gyors belépés:
ugrás a tartalomhoz (Alt 1)ugrás az almenühöz (Alt 3)ugrás a főmenühöz (Alt 2)

Besnyő Éva fotográfiái
Személyes távolság

A Dijkstra család nyaralója, Groet 1934
A Dijkstra család nyaralója, Groet 1934 | © Maria Austria Institute

A Kassák Múzeum szeptemberben nyíló időszaki kiállítása Besnyő Évát a modernitás jellegzetes képviselőjeként, karrierjét pedig a konvencióktól független, szabad női életút modelljeként mutatja be.

Kassák Múzeum
2020. szeptember 12. – december 13.
megnyitó: szeptember 11. 18 óra

Besnyő Éva (1910-2003) nevét Magyarországon leggyakrabban a két világháború között kibontakozó szociofotó mozgalommal kapcsolatban említik, amely a társadalmi problémák feltárását és dokumentálását tűzte ki céljául. Második hazájában, Hollandiában viszont az egyik legkeresettebb építészeti fotósként, majd az 1970-es évek nőmozgalmának megörökítőjeként vált ismertté.
 
A Kassák Múzeum szeptemberben nyíló időszaki kiállítása Besnyő Évát a modernitás jellegzetes képviselőjeként, karrierjét pedig a konvencióktól független, szabad női életút modelljeként mutatja be. A professzionális fotográfusi lét teremtette meg számára a függetlenség egzisztenciális alapját, és tette lehetővé a választott életforma megélését, így a kiállítás a művészeti tevékenység és a szakmai megbízások szintéziseként mutatja be az életművet. Besnyő munkáit áthatja a szociális érzékenység, mellyel a modern társadalom és kultúra átalakulásának vesztesei felé fordult. Képei ugyanakkor a húszas-harmincas évek olyan jelenségeit is dokumentálják, mint például a női emancipáció, vagy az emberi környezet formálására tett új kísérletek.
 
Besnyő az új fotográfiai látásmódokkal Pécsi József budapesti magániskolájában ismerkedett meg. 1930-ban Berlinbe költözött, ahol a Weimari Köztársaság pezsgő szellemi életének megtapasztalása – többek között Kepes György és Robert Capa társaságában – döntő hatással volt további pályájára. Itt ismerkedett meg első férjével, a holland filmes-fotográfus John Fernhouttal, akivel rövidesen Amszterdamba költözött, sok más, származása vagy politikai meggyőződése miatt Berlint elhagyni kényszerülő értelmiségihez hasonlóan. Első önálló kiállításának sikere hamar keresett fotográfussá tette. Korszerű látásmódjának köszönhetően reprezentatív megbízásokat is kapott, és a modern holland vizuális kultúra egyik meghatározó alakítójává vált. A harmincas években többször hazalátogatott. Közvetlen családi-baráti környezetének személyes hangú megörökítése mellett számos, mára ikonikussá vált, szociális témájú fényképe készült ebben az időszakban. Az 1970-es években a holland nőmozgalom, a Dolle Mina utcai akcióinak résztvevője és elsőszámú fotósa lett.
 
A Kassák Múzeum kiállítása − az életmű tematikus csomópontjain túl − kiemelt hangsúlyt helyez Besnyő alkotói módszerére és látásmódjára. Az életmű visszatérő kérdése a fényképezés alanyával kialakított változó viszony és a fényképész részvétele az adott szituációban, amelyet Besnyő rendszerint a távolság és a közelség fogalmaival ír le. A személyes távolság címválasztás erre az időben és térben alakuló fényképezési gyakorlatra reflektál.
 

kurátorok: Csatlós Judit, Juhász Anna Mária
projektvezető: Feigl Nóra, Sasvári Edit
együttműködő partner: Goethe Intézet Budapest