Zöld jövő
Úttörők és vizionisták - Akik mernek nagyot álmodni
Hét ember, aki arra esküdött fel, hogy megváltoztassa a világot: tudósok, vállalkozók és aktivisták, akik egy fenntarthatóbb világ mellett kötelezték el magukat Németországban, és aktívan dolgoznak azért, hogy álmukat a jövőről valóra váltsák.
Freund Heike: A fúziós energia megszállottja
Freund Heike ipari mérnök és lézertechnológiai szakértő a CO2-mentes energiatermelés jövőjének egy olyan elképzelését vizionálja, amely régóta ismert ugyan, ám máig sem veszített aktualitásából: a fúziós energia álmát. A müncheni Marvel Fusion nevű start-up, amelynek Freund ügyvezető igazgatója, nem kisebb célt tűzött ki magának, mint az áramtermelés forradalmasítását. A fúziós tudósokból és a lézer- és a nanotechnológia területén dolgozó szakemberekből álló nemzetközi csapat jelenleg egy tesztreaktort készít elő. A reaktorba tervezett fűtőanyag – közönséges hidrogén (hidrogén-1) és szegényített bór (bór-11) – a fúziós folyamat során nem termelne radioaktív hulladékot, állítják. „A fúziós energia megváltoztathatja a világot. Biztonságos és tiszta energiaforrás, amely fedezhetné a világ energiaszükségletét” – magyarázza Freund, hogy miért ejti annyira bűvöletbe az energiatermelésnek ez a formája.Freund Heike tudós és vállalkozó szilárd meggyőződése, hogy az áramtermelés forradalmasítható. | Fotó (részlet): picture alliance/SZ Photo/Friedrich Bungert
Welzer Harald: Az ellenmodelles
Az elmúlt 120 évben az ember alkotta tárgyak mennyisége körülbelül 20 évente megduplázódott. „A világ egyre nagyobb sebességgel halad a természetestől a mesterséges felé, vagy jobban mondva: elevenből halottá változik” – jegyzi meg ennek a tendenciának kapcsán Welzer Harald szociológus, a transzformációs tervezés és jövőkutatás professzora. A bestseller szerző évtizedek óta bírálja társadalmunk őrült pazarlási szenvedélyét. Ugyanakkor Welzer elszántan keresi a pozitív jövőképeket: Futurzwei névre keresztelt alapítványa kisebb-nagyobb utópiákra gyűjt példákat és valódi ellenmodelleket kíván felmutatni a pazarló kapitalizmushoz. Az alapítvány weboldalán található vizuális „sikertérkép” pedig arra invitál minket, hogy a német nyelvterület több száz városára kattintva megismerjük az azokban zajló fenntartható projekteket – legyen szó kőolajmentes vegyi gyárról vagy méltányos kereskedelemből származó számítógépes egérről.
Welzer Harald szociológus a talkshowkban is szívesen látott vendég, a képen Markus Lanz meghívottja 2020-ban. | Fotó (részlet): © picture alliance/Geisler-Fotopress/gbrci
Riedel Oliver: Az újrahasznosítást is újrahasznosító
„Chief Executive Optimist” – ekként nevezi meg hivatását Riedel Oliver, a drezdai Biofabrik alapítója. 2011 óta vállalkozása nem kisebb küldetést tűzött ki célul, mint a nyersanyagok újrahasznosításának forradalmasítását: a Biofabrik csoport fenntartható technológiákat fejleszt az energiaelőállításra, az élelmiszertermelésre és a hulladékkezelésre. Riedel akkor ismerte fel, hogy ezzel akar foglalkozni, amikor egy indiai motoros túrán tudatosodott benne, hogy hogyan bánnak a műanyaggal a fejlődő országokban: „Ott támadt az az ötletem, hogy az egészet decentralizáltan kell csinálnunk. Hogy ne a nagy gyárakra összpontosítsunk, hanem a kis konténerekre a falvak határában, ahol az emberek pénzt kapnak a műanyaghulladék behozataláért, és az általuk hozott műanyagból aztán új termékek készülnek.” A fejlődő országoknak szánt konténermegoldásaikkal Riedel és nem kevésbé elhivatott kollégái több legyet kívánnak ütni egy csapásra: a hulladék csökkentését, a hulladék energiává és üzemanyaggá történő újrafelhasználását és értéknövelő újrahasznosítását, valamint a biztos bevételi forrás biztosítását a hulladékgyűjtők számára. A fosszilis nyersanyagok felhasználásának csökkentése érdekében a Biofabrik ráadásul kifejlesztett egy 100 százalékban szerves folyékony műtrágyát is, amelyet a természetes legelők növényeiből állítanak elő.
Riedel, a Biofabrik csoport alapítója egy ún. „WastX Plastic“-konténerben, ahol műanyag hulladékból olajat állítanak elő. | Fotó (részlet): © picture alliance/dpa/dpa-Zentralbild/Robert Michael
Meinel Christoph: Aki a felhőkben hisz
Meinel Christoph valójában informatikus és IT-professzor. A potsdami Hasso Plattner Intézet igazgatójaként azonban különösen a modern kommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek nyűgözik le, valamint azok felhasználása a digitális oktatásban. „E potenciál kihasználása fontos társadalmi feladat”, mondja. Az intézete által kifejlesztett openHPI platform ingyenes hozzáférést biztosít az ún. MOOC-okhoz (Massive Open Online Courses – „hatalmas nyílt online kurzusok”), amelyeken mára résztvevők százezrei szereznek érthető formában közvetített felsőfokú ismereteket online. Digitálisan elérhető általános oktatás mindenki számára - mégpedig ingyenesen – ez az, amit Meinel és az openHPI a jövőre nézve vizionál.
