gyors belépés:
ugrás a tartalomhoz (Alt 1)ugrás az almenühöz (Alt 3)ugrás a főmenühöz (Alt 2)

Tüdős Anna
Miért ne hagyjon hidegen a mesterséges intelligencia?

Miért ne hagyjon hidegen a mesterséges intelligencia?
Grafika: Elekes Réka © Goethe-Institut Budapest

Mindennapjainkat nagyban befolyásolják a komplex komputerizált modellek. Mintázatokat ismernek fel, és adathalmazokat analizálnak annak érdekében, hogy leképezzék a lehető legvalószínűbb jövőképet vagy a lehető legoptimálisabb döntést. Egyszerre könnyítik meg és bonyolítják az életünket, gyakran úgy befolyásolva minket, hogy észre sem vesszük.

Ez alapvetően kevésbé aggasztó, mint amilyennek hangzik: sokkal korábban képesek vagyunk betegségeket diagnosztizálni, a technológia hozzájárul a környezetvédelemhez is, és felismeri, ha valaki gyűlöletkeltő posztot rak ki. Ennek ellenére, mint minden hatalommal járó eszköz, az AI-t használó rendszerek is hajlamosak a visszaélésekre és a manipulációkra is, ezért fontos, hogy a rohamosan fejlődő technológiával párhuzamosan ki legyen dolgozva egy „használati útmutató”, amivel elkerülhetjük a katasztrófákat, például az emberi jogok sérülését.

Ha a mesterséges intellgienciától C3PO-szerű, emberi tulajdonságokat viselő, intelligens robotokat várunk, lehet, hogy csalódás ér bennünket. A gépi intelligenciát eszközként használva pontosabban tudunk dönteni, mint ha csak az emberre (orvosra), vagy csak a programra bíznánk egy-egy feladatot. [1]

A mesterséges intelligenciáról egyértelmű az asszociáció a startup-ok világára. Kutatások bizonyítják, hogy 1580 AI-ra hivatkozó európai startup közül csak 60% dolgozik ténylegesen AI-technológiával. [2] A definíciók elmoshatósága és a hisztéria a technológia körül ahhoz járul hozzá, hogy varázsszóként használják az AI-t az üzleti szférában. [3]

Mégis hogyan működik és mi is az AI?


Az AI nem valamilyen mágikus, intelligens számítógép vagy robot. Ez egy sokrétű technológia, ami az emberi gondolkodás tükrözését tűzte ki célul. A mesterséges intelligencia nem önálló entitás, fajtái és felhasználási típusai nagyban különböznek. Talán egy sakkjátékban állapítja meg az összes lehetőség közül a legoptimálisabbat (kereső AI)? Megállapítja, mi az alany és állítmány egy mondatban (mintázatokat felismerő AI)? Felismer háromdimenziós tárgyakat egy képen vagy kamerán keresztül, és azonosítja őket (gépi látás)? Ezek mind különböző felhasználási területek, és más típusú algoritmus-rendszerekkel operálnak.

Még a mesterséges intelligenciával gyakran azonosított „gépi tanulás” is csak egy alterület. A gépi tanulás során a számítógép mintákat és törvényeket ismer fel a rábízott feladatok és problémák megoldása során. A kiválasztott algoritmusok adathalmazzal dolgoznak. A gépi tanulás tapasztalatból tanul, tehát minél többször találja el jól, hogy kutya vagy macska van a képen, a következő alkalommal, amikor lefut az algoritmus, már nagyobb eséllyel állapítja meg a helyes választ.

Önvezető autó és városi képfelismerő rendszerek


Ahhoz, hogy egy önvezető autó balesetmentesen tudjon működni, különböző AI-típusok összjátéka szükséges. Az csak egy apró részlet, hogy az autó kamerája felismeri az úton előtte álló kutyát, macskát vagy kartondobozt, hogy kiszámítsa, mekkora fékezésre van szükség. Jó időben, tiszta látási viszonyok között, jól kijelölt autópályán már az automata rendszer a jobb sofőr. De jégesőben, savas esőben manőverezni és a döntést meghozni még nem képes. Bár már létezik fedélzeti asszisztens, például a Tesla autókban, a teljesen önvezető autók bevezetésének időpontja csak a nagyon távoli jövőben várható. További kérdések is felmerülhetnek, például ki a felelős önvezetőautó-balesetek esetén? Hogyan dönt egy AI arról, hogy az utasa vagy a gyalogos sérüljön? Megváltoztathatja-e a rendőrség vagy akár a hackerek az útvonalat? Ezekre a kérdésekre nincsen egyszerű válasz.

