Európai Nyelvi Koktélbár Cigány nyelvek, roma kultúra –
a Goethe Intézet kiállítóstandján

Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten
Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten | Fotó: Kerekes Zoltán

Szeptember 26. minden évben a Nyelvek Európai Napja. A rendezvényen, a Goethe Intézet kezdeményezésére és szervezésében, idén először az európai romák nyelveit és kultúráját is bemutatták. Körkép a budapesti, pozsonyi és prágai programokról.

Tekintse meg videoriportunkat a budapesti rendezvényről.

„Nyelvében él a nemzet” – tartja a mondás, de vajon igaz-e ez a Magyarországon élő cigányokra, akik, ha az anyanyelvnek számító magyar össze nem köti őket, talán beszélgetni sem tudnának egymással?

A mintegy 800 milliós Európában több mint 200 beszélt nyelv létezik, amelyből 24-et hivatalos uniós nyelvnek tekintenek, további 60-at pedig regionális, illetve kisebbségi nyelvként tartanak számon. Mintegy 12 millió európai vallja magát romának, de többségük már elveszítette ősei anyanyelvét. Magyarországon három népcsoportra tagolják a cigányokat: megkülönböztetik a nyelvüket vesztett és asszimilálódott romungrókat (magyar cigányokat), a latin eredetű román egy nyelvújítás előtti, archaikus változatát beszélő beásokat, és a legalább tucatnyi indiai eredetű nyelvjárásban beszélő oláhcigányokat, akik közül legtöbben a romani hazánkban elterjedt lovári dialektusát használják. Érdemes említést tenni még a német nyelvi befolyást mutató szintó és a vele rokon kárpáti cigány dialektusról is, amit a romungrók beszélnek egy-egy kis nyelvszigeten.

A nyelvi kaleidoszkóp

Az Európa Tanács döntése értelmében minden év szeptember 26. az Nyelvek Európai Napja. Az európai naphoz kapcsolódva a Budapesti Olasz Kultúrintézetben idén szeptember 23-án rendezték meg, immár hetedik alkalommal, az Európai Nyelvi Koktélbárt, hogy szórakoztató programokkal ünnepeljék Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét.

Jarosław Bajaczyk, a budapesti Lengyel Intézet igazgatóhelyettese 18 nyelven köszöntötte az érdeklődőket, akiket magyarul a színes Európa felfedezésére biztatott. Gian Luca Borghese házigazda, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója nyitóbeszédében olyan találkozónak mondta a koktélbárt, ahol feltárul, hogy miért is jó ilyen soknyelvű és sokszínű Európában élni.

A standoknál a látogatók játékos formában ismerkedhettek a nyelvekkel és a népek kultúrájával, közös szavakat fedezhettek fel, de akár 18 különböző nyelv mini-nyelvóráján is részt vehettek. Az országok és nyelvek közt kísérő „útlevélen” összegyűjtött vízumpecsétekkel pedig még nyelvtanfolyamot is nyerhettek az érdeklődők. A Goethe Intézet idén a német mellett önálló asztalon mutatta be a Magyarországon legszélesebb körben beszélt két cigány nyelvet is, a romanit és a beást.

Európa kultúrája nem teljes a roma értékek nélkül

Hogy miért éppen a világszerte a német kultúra nagykövetének számító és több mint 90 országban németet oktató Goethe Intézet érzi magáénak a roma kultúra és nyelv ügyét – azt Michael Müller-Verweyen, a budapesti intézet igazgatója a következőképp indokolta: „Az európai kultúra nem gondolható el a romák teremtette kulturális értékek nélkül. Ezért magától értetődő, hogy kulturális intézetünk szorgalmazta a roma nyelvek bemutatását az európai nyelvi ünnepen.”

A Goethe Intézet támogatja és saját rendezvényekkel kíséri a Német Szövetségi Kulturális Alapítvány (Kulturstiftung des Bundes) RomArchive projektjét, melynek célja a cigány/roma kultúra digitális dokumentálása. A kezdeményezés 2018-tól a világon először nemzetközi platformon mutatja be a cigány/roma kultúra művészeti alkotásait. A tények és adatok megbízható összegyűjtésével a projekt egyúttal a sztereotípiák és előítéletek leküzdéséhez is szeretne hozzájárulni.

A számos országban párhuzamosan futó kezdeményezés a roma kultúra átfogó dokumentálására törekszik.

Nagy Márta, a Goethe Intézet kulturális szakreferense kiemelte, hogy Pécsett egyetemi szintű romológia tanszék és kutatóközpont működik. Az önálló romani és beás stand az idei nyelvi koktélbáron a két intézet közös munkájának eredménye.

Tudomány – gyerekcipőben

Orsós Anna, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének vezetője szerint komoly eredmény és lehetőség, hogy az Európai Nyelvi Koktélbáron bemutathatták a roma nyelveket, melyekről rengeteg tévhit él az emberekben. Legfőképp, hogy a romák/cigányok románul beszélnek és mindnyájan értik egymást, miközben a lovári és a beás közt valójában hatalmas a különbség. Hangsúlyozta, hogy a nyelvhasználati kutatások gyerekcipőben járnak: egy 1971-es tanulmány szerint a magyarországi cigányok 21%-a beszélte a romani valamely dialektusát, de ez az arány mára feltehetőleg alacsonyabb. A főként az ország déli részén élő 40-50 ezres beás közösségben pedig még jelentősebb lehet a nyelvvesztés, mert a lovárit beszélő oláhcigányoknál nagyobb a nyelv presztízse.