Digitálisan elérhető általános oktatás mindenki számára: ezzel a céllal alapította meg Meinel Christoph, a potsdami egyetem dékánja az openHPI elnevezésű oktatási platformot. | Fotó (részlet): © HPI / Herschelmann Kay
Schreiber Aida: A felvillanyozó
Sokat vannak úton, főleg Maliban és Nigerben: Schreiber Aida és férje, Torsten napelemes konténerei falvak tucatjait látják el zöld energiával. | Fotó: © Africa GreenTec
2014-ben Schreiber Aida és férje, Torsten Aida szülőhazájában, Maliban utazgatott. Amikor feltűnt nekik, hogy mennyi áramot termelnek ott pazarló kőolajgenerátorokkal, a klímatudatos házaspár számára világossá vált: a klímavédelem iránti elkötelezettség Fekete-Afrikában kezdődik. Itt, ahol a lakosság több mint felének nincs hozzáférése az elektromos hálózathoz. Pedig a klímabarát áram alapkövetelmény, ha a helyi lakosság számára perspektívát akarunk kínálni. Hiszen ahol áram van, ott javul az emberek élete, kis vállalkozások és munkahelyek jönnek létre. Aida Schreiber és férje magukhoz ragadták a kezdeményezést, és megalapították az Africa GreenTec-et. A vállalkozás mobil napelemes konténereket gyárt, amelyek mindössze két nap alatt felállíthatók, és viszonylag olcsón beszerezhetők. Eközben, főleg Maliban és Nigerben, több tucat falut látnak el így energiával. Az Africa GreenTec küldetésének tekinti, hogy a fenntarthatóan termelt energiát a legeldugottabb területeken is elérhetővé tegye.
Finkbeiner Felix: A faültető
Az általános iskola negyedik osztályában Finkbeiner Felix kiselőadást tartott a klímaváltozásról, és megpróbálta arra ösztönözni osztálytársait, hogy ültessenek fákat. Ő maga mindjárt jó példával járt elől, és hamarosan megszületett a Plant-for-the-Planet elnevezésű kezdeményezés, amelynek köszönhetően három évvel később már az egymilliomodik fát ültették el. 2011-ben az akkor 14 éves fiú így beszélt az ENSZ Közgyűlése előtt: „Mi, gyerekek tudjuk, hogy a felnőttek tudatában vannak a kihívásoknak és ismerik a megoldásokat is. Nem értjük, miért csak ilyen keveset tesznek” – mondta akkor, ami a Fridays For Future mozgalom fontos előfutárává tette. A Plant for-the-Planet projekt továbbra is aktív és folyamatosan növekszik, workshopokat szervez, és világszerte arra ösztönzi az embereket, hogy adományozzanak, ha új fák ültetéséről van szó. Eddig a Plant-for-the-Planet és a partnerszervezetei több mint 77 millió fát telepítettek világszerte.
Finkbeiner Felix a Fridays For Future-mozgalom egyik legfontosabb úttörője. | Fotó (részlet): © picture alliance/dpa/Mirgeler Lino
Kronen Juliane: A tárgyi adományos
A vállalatgazdaságtanból doktorált Kronen Juliane évtizedek óta jelen van a nemzetközi gazdasági életben. Mára azonban elsősorban az innatura cég alapítójaként és ügyvezető igazgatójaként találkozhatunk vele, amely tárgyi adományokat ajánl fel jótékony célra. Az innatura története 2011-ben kezdődött, 200 000 palack hibásan felcímkézett hajsamponnal. Kronen, aki akkoriban a cég üzleti tanácsadója volt, tudomást szerzett a gyártó kétségbeesett kísérletéről, hogy megszabaduljon az árutól, és különböző segélyszervezetekhez fordult. Ám még ők sem tudtak mit kezdeni ekkora mennyiségű samponnal. Kronen ekkor utánajárt a dolognak, és kiderítette, hogy a német cégek évente hétmilliárd euró értékben dobnak ki vadonatúj, a gyárból frissen kikerült árut. Ennek, számunkra legalábbis, elhanyagolható jelentőségű okai vannak: hibás címke, apró gyártási hiba, kicsit eltérő töltési mennyiség. Kronen pedig meglátta ezekben a termékekben a gazdasági, társadalmi és környezetbarát potenciált: az innatura azóta ezeket az árukat gyűjti össze, tárolja, majd jelképes összeg ellenében továbbadja közhasznú szervezeteknek. Az innatura már az első két évben is közel hárommillió euró értékben tudott tárgyi adományokat juttatni több mint 300 jótékonysági szervezetnek. És hogy mi motiválja Kronent? "Azt gondoltam magamban, hogy így teljesen más hatáskörben tevékenykedhetek, mintha, mondjuk, egy tőzsdén jegyzett cég osztalékát próbálnám további 0,03 százalékkal növelni."
Üzleti tanácsadóból lett szociális vállalkozó: innatura nevű cégével Juliane Kronen leselejtezett árut juttat tovább közhasznú szervezeteknek. | Fotó (részlet): © Selina Pfrüner