gyors belépés:

ugrás a tartalomhoz (Alt 1)ugrás az almenühöz (Alt 3)ugrás a főmenühöz (Alt 2)

Hito Steyerl
Az esszéista filmrendező

Hito Steyerl a düsseldorfi K21 kiállítóhelyen, amely 2020-ban "I will survive" címmel kiállítást szentelt a médiaművésznek és írónak.
Hito Steyerl a düsseldorfi K21 kiállítóhelyen, amely 2020-ban "I will survive" címmel kiállítást szentelt a médiaművésznek és írónak. | Fotó (részlet): © picture alliance/dpa/Rolf Vennenbernd

Hito Steyerl nehezen sorolható be egy művészeti műfajba: filmrendező, képzőművész és író. Társadalomkritikus műveivel nemzetközi szinten is hírnevet szerzett magának.
 

Hito Steyerl művészi és tematikai nyitottságáról és sokrétűségéről már a tanulmányai is sokat elárulnak: a művésznő a tokiói Vizuális Művészeti Akadémián és a Müncheni Televíziós és Filmművészeti Egyetemen operatőri és dokumentumfilm-rendezői tanulmányokat folytatott, végül a bécsi Képzőművészeti Akadémián filozófiából doktorált. Ma médiaművészetet (New Media Art) tanít a Berlini Művészeti Egyetemen.
 
Első lépéseit a film világában Wim Wenders mellett tette meg: együtt dolgozott a rendezővel A világ végéig (1990–1991) című alkotásán. Mostanában főleg esszéisztikus dokumentumfilmeket készít. Ezekben olyan témákkal foglalkozik, mint a rasszizmus és az antiszemitizmus a rendszerváltás utáni Németországban vagy a városi szerkezetátalakítás folyamata a berlini Potsdamer Platz példáján (Die leere Mitte, 1998).

Okos társadalomkritika

Újabb filmjeiben és installációiban, amelyek számos filmfesztiválon és képzőművészeti kiállításon szerepeltek, egyebek között a kasseli documentán vagy a Velencei Biennálén, a globalizációval, az üzlet és a politika összefonódásával, valamint a termelési és munkakörülményekkel foglalkozik, okosan, világosan és nem minden provokáció nélkül tükröt tartva a társadalom elé.
Hito Steyerl "Factory in the Sun" című videóinstallációja a 2015-ös Velencei Biennálé Német Pavilonjában. Hito Steyerl "Factory in the Sun" című videóinstallációja a 2015-ös Velencei Biennálé Német Pavilonjában. | Fotó (részlet): © picture alliance/dpa/Felix Hörhager Szöveges formában is foglalkozik társadalmi kérdésekkel, szerzőként többek között a posztkolonializmus és a feminizmus aktuális kérdéseit tárgyalja. Fő témái közé tartozik a mesterséges intelligencia, a megfigyelés és az adatkapitalizmus is – nemcsak a művészetben: társalapítója a Berlini Művészeti Egyetem Proxy Politics Kutatóközpontjának, amely a médiahálózatok működését kutatja.
 

„Az egyik legfontosabb pozíció”

Legutóbb a düsseldorfi K21, az Észak-Rajna-Vesztfáliai Művészeti Gyűjtemény egyik kiállítóhelye tisztelte meg a jelenleg Berlinben élő művészt egy nagyszabású kiállítással. Ebben a Kunsthaus bemutatta az 1994 és 2020 között készült filmes anyagát, köztük néhány perces videókat és egyórás munkákat, valamint a kifejezetten erre a kiállításra kifejlesztett SocialSim című multimédiás installációt. Az installáció reflektál többek között a művészet társadalmi torzulásaira és előállítási körülményeire a világjárvány idején, és kritikus szemmel vizsgálja a digitalitalizáció, a szimuláció és a mesterséges intelligencia hatását a művészi kreativitásra. Susanne Gaensheimer, az Észak-Rajna-Vesztfáliai Művészeti Gyűjtemény igazgatója szerint Steyerl – nem utolsósorban az ehhez hasonló művekkel – „jelenleg az egyik legfontosabb nemzetközi pozíciót képviseli, amikor a művészet és a múzeumok társadalmi szerepéről elmélkedik, a médiális reprezentáció formáival kísérletezik, és amikor kritikusan tárgyalja az adatok szerepét és a mesterséges intelligencia használatát”.
Nemcsak a művészetét, a véleményét is sokra tartják: Hito Steyerl 2018-ban a müncheni DLD18-konferencián (Digital-Life-Design). Nemcsak a művészetét, a véleményét is sokra tartják: Hito Steyerl 2018-ban a müncheni DLD18-konferencián (Digital-Life-Design). | Fotó (részlet): © picture alliance/Andreas Gebert