Szakács Eszter

Hogy kerültél az OFF-Biennále csapatába?

Már az első, 2015-ös OFF-Biennále előkészítésében is némileg részt vettem, de egy baleset miatt ki kellett szállnom az akkori folyamatokból, amiért nagyon vérzett a szívem. Így az első OFF-Biennálét kvázi külsősként tapasztaltam meg, ami fantasztikusan felemelő érzés volt. 2015-ben olyan energiával töltött fel, amiért a mai napig nagyon hálás vagyok. Tisztán emlékszem, két évvel később, éppen Athénban voltam, a documenta 14-et megnézni, amikor csörgött a telefonom: Erőss Nikolett volt az, aki azért hívott fel, hogy a 2017-es OFF-Biennálé szervezéséhez szükségük volna rám,  vállalnám-e. Egyből tudtam, hogy igent fogok mondani. 

A csapaton belül mi a szereped, milyen feladataid vannak?

A kurátori stáb tagja vagyok, így tartalmi és megvalósítási feladatokat szoktam csinálni. A legnehezebb – és egyben a legizgalmasabb – sokszor az OFF-os működésben (azaz a stabil intézményen kívüli) dolgozásban az, hogy tényleg bármilyen feladat szembe jöhet, akár a falcsiszolás is, ha épp arra van szükség. A nemzetközi kommunikációban is dolgoztam korábban. Szalai Bori csapattárssal rengeteget nevettünk azon, hogy hogyan próbáljuk frappánsan megoldani ezeket a feladatokat úgy, hogy nem vagyunk kommunikációs szakemberek. 

Számodra mit jelent az OFF-Biennále, mit szeretsz benne a legjobban? Miben tudsz itt a leginkább fejlődni, miért fontos neked, hogy a csapat része lehetsz?

Számomra az OFF-Biennále már tulajdonképpen létkérdés. Vagy még inkább, ahogy Hajni is fogalmazott: egy választott család. Az az alap, hogy barátok vagyunk. Mások is vagyunk, más-más dolgokban vagyunk jók, más az érdeklődésünk is, de pont emiatt a legjobb ennek az igazán erős csapatnak a része lenni. Személy szerint én rengeteget tanultam arról, hogy hogyan lehet alulról építkezni. És nagyon fontosnak tartom, hogy bármilyen kis léptékben is, de akkor is, közösen, másokkal együttműködésben hozunk létre hazai kortárs képzőművészeti eseményeket. Muszáj ezt csinálni. Minden egyes OFF-Biennále esemény, megbeszélés egyben tanulópálya, tapasztalat is számomra. Rengeteg áldozatot is kíván mindannyiunktól. Mindent egybevetve, elképesztően büszke vagyok a csapatra, hogy eddig eljutottunk. Már tényleg majdnem tíz éves az OFF! 

Az OFF-Biennálén kívül mivel foglalkozol (most éppen)?

Jelenleg az amszterdami egyetemen (UvA) csinálom a doktorimat. Ez egy állás is egyben, az IMAGINART nevű kutatócsoport része vagyok, ahol azt vizsgáljuk, hogy művészek és kulturális munkások a világ különböző pontjain hogyan hoznak, hoztak létre alulról szerveződve művészeti/kulturális  intézményeket, illetve infrastruktúrákat. Természetesen a fő esettanulmányom az OFF-Biennále Budapest. A doktori kutatásom kapcsán az amszterdami de Appel-ban szervezetem egy éppen most is látható kiállítást a Maurer Dóra és Gáyor Tibor által vezetett SUMUS csoportosulás 1970-es, ‘80-as évekbeli szervezői tevékenységéről.