Szociális építészet Magyarországon
Építészet pengeélen

20.000 DOLLÁROS HÁZ Newbern Alabama 2009 | © Rural Studio, Auburn University
20.000 DOLLÁROS HÁZ Newbern Alabama 2009 | © Rural Studio, Auburn University

A 90-es évek végén világszerte megerősödtek azok az építészeti törekvések, amelyek a sztárépítész projektek mellett, kis léptékűek, szociálisan elkötelezettek, önkéntes alapon szerveződnek és jellemzően kis közösségek számára épülnek. Ezt a jelenséget nehezen megfogalmazható módon az angol nyelvű és a hazai szaksajtó is többnyire szociális építészetnek, kicsit pontosabban szociálisan elkötelezett építészetnek szokta nevezni, melynek további jellemzője a helyszíni és személyes jelenlét, a helyi anyagok és egyéb erőforrások intenzív és innovatív fehasználása, a kölcsönös egymásra figyelés és a tudásmegosztás. Fókuszában globálisan a marginalizált csoportok, a létminimum alatt élők és ideiglenesen vagy állandóan nélkülözni kényszerülő közösségek állnak.

Magyarországon, a nemzetközi jelenségekhez hasonlóan, beszélhetünk szociálisan elkötelezett építészeti gondolkodásmódról, amely az azonosságok mellett hordoz olyan eltéréseket és sajátosságokat is, amelyek mégis megkülönböztetik a hazai és akár a keleteurópai törekévéseket a globális trendektől.

Néhány kiemelkedő és gondolkodásmódjában korát jelentősen meg is haladó hazai alkotót leszámítva a hazai és jelenkori szociális építészeti jelenségek megjelenését nagyjából 2008 környékére, azaz a gazdasági válság idelyére datálhatjuk. Ennek okait a teljesség igénye nélkül talán a felszabaduló építészeti kapacitásokban és a nemzetközi jelenségek itthoni megismerhetőségében fedezhetjük fel. Emellett, vagy talán éppen ezeknek köszönhetően fontos azt is megemlítenünk, hogy az ilyen irányú tevékenységek, aktivista szemlélet leginkább a fiatal építész generáció egy-egy alkotójához, alkotó csoportjához köthetők, melyek furcsa mód eléggé elszigetelten végzik munkájukat annak ellenére, hogy céljaik, eszközeik és lehetőségeik meglehetősen hasonlók.

nemzetközi kitekintés

A nemzetközi szociálisan elkötelezett építészeti projektek felépítése gyakran hasonló rajzolatokat mutat, és többnyire két fél határokon, kulturákon, nem ritkán kontinenseken is átívelő szükségszerű, vagy akár véletlenszerű együttműködésének és kölcsönös munkájának eredménye.

METI-HANDMADE SCHOOL Rudrapur, Bangladesh 2004-2006 METI-HANDMADE SCHOOL Rudrapur, Bangladesh 2004-2006 | | © TYIN Ilyen együttműködés alakult ki például a fiatal norvég alkotók (TYIN tegnestue) és a vietnámi civilszervezet között, ahol egy árva gyerekeket befogadó központ bővítése jött létre, vagy a bécsi egyetem holdudvarához tartozó alkotó Anna Heringer és az indiai Rudrapur közössége között, ahol a helyi alapanyagok újragondolt felhasználásával, új iskolaépületet hoztak létre a felek. A számtalan szép és valóban jól működő projekt közös eleme, hogy jellemzően a nyugati tudás, építészeti szemlélet és a helyi igények, anyagok találkoznak. A távoli kapcsolódások pedig a személyes jelenlét és a közös helyszíni építés során mélyülnek el és válnak igazán hatékonnyá.

Ettől némiképp eltérő az Egyesült Államokbeli Rural Studio több, mint 2 évtizedes múlttal rendelkező munkássága, hiszen az Alabamai egyetemhez köthető stúdió a helyben meglévő kulturális és társadalmi jelenségekre és hiányokra reagál.