Kuala Lumpur (Malajzia) és Hangzhou (Kína) városai használják a City Brain elnevezésű rendszert. A program valós idejű adatokat gyűjt be a városokban (kamerák, GPS-ek segítségével), és optimalizálja a közterek használatát, a közlekedést a hibák azonnali kijavításával és a közlekedési lámpák beállításával – de mindennek ára van. A rendszer hozzáfér a lakosság adataihoz, és irányító hatalma van. Egy teljes várost, megyét, országot vagy a világot irányítani képes szuperkomputer technikailag és politikailag is komoly aggályokat vet fel.

Smart home, emberi robotok, figyelemgazdaság


Az AI-technológiák működési elvének megértése segíthet felelős döntést hozni egy-egy szolgáltatás vagy kütyü vásárlásánál. Gyakran az okoseszköz már-már háziállati státuszba emelkedik (pl. Meryl Sweep, a robotporszívó). Ez csak fokozódik, ha például egy okos asszisztens esetében tőlük tanulunk, intenzíven töltünk velük időt.

Nagy port kavart, amikor kiderült, hogy az Amazon Echo (más néven Alexa), teljesen jogszerűen veszi fel beszélgetéseinket. Nem volt prioritás elmagyarázni a felhasználóknak, hogy az AI-rendszerek visszajelzésekből tanulnak, így azok fejlesztéséhez elengedhetetlen az adatgyűjtés. Ezzel nem is lenne baj, de az adatbegyűjtés problémája mélyebb gyökerű: a digitalizációval olyan dolgok válnak mérhetővé, melyek eddig nem voltak azok, például a bevásárlás, mozgás, kommunikáció. Az, hogy mérhetetlennek tűnő dolgokból adathalmazokat kreálunk, nem újdonság, de az igen, hogy ezeket az adatokat fel lehet arra használni, hogy az emberi viselkedést le lehessen követni, befolyásolni vagy kontrollálni. Ahhoz, hogy jó ajánlatokat kapjunk, a programoknak nemcsak az ízlésünket kell tudniuk, de akár a ruhaméretünket, életkorunkat, jövőbeli terveinket is.

Ideális esetben a mesterséges intelligenciát használó technológiák a mi életünk könnyebb szervezhetőségét szolgálják, és adataink egy zárt rendszerben csakis erre a célra lesznek felhasználva. Jelenleg azonban az ingyenes szolgáltatásokért az adatainkkal fizetünk, hogy aztán reklámot és rosszabb esetben propagandát zúdíthassanak ránk. Az AI-technológiák hozzájárulnak ahhoz, hogy a bevitt adatok alapján mindig újabb és érdekesebb tartalmak jelenjenek meg a képernyőnkön, így több időt töltsünk velük, még több adatot szolgáltatva. Ha azonban túl tudunk lépni az átláthatósággal kapcsolatos ignorancián, tudatos felhasználókként mozgunk a digitális világban, és meg tudjuk alapozni az etikus AI kódexét, még van esély arra, hogy a technológia által formált jövő tényleg a mi érdekeinket képviselje.

Etikus AI


Mi, emberek tervezzük az ideális jövő AI-rendszereit. Így a mi felelősségünk az is, hogy meghatározzuk, annak milyen értékek szerint kell létrejönnie. Egyrészről fontos, hogy az AI rendszerek átláthatóak legyenek, és a fejlesztési és alkalmazási területek középpontjába a demokratizálódás kerüljön. Egy másik cél az elfogultság kiiktatása az AI-val dolgozó rendszerekből, mely valójában az emberi elfogultság tükröződése. Az „elnyomás algoritmusai” nagyon veszélyesek, diszkriminálják a kisebbségeket. [4]

A tisztesség, a felelősség és a társadalmunkra gyakorolt hosszú távú hatások figyelembevétele elengedhetetlen az A-generáció (algoritmusgeneráció) jövőjének kialakítása során. El kell engedni a „jó” és „gonosz” AI képzeteit. Ahelyett, hogy a gépeket szeretnénk intelligensebbé tenni, arra kéne koncentrálni, hogyan lehet az AI-technológia segítségével az emberi cselekedetet optimalizálni, egy jobb jövő érdekében.


Hivatkozások

[1] Landwehr, Dominik ed., Machines and Robots: Migros-Kulturprozent, Christoph Merian Verlag, 2018, p. 204
[2] „Chapter 7: Europe’s AI startups”, in The State of AI 2019: Divergence, Letöltés: 2020. 10. 25.
[3] Bedingfield, Will, „Startups are exploiting AI’s hazy definition to cash in on the hype”, Wired, Letöltés: 2020. 10. 25.
[4] Noble, Safiya Umoja, Algorithms of Opression: How Search Engines Reinforce Racism, NYU Press, 2018.