Fotóprojekt német kivándorlók leszármazottainak életéről öt kontinensen
5x Németország szerte a világban

Jörg Müller hamburgi fotós interjúban mesél arról, hogyan tapasztalta meg ezeknek a német közösségeknek a kultúráját, identitását és életmódját egy egyedülálló fotóprojekt keretében, amely a Goethe Intézettel együttműködésben jött létre.

Hogyan született meg a kiállítás ötlete?

5x Németország szerte a világban – A migráció tükrében | © Jörg Müller A National Geographic magazin felkérésére a kirgizisztáni Rot-Front (eredetileg Bergtal néven alapított) mennonita településről készített riportom során merült fel az ötlet, hogy öt kontinens német nyelvszigeteiről készítsek fotósorozatot. Lenyűgöztek a mélyen vallásos keresztény mennoniták és a muzulmán kirgizek között feszülő hatalmas kulturális ellentétek. A mennoniták a 20. század elején érkeztek Kirgizisztánba, és a nagy különbségek ellenére olyan pozitív együttélés alakult ki a két népcsoport között, amelyből mindenki profitált. A jelenlegi menekültáradatok és azok hatásai mellett ez – valamint saját szüleim és nagyszüleim migrációs története, akik a háború utolsó napjaiban Kelet-Poroszországból és Pomerániából érkeztek Nyugat-Németországba - motivált arra, hogy múltbeli kivándorlási hullámokkal foglalkozzam. Projektemhez olyan helyeket választottam (kontinensenként egyet-egyet, Ausztrália kivételével), ahol lehetőleg nagyarányú német gyökerekkel rendelkező lakosság él, ahol vannak német nyelvű, illetve Németország által támogatott iskolák (kivétel Litkowka), valamint olyan működő gazdaság, amely a közösséget életképessé teszi a jövőre nézve is. A kutatás során rendkívül meglepő volt, hogy még mindig nagyon sok érintetlen német nyelvsziget létezik, ráadásul éppen a távoli országokban.

Hogyan választotta ki azokat az országokat és helyszíneket, ahová végül ellátogatott, és amelyek itt bemutatásra kerülnek?

Oroszország | © Jörg Müller A projektet alapos kutatómunka előzte meg. Az volt a célom, hogy minden kontinenshez találjak egy olyan német helyszínt, amely valami különlegeset képvisel, amely érdekessé teszi a helyet a kiállítási projekt részeként is, és amely természetesen jól fotózható. Litkowka esetében például az volt a különleges, hogy ez egy kis oroszországi német falu Szibériában, amely gyakorlatilag teljesen elszigetelten és egészen ismeretlenül létezik. Amikor elkezdtem utánanézni a helynek, a Google egyetlen találatot sem adott ki.

Ezzel szemben Pomerode például már a kutatásom előtt is nagyon ismert volt, mint "Brazília legnémetebb városa". A nagy német cégek kirendeltségei és a Brazília-szerte híres, rendszeresen megrendezésre kerülő német városi fesztiválok mondhatni teljesen ellentétesek voltak azzal, amit a világtól elvágott Litkowkában tapasztaltam. Brazília | © Jörg Müller
 
Miért aktuális a kiállítás tematikája 2022-ben is?

A téma napjainkban rendkívül aktuális az Európát évek óta elárasztó menekülthullámok miatt. Fotóprojektemben olyan németek leszármazottait mutatom be, akik a 19. században (és már részint a korábbi évszázadokban is) háborúk, éhínség, rendkívüli szegénység és vallási üldöztetés miatt hagyták el hazájukat. Ezek ugyanazok az okok, amelyek miatt ma a menekültek Európába érkeznek. Ezért is lett a kiállítás alcíme "A migráció tükrében".

Manapság hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy Németország a 19. század közepén még szegény ország volt, ahol különböző háborúk dúltak, amelyek éhínséget vontak maguk után, és amelyek a német lakosság egy jelentős részét megfosztották megélhetésétől. Ezek voltak azok az okok, amiért sok kivándorló mindent hátrahagyott, vállalva, hogy életében soha többé nem látja német hazáját. És nem kevés kivándorló nem is élte túl az első éveket az új országban. Brazíliában (Pomerode) például a kivándorlók első generációja közül sokan estek kígyómarás vagy trópusi betegségek áldozatául, illetve haltak meg az ott őslakos indiánok mérgezett nyilai által. Orvosok pedig ott akkoriban még nem voltak.

A projektemmel azt szeretném bemutatni, hogy a német közösségeket végül minden nehézség ellenére hogyan fogadták be a fogadó országok, hogyan integrálódtak, és hogy ez milyen társadalmi, politikai, nyelvi és gazdasági előnyökhöz juttatta a kivándorlók leszármazottait, de, tegyük hozzá, a környezetüket is. Valamint arra is rá kívánok világítani, hogy a sikeres migráció végeredményben nagymértékben hozzájárul a nemzetek közötti kölcsönös megértéshez.

Hogyan használják és ápolják a német nyelvet az egyes közösségekben?

