gyors belépés:

ugrás a tartalomhoz (Alt 1)ugrás az almenühöz (Alt 3)ugrás a főmenühöz (Alt 2)

Maria Eichhorn
A művészeti rendszer kritikája

Maria Eichhorn képzőművész kritikusan szemléli a társadalom hatalmi viszonyait és „a művészet működési rendszerét”.
Maria Eichhorn képzőművész kritikusan szemléli a társadalom hatalmi viszonyait és „a művészet működési rendszerét”. | Fotó (részlet): © Jens Ziehe

Maria Eichhorn művészete évtizedek óta a társadalom hatalmi viszonyainak és magának a művészeti rendszernek a bírálatával foglalkozik. 2022-ben a Velencei Biennálé Német Pavilonjában fog kiállítani.
 

Sokan felkapták a fejüket 2021 elején a német művészeti életben a hírre: Maria Eichhorn lesz 2022-ben a Német Pavilon kiállítója a Velencei Biennálén – egy olyan művész, aki arról híres, hogy műveiben a hatalmi viszonyokat és a gazdasági összefüggéseket bírálja.

Ha belegondolunk, akkor inkább az okozhat meglepetést, hogy Eichhorn még nem állított ki a Német Pavilonban. Hosszú évek óta foglalkozik a német történelemmel, például a Restitúciópolitika (2003, Lenbachhaus, München) vagy az Egykoron… (2015, A Világ Kultúráinak Háza, Berlin) című projektjeiben, amelyekhez a nemzetiszocializmus időszakában kisajátított zsidó javakról végzett kutatásokat. A 2017-es documenta 14-hez megalapította a Rose Valland Intézetet, amely 1933-tól máig vizsgálja a felderítetlenül maradt tulajdoni viszonyokat. Már háromszor is résztvevője volt a Velencei Biennálénak, és kiállították műveit más, kétévenként megrendezett művészeti fesztiválokon is: Isztambulban (1995 és 2005), Yokohamában (2001), Berlinben (2004 és 2008), Łódźban (2004), Sevillában (2006) és Kuangcsouban (2008).
Maria Eichhorn Aktiengesellschaft Auf der documenta 11 2002 präsentierte die Künstlerin die „Maria Eichhorn Aktiengesellschaft", die sich kritisch mit dem Verhältnis von Kunst und Wirtschaft auseinandersetzt: Sie gründete eine Aktiengesellschaft, deren Kapital nicht erhöht werden darf. | Foto (Ausschnitt): © Maria Eichhorn / VG Bild- Kunst, Bonn 2021, Foto: Werner Maschmann

A művészet működési rendszerének elemzése

 
A bambergi születésű Maria Eichhorn, aki 1984 és 1990 között a Berlini Művészeti Főiskolán tanult, munkáiban a műalkotások keletkezés-folyamatával foglalkozik, és többek között a műalkotás és a néző között léterjövő viszonyt vizsgálja. Gyakran helyspecifikus módon dolgozik: helyi viszonyokat tár fel és épít be a műveibe. Berlinben fehérre festette egy galéria falait, és fatáblákat szögelt az ablakokra – a művészet világa mint zárt rendszer –, Stuttgartban az ottani Műcsarnok gyermekműhelyét átköltöztette a kiállítási térbe.
 
Munkái és kutatási projektjei 30 éve „folyamatosan bírálják a művészetek működési rendszerét a történelem, a politika és a társadalom metszéspontján” – szögezték le az idén neki ítélt Käthe Kollwitz-díj zsűritagjai. Eichhorn, aki a Zürichi Művészeti Főiskolán tanít, 2018-ban már elnyerte a Torinói Egyetem Paolo Bozzi Ontológia-díját.
A „Rose Vallant Intézet” a documenta 14-en zsidó tulajdonosoktól jogtalanul elkobzott könyveket mutatott be. A „Rose Vallant Intézet” a documenta 14-en zsidó tulajdonosoktól jogtalanul elkobzott könyveket mutatott be. | Foto (részlet): © Maria Eichhorn / VG Bild-Kunst, Bonn 2021, Foto: Mathias Völzke

Emlékmű a Biennálén

Most tehát a Német Pavilon következik. Már vannak elképzelései: például helyeselte a pavilon megtartását, amelyet – történelmi szempontból – „emlékmű”-nek tekint. Azonkívül arról is beszélt, hogy ő a pavilont „nem elszigetelten nézi”, hanem „más pavilonokkal való együttesében és kölcsönhatásában”, ahol a résztvevő országok kiállításai sok mindent elárulhatnak az állami-territoriális és geopolitikai, globális gazdasági és ökológiai fejleményekről. Továbbá ígéri, munkája „hozzáférhető” lesz. A pavilon úgy fog működni, hogy „mind gondolatilag, mind ott helyben, testileg és mozgásban is megtapasztalható lesz”.