Orsós Anna kiemelte, hogy a beás ma veszélyeztetett nyelv, és ha nem támogatja erőteljes nyelvpolitika, akkor néhány generáció múlva kihalhat. A romológus-nyelvész komoly hiányosságnak ítéli, hogy nincs átgondolt nyelvtanárképzés, és szakszerű nyelvtanítás helyett sokszor inkább a nyelvet beszélők „oktatgatnak”.

  • Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten Fotó: Kerekes Zoltán
    Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten
  • Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten Fotó: Kerekes Zoltán
    Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten
  • Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten Fotó: Kerekes Zoltán
    Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten
  • Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten Fotó: Kerekes Zoltán
    Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten
  • Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten Fotó: Kerekes Zoltán
    Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten
  • Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten Fotó: Kerekes Zoltán
    Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten
  • Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten Fotó: Kerekes Zoltán
    Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten
  • Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten Fotó: Kerekes Zoltán
    Európai Nyelvi Koktélbár Budapesten

Ahány nyelv, annyi ember

Szintén a nyelvi értékmentés fontosságát hangsúlyozta a romológus és francia nyelvtanár végzettségű Ignácz Judit, aki a baranyai beás közösségben nőtt fel. Családjában ugyan még az „ősi nyelven” beszélnek egymással – mégis érzi, hogy maga is sokat veszített már. Az elfeledett szavakat a szülők, nagyszülők, rokonok segítségével igyekszik felidézni. Judit Európa első cigány nemzetiségi gimnáziumában, a pécsi Gandhi Gimnáziumban érettségizett, ma a Romológiai Kutatóközpont munkatársa, ahol Orsós Annával a beás írásbeliség kidolgozásában vesz részt – de közben elsajátította a lovári dialektust is. A családi nyelvátadás mellett fontosnak tartja a cigány népismeret, kultúra és nyelv tanítását már a közép- és általános iskolában is, hisz a nyelv és kultúra ismerete segítheti a kölcsönös megértést.

Joka Daróczi János televíziós-újságíró a lovári dialektust beszélő bedői oláhcigány közösségben nevelkedett. A Román határ közelében fekvő háromnemzetiségű településen az általános iskolában kötelező nyelvként tanulta az orosz mellett még a románt is, ma már azonban csak a cigányt használja. Az ismert szerkesztő-riporter állítása szerint ezzel az egy nyelvvel remekül elboldogul Európa bármely országában, hisz munkájából adódóan csak a cigány közösségekkel foglakozik. A nyelvvesztés mégis érinti: felesége magyar, így fia már nem sajátította el édesapja anyanyelvét, hisz az iskolában is a „nagy” európai nyelveket tanulta.

Éppen a kis nyelvek szépségét és értékét emelte viszont ki az a 30 éves programozó-matematikus, aki a koktélbár romani standjánál ismerkedett a nyelvvel és kultúrával. Kovács István sem tudta eddig, hogy a magyarországi cigányok két különböző nyelvet is beszélnek, a stand azonban annyira inspirálta, hogy kedvet kapott angol, német és orosz nyelvtudását cigányt nyelvismerettel is kiegészíteni.

NYELVEK EURÓPAI NAPJA POZSONYBAN
DIKH, ČHAJE ÉS LOVE

Nyelvek Európai Napja Pozsonyban © Goethe-Institut Bratislava

Miután Wilhelm Pfeistlinger, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatója megnyitotta az összesen mintegy 2000 látogatót vonzó rendezvényt, roma diákok üdvözölték fellépésükkel a nagyérdeműt. A 11 kisiskolás cigány verseket és cigány népdalokat dalokat adott elő, melyekből kettőt angolra is lefordítottak az ifjú művészek.

A Goethe Intézet és roma partnerintézményei közös kiállítóstandon osztoztak: A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem munkatársai roma nyelveken megjelent irodalmi műveket, roma nyelvkönyveket és tájékoztató füzeteket állítottak ki. A pozsonyi Goethe Intézet „roma-kvízt” rendezett, tematikus jegyzetfüzeteket osztott az érdeklődők közt és egy jelvénynyomdát is üzembe állított, amivel roma feliratos kitűzőket lehetett gyártani. A nyomda igen nagy sikert aratott, mert számos cigánynyelvbeli kifejezést a szlovákok is használnak, így pl. a dikh (mint nézd csak), a čhaje (vagyis lány)  vagy a love (azaz pénz) szavakat. A cigány nyelveket és kultúrát bemutató programot az Oláh Tibor roma festőművészről készült portréfilm színesítette.

 

NYELVEK EURÓPAI NAPJA PRÁGÁBAN
„SPEAK DATING” – TÖBB MINT 20 EURÓPAI NYELVEN

Nyelvek Európai Napja Prágában © Goethe-Institut Prag

Az idei nyelvi ünnepnapon, amire már jóval a rendezvény előtt online nyelvi kvízzel „edzhettek” az érdeklődők, számos intézmény vett részt filmekkel, mesékkel, nyelvi játékokkal és próba-nyelvórákkal.

A legsikeresebb program a Lucerna Palotában megrendezett közös „speak dating” volt, ahol immár roma nyelveken is lehetett „datelni”: a cigány anyanyelvű beszélgetőtársat a prágai Goethe Intézet egyik partnerintézménye, az Európai Cigányzenei Központ hívta meg. A mozgalmas délután hangulatát jól jellemzi, hogy a beszélgetőprogramot meg sem kellett nyitni hivatalosan, mert a jellegzetes tér könnyen befogadta a tolongó nézősereget és azonmód diskurzusra ösztökélte az érdeklődőket. A látogatók közt minden korosztály képviseltette magát, persze számos diák és egyetemista érkezett, jöttek Prágából, de a fővároson kívülről is. A roma nyelvek iránt inkább az ifjabb generációk érdeklődtek.