A német nyelv állapota az egyes helyeket tekintve nagyon eltérő. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabb generációk egyre kevésbé beszélik a németet (különösen Brazíliában és Oroszországban ez a helyzet), míg az idősebbek szinte máig folyékonyan beszélnek németül. Ezért a német gyakran kissé régimódinak is hangzik. A modern kifejezéseket az adott nemzeti nyelvből származó kifejezésekkel helyettesítik (pl. parabrisa - a német "szélvédő" szó helyett - Brazíliában).

Dél-Afrika | © Jörg Müller Megfigyeltem, hogy ahol látják a lehetőséget a német nyelvben (pl. németországi tanulmányok lehetősége), mint például a jómódú dél-afrikai farmercsaládoknál, de a mexikói haladó szellemiségű mennonitáknál is, ott nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a gyerekek otthon is németül beszéljenek. Ráadásul itt a gyerekek és a fiatalok nagy része német magániskolákba jár, ahol nemcsak a német nyelv elsajátítására helyeznek hangsúlyt, hanem az oktatás színvonala is általában sokkal magasabb, mint az állami iskolákban.

Lenyűgözött, hogy Romániában és Dél-Afrikában, valamint a mexikói progresszív mennoniták körében már a fiatalok is többnyire három másik nyelvet is folyékonyan beszélnek a német mellett.
 
Melyek voltak a különösen érdekes élmények, tapasztalatok és találkozások?

Ezt nem lehet csak úgy általánosságban elmondani. A lefotózott helyszínek mindegyikében van valami nagyon különleges és szokatlan. Nagy hatással volt rám például az oroszországi németek hihetetlen barátságossága és nagylelkűsége abban a kis szibériai faluban, a romániai cipszerek karácsonyi Heródes-játéka, a brazíliai németek kitörő életöröme, a dél-afrikai farmerek életmódja (egy egyébként gyönyörű országban), de a mennoniták évszázadokon átmenekített hagyományai is.

Mennoniták | © Jörg Müller Ha egyes kiemelkedő eseményekről kellene beszámolnom, akkor talán a konzervatív mennoniták istentiszteletén tett látogatásomat emelném ki, ahol azonban sajnos nem tudtam fényképeket készíteni, valamint amikor néhány nappal később a régi rendi mennoniták vasárnapi iskolájába látogathattam el (amelyről látható egy kép a kiállításon is). Ott megkérdezte tőlem az egyik hagyományőrző mennonita, hogy megmutatnám-e neki a többi német helyről készült képeket, ahol már jártam. Az okostelefonomon megmutattam neki azokat a képeket, amelyeket Litkowkában készítettem. Rövid időn belül rengeteg ember tömörült körénk, és minden egyes fotónál moraj járta át a tömeget. A mennoniták ősei több mint 200 évig éltek Oroszországban 500 éves vándorlásuk során, miután elhagyták Németországot. Csak 1922-ben érkeztek Mexikóba. Éppen ezért az orosz kultúra (a kékre festett házak, azok berendezése, de maguk az ételek is) nagyon közel álltak hozzájuk. A képek saját fiatalságukra és nagyszüleik házára emlékeztették őket.
 
Milyen szerepet játszik Németország az ottani emberek (a kivándorlók leszármazottainak) életében az egyes helyeken?

Németország továbbra is fontos szerepet játszik, de nagyon eltérő módon. Az egyik kapocs biztosan az, hogy a német közösségekben a közös származás miatt nagy az összetartás. Fontos tényezők itt a német nyelv, a német iskolák, a német ünnepségek és fesztiválok, a német kultúra (különösen, ami a zenét illeti) és a német ételek.

5x Németország szerte a világban – A migráció tükrében | © Jörg Müller Másfelől vannak stratégiai megfontolások is, például a fiatalok esetében az, hogy ha német iskolába járnak, akkor az a németországi partnerintézményekkel való diákcsereprogramokkal kiegészülve jó belépő lehet majd később a németországi tanulmányokhoz. Európában és a volt FÁK-országokban természetesen viszonylag könnyű visszatérni az ősök földjére. A legtöbb romániai és oroszországi német például élt is ezzel a lehetőséggel.

Érdekes az is, hogy Németországot az egyes helyeken, ahol jártam, nagyon eltérően ítélik meg, Brazíliában például rendkívül pozitívan, Dél-Afrikában inkább kritikusan.

Természetesen a Németországgal való szoros kapcsolat közvetlen gazdasági előnyökkel is járhat az egyes helyek számára. Például a Netzsch (a világ legnagyobb szivattyúgyártója) és a Bosch Rexroth képviseletében két nagy német vállalatnak is működik gyártóüzeme Pomerodéban/Brazíliában.

Jörg Müller | © Jörg Müller Végső soron ezek a helyek hídfőállások Németország felé. A legtöbb ember, akivel utam során találkoztam, büszke német származására. És ami talán kevéssé ismert, hogy csak Brazíliában több mint 6 millió olyan német él, akik egykori kivándorlók leszármazottjai, és ez az egyik oka annak, hogy Brazíliában olyan sok német cégnek van helyi leányvállalata. Emellett számos brazil nagyvállalkozás mögött is német kivándorlók leszármazottai állnak.