Hazai kezdeményezések

Biobrikett szárító, Monor, Magyarország  2014 Biobrikett szárító, Monor, Magyarország 2014 | | © Fejérdy Péter DLA, Fazekas Katalin, Kemes Balázs, Oroszlány Miklós Ez a helyzet a magyarországi törekvésekkel is, hiszen azok homlokterében elsősorban hazai vagy a kárpát medence területén megjelenő társadalmi kérdések és problémák helyezkednek el.

Látva és ismerve a nemzetközi építészeti kísérleteket a 2000-es évek végén, a hazai építészeti szcéna is felfigyelt a marginális helyzetben élő kisközösségekre, illetve arra, hogy az építészet mint eszköz hatékonyan hozájárulhat ezen közösségek egyes problámáinak kezeléséhez vagy megoldásához. Számos kísérlet és alulróljövő kezdeményezés indult, melyek töbszörösen összetett és nehéz pályán kell haladjanak, hiszen építészeti inteligenciájuk mellett közösségépítő képességüket, a finanszírozással kapcsolatos ismereteiket is erősen fejleszteniük kell. A hazai szociális építészet képviselői olyan terepen kell mozogjanak, melynek hazai gyökerei alig felfejthetők és céljai is nehezen körvonalazhatók. Mégis fontos jelenség, amely a jelek szerint képes túlélni gyerekbetegségeit s remélhetően az építészeti gondolkodás fontos elemévé válni a következő évtizedekben.

Felhőgyár Projek, 2014, Magyarország Bódvalenke Felhőgyár Projek, 2014, Magyarország Bódvalenke | | © MOME ECO lab A BME doktori iskolájából kinőtt Monori projekt (Fejérdy Péter DLA, Fazekas Katalin, Kemes Balázs, Oroszlány Miklós) az egyik kiemelkedő és mára már több évre visszatekintő jó példája ennek, ahol az építészeti minőség mellett a jó gyakorlatok is megszületnek. Az együttműködés itt nem kettő, hanem háromoldalú. Az építészeti cél a helyi közösség igényeivel és a Máltai Szeretetszolgálat szociális céljaival is találkozik. Ez a felállás ideálisnak mondható, hiszen az építész nem szüz vagy teljesen idegen terepre érkezik. A Monoron régóta jelen levő Szeretetszolgálat ugyanis jól ismeri a helyi közösség történetét, kapcsolati rendszerét, aktuális társadalmi állapotát és igényeit, amelyek között több, építészetileg is jól értelmezhető elem is található. Ennek köszönhetően sikerült 2014 nyarán a helyi erőforrások bevonásával megépíteni azt a biobrikett feldolgozó teret, mely építészetileg is és funkcióját tekintve is szép példának tekinthető.

Hasonlóan izgalmas kísérlet Holczer Vera diplomamunkájára épülő és az évek során folyamatosan fejlődő, alakuló programja, amely a markóci kisközösség számára fejleszt közösségi teret, gyümölcsfeldolgozót és szárítót, összekapcsolva az építészeti munkát egy kis manufaktúra létrehozásának lehetőségével.

Piac, Bogyoszló 2013 | © István-Széchenyi-Universität Piac, Bogyoszló 2013 | | © István-Széchenyi-Universität A szociális és társadalmilag elkötelezett építészet és design a MOME egyik laborjában is fontos szerephez jutott. A Fehér Bori vezette bódvavölgyi Felhő Projekt (cloud factory) egy kissé összetettebb és teoretikusabb irányból közelít. A helyi munka és személyes jelenlét mellett a folyamatok önreflexív elemzésére és hosszabbtávú stratégiai tervezésre is kísérletet tesz, ahol a design a megismerés és a lehetséges útkeresések helyi szinten is értelmezhető eszközévé képes válni.

Think Global, Build Social!

A fenti projektek az Andres Lepik által kurált és Budapesten is hamarosan bemutatásra kerülő Think Global, Build Social! kiállítás kapcsán kerülhettek egymással relációba, akár csak a győri egyetem bogyoszlói kