Fenntartható városok
Digitális falvak, zöld városok

Németország legfenntarthatóbb városai a polgárok részvételére építenek. Ezáltal viszonylag kevés pénzügyi eszközzel is jelentős eredmények érhetők el.

Bad Berleburg valószínűleg Németország legnagyobb kisvárosa, legalábbis a területét tekintve: 275 négyzetkilométeren terül el a 23 faluból álló és 20.000 lelket számláló település. A városi tanács számára azonban ez a nagy területen való eloszlás óriási gondot okozott.  "Jelentős kiterjedésű infrastruktúrát kell fenntartanunk", mondja Bernd Fuhrmann, a város polgármestere. 2017-ben gazdasági vezetőjének végül semmije sem maradt. A túlzott eladósodás veszélye fenyegetett. Fuhrmann mindenképpen el akarta kerülni a csődöt, ezért létrehozta a polgári kerekasztalt. "Miben áll a jövőnk, hogyan konszolidáljuk a költségvetést, és mire használjuk fel az így keletkező új tevékenységi mozgástereket" körvonalazza a lakosoknak feltett kérdéseket.
 
A város számos egyéni projekttel valósította meg a fordulatot. A Siegeni Egyetemmel közösen fejlesztették ki például a "digitális falu" projektet – azóta többek között a vasárnapi istentiszteletet is egy templomból közvetítik, online. Fuhrmann ezen kívül évek óta szorgalmaz egy fajvédelmi projektet is. A Bad Berleburgot körülölelő erdős területekre 2013-ban telepítették vissza a legnagyobb szárazföldi emlőst, a kihalófélben lévő európai bölényt. Ez nemcsak a bölényeknek jó, hanem turistákat is vonz a térségbe. Évente több tízezer látogató zarándokol el a "Rothaarsteigi Bölényrezervátumba", hogy – némi szerencsével – élőben figyelhesse meg az impozáns állatokat. "Németországban is tehetünk a vadon élő fajok védelméért" hangsúlyozza a polgármester.
Az európai bölények, amelyeket még nem is olyan régen a kihalás veszélye fenyegetett, ma turistákat vonzanak Bad Berleburgba. | Fotó (részlet): © Adobe

Helyi Agenda

A csődöt sikerült elkerülni. Bad Berleburg többek között stratégiai okokból vált fenntartható működésű településsé, a város 2030-ig 200 egyéni projekt révén kíván ezen az úton továbbhaladni. Ezek az ökológiai gazdálkodástól a magas színvonalú képzési lehetőségeken vagy a családbarát munkahelyeken át egészen addig a célkitűzésig terjednek, hogy vezető egészségügyi székhellyé váljanak. Ennek kapcsán nyerte el a város 2020-ban a kisvárosok között kiosztott Német Fenntarthatósági Díjat. A díjat egy vállalkozásokból, egyesületekből, kutatóintézetekből és minisztériumokból álló összefogás keretében finanszírozzák, és a szövetségi kormánnyal szorosan együttműködve ítélik oda. Mindemellett Bad Berleburg egy tanzániai partnerrégióval is együttműködik, különböző koncepciókat dolgoznak ki a klímaváltozással kapcsolatos problémák kezelésére.    
 
Németország 1992-ben aláírta az ENSZ Agenda 21, 2015-ben pedig az Agenda 2030 nevű akcióprogramját, amelyek globális célkitűzéseket fogalmaztak meg a fenntartható fejlődés érdekében. A települések ezekben felhívást kapnak arra, hogy egyéni helyi akcióterveket valósítsanak meg. "A városok és a települések már ma számos tanújelét adják annak, hogyan valósítható meg a fenntartható fejlődés szoros együttműködésben a polgárokkal és a civil társadalommal", magyarázza Gerd Landsberg, a német városi és települési önkormányzatok szövetségének elnöke. "Ezek a programok gondoskodnak arról, hogy a fenntarthatóság kézzelfoghatóvá váljék, hiszen az emberek valódi, gyakorlati életét célozzák meg."   
Németországban az embereket szövetségi és regionális szinten is támogatják ebben. A nemzeti stratégia jelenleg elsősorban a lehető legjobb területkihasználásra, a mobilitást érintő alacsony energiafogyasztásra és a mindenki számára megfizethető lakótérre irányítja a figyelmet. A szövetségi tartományok konkrét projekteket támogatnak a településeken, amelyek közül sok már jó ideje és saját elhatározásból épít a fenntartható fejlődésre.

Az alma ereje

Jó példa erre a bajor Aschaffenburg, amelynek 70.000 lélekszámú közössége 2020-ban megnyerte a közepes méretű városoknak odaítélt Fenntarthatósági Díjat. A város és közigazgatási körzete már 1995 óta dolgozik fenntartható projekteken a régió számára, magyarázza Stefan Reis, a Main-Echo című helyi napilap főszerkesztő-helyettese. Mindez egy a szórványgyümölcsösök megmentésére irányuló kezdeményezéssel kezdődött, amelyek már eltűnő félben voltak a városban és annak környékén. A kezdeményezés meg akarta menteni a ritka almafajtákat a körzetben, és így alakult meg apránként a termelők és a feldolgozók szövetsége, valamint egy regionális almapiac. A gyümölcsösök, amelyeket a kihalás veszélye fenyegetett, gazdasági tényezőkké váltak.  
 
Az, hogy mindenki részt vehessen – polgárok, gazdaság, szervezetek és közigazgatás –, egy a fenntarthatóságért felelős tanácsadó testület szervezésében valósul meg. Természetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontok itt egyenlő súllyal esnek latba, ahogy azt az Agenda 21 projektjeinek koordinátora, Andreas Jung, hangsúlyozza: "Mi ebben nem rangsorolunk".
A szórványgyümölcsösökben többek között ritka almafajtákat termesztenek. | Fotó (részlet): © picture alliance/Andreas Franke A szórványgyümölcsösökért folytatott akció más kezdeményezéseket is maga után vont, emlékezik vissza Reis. Ebben fontos szerepet játszik a pénzügyi metropolisz, Frankfurt közelsége is. A vidékies régió vonzza a nagyvárosban élő embereket, és a regionális jellegű gazdálkodás turisztikai versenyképességgel bír. Ahogyan még egy sereg, többek között a klímavédelemért és a kerékpározás ösztönzésére létrehozott belvárosi projekt is, emelte ki a zsűri. A 30.000 eurós díjat Klaus Herzog, Aschaffenburg főpolgármestere az elektromobilitás elősegítésére kívánja fordítani.

Tisztább közlekedés

A nagyvárosok közül a 165.000 lélekszámú észak-német települést, Osnabrücköt választották a legfenntarthatóbb városnak. "A fenntartható fejlődésnek Osnabrückben nagy hagyománya van", mondja Claas Beckord, aki a város stratégiai tervezéséért felelős. Már 1998 óta létezik itt helyi szintű Agenda. Kezdetben a környezettudatos oktatást helyezték előtérbe, mint például a schölerbergi múzeumban. Ezért az ENSZ által meghirdetett környezetvédelmi oktatási évtized bizottsága már 2013-ban beválasztotta Osnabrücköt a kitüntetett települések közé. Jelenleg a város a széndioxid kibocsátás csökkentésére koncentrál. Ennek érdekében kidolgozták a "Klímavédelmi Főtervet": kiépítik a zöld területeket, könnyítik a kerékpáros közlekedést, villamosítják a buszállományt és visszaszorítják a jelentős széndioxid kibocsátással járó egyéni közlekedést.
Elektromos busz Osnabrückben: Az alsó-szászországi városnak többek között közlekedéspolitikájáért ítélték oda 2020-ban a Fenntarthatósági Díjat nagyváros kategóriában. | Fotó (részlet): © picture alliance /Ingo Wagner/dpa