a területet szántóföldként használják. „A hiányok pótlása a jövő egyik nagy kihívása” – állapítja meg Uwe Rieken, a természetvédelmi hivatal Zöld Szalagért felelős osztályvezetője.

De vannak kisebb csetepaték is a határsáv körül. Sokat tudna erről mesélni Tettau polgármestere, Peter Ebertsch. A thüringiai falu első emberének az az ötlete támadt, hogy bicikliutat épít a határsávba. Hosszú viták következtek a természetvédőkkel, akik a biotóp felszabdalásától féltek. Végül mégis sikerült őket meggyőznie Ebertschnek. 

Természetvédelem határokon át

A Zöld Szalag napjainkban határokon átívelő együttműködést is jelent olyan helyeken, ahol a vasfüggöny egykor az elválasztást szolgálta. Bajorország például szorosan együttműködik Csehországgal a természetvédelem területén. „A Zöld Szalag számunkra az emlékezés és a remény helye – mondja a bajor környezetvédelmi miniszter, Thorsten Glauber –, egyedülálló lehetőséget biztosít Európában a biológiai sokféleség megőrzésére.” 346 kilométeres a két ország közös határa. A következő hat évben a két oldal a Šumava Nemzeti Park égisze alatt kooperál a láp- és klímavédelem érdekében, fejtegeti Vladimir Mana, cseh miniszterhelyettes.
Hubert Weiger ott volt a kezdeteknél: 1989. december 9-én került sor 400 nyugat- és keletnémet természetvédő találkozójára a bajorországi Hofban, melynek során életre hívták a Zöld Szalag megőrzését célzó kezdeményezést (balról jobbra: Walter Hiekel, Kai Frobel, Werner Westhus, Nanne Wienands, Udo Benker-Wienands, Hubert Weiger, Rainer Haupt). | Fotó: © Ernst Sammer