Z generáció
Nincs fontosabb a családnál

A „Greta-generáció” politikailag aktív, digitális, liberális – ám meglepően konzervatív, ha a személyes élettervezésről van szó. Vessünk egy pillantást a tizen- és huszonéves német fiatalok körében 2019 és 2021 között készült felmérésekre.

Hétvégi szeminárium, ami bárhol lehetne: egy német kisváros középiskolájának tízedik osztályos tanulói ülnek hosszú asztaloknál. A diákokat épp az imént kérdezték arról, hogy hogyan képzelik el az életüket tíz év múlva. „ Informatikát hallgatok majd”, mondja a tizenhat éves Fabian. „Író leszek”, jelenti ki Lisa. Ezenkívül mindannyian komoly kapcsolatban látják magukat („jegyesség vagy házasság”), háziállatokkal élnek saját otthonukban. Gyerekvállalás? „Tervbe van véve” vagy már „úton is van” a baba. Mindezt a húszas éveik közepén, ezt nem árt tudatosítani. A negyvenes éveik közepén járók, vagyis az X generáció tagjai számára ez meglepően rendezett, már-már kissé édeskés jövőképnek tűnik.

Mint saját nagyszüleik

És mégis, ha hinni lehet annak a számos tanulmánynak és közvélemény-kutatásnak, amelyet ebben a témában írtak és végeztek, éppen ezek a nagyon is hagyományos elképzelések jellemzőek a Z generációra – vagyis az 1997 és 2010 között született fiatalokra, akik már az ezredforduló után kezdtek eszmélni. Ahogyan azt a németországi 18. Shell-ifjúságkutatás eredményei is mutatják, a fiatalok túlnyomó többsége számára a jó barátok, a bizalomra épülő partnerkapcsolat és a jó családi élet a legfontosabb értékek. Összességében elmondható, hogy elképzeléseik sok szempontból saját nagyszüleik értékrendjén alapulnak, például ami a családról és a gyerekekről való gondoskodást illeti: a nő részmunkaidőben dolgozik, a férfi csak kisebb mértékben áldozza fel szakmai karrierjét a család oltárán.

Ha pedig már a munkánál tartunk: bár a karrier számukra is az élet fontos részét képezi, a Z generáció tagjainak nem a szakmai érvényesülés az elsődleges cél – mondta a Zenjob, egy részmunkaidős állásokat kínáló online-platform által a future for work tanulmány keretében megkérdezett fiatalok mintegy kétharmada 2021-ben. Ennek alapján a szükségleti hierarchia csúcsán a munka és a magánélet összeegyeztethetősége áll (a megkérdezettek 69 százaléka számára). Nem sokkal emögött a céggel való személyes azonosulás következik (55 százalék), itt tegyük hozzá, hogy a Z generáció egyértelműen a középvállalatokat részesíti előnyben, mert itt különösen vonzónak tűnik számukra a biztonság és a családias környezet párosítása. A fiatalok mintegy negyede számára a startupoknál végzett munka és az önálló vállalkozói tevékenység a két leginkább preferált munkaforma.

Okostelefon a csecsemőkortól kezdve

A Z generáció egyben az első olyan generáció is, amely teljes egészében okostelefonokkal körülvéve nőtt fel. Ezek a fiatalok hozzászoktak, hogy mindig online vannak, valós életük szinte egybeolvad digitális valóságukkal. Rengeteg időt, valamivel több, mint napi két órát töltenek közösségi oldalakon, például az Instagramon, mutatta ki a Readly elnevezésű „digitális kioszk” egy tanulmánya. Az internetnek és a külvilággal való folyamatos kapcsolattartásnak köszönhetően a Z generáció tagjai jól tájékozottak és állandóan naprakészek.
A Z generáció az első olyan generáció, amely teljes egészében okostelefonokkal körülvéve nőtt fel. | Fotó (részlet): © Adobe Így elmondható, hogy a mesterséges intelligencia is egyre inkább beszivárog a fiatalok mindennapjaiba. Egy olyan technológia, amely hozzájuk hasonlóan még gyerekcipőben jár, és velük együtt fejlődik. A Goethe Intézet a Weizenbaum Intézettel együttműködve felmérést végzett a témában, és a MI és mi elnevezésű online felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett 18 és 30 év közötti európai fiatal felnőttek egyharmadának nem okozna problémát, ha automatizált döntés alapján indulna ellenük büntetőeljárás. Bár már a „nagy lehallgatások” korában születtek, 58 százalékuk jól vagy közömbösen érzi magát annak a ténynek a tudatában, hogy a nagy mennyiségű adatok elemzését a bűnüldözés során potenciális bűncselekmények feltárására használják fel.

Politikai aktivitás, sokszínűség, elkötelezettség

A Z generáció különösen nagyra értékeli a sokszínűséget, a társadalmi befogadást és az egyéniséget. A fiatalok és a fiatal felnőttek nagyon nagy többsége pozitívan viszonyul a különböző társadalmi csoportokhoz. Az elutasítási értékek tartósan 20 százalék alatt vannak, legalábbis a Shell 18. Ifjúsági Tanulmánya szerint, amely az „Egy generáció szót kér” alcímet viseli. Hiszen maga a tanulmány arra is rámutat, hogy a 20 év alatti fiatalok újra politizálnak. Mégpedig nemcsak egymás között fogalmazzák meg érdekeiket és követeléseiket, hanem a nagypolitikával szemben is – sokan ezért a születéstől fogva fennálló választójog megteremtéséért is kiállnak.

A fiatalok többsége emellett pozitívan tekint a jövőbe. Egyre elégedettebbek a demokráciával, és az Európai Uniót is többnyire pozitívan ítélik meg. Viszont nagy aggodalommal tölti el őket a környezetrombolás. Nem véletlenül hívják őket „Greta-generációnak” is Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista után, aki a „Fridays for Future”- tüntetéseivel világméretű ifjúsági mozgalmat hozott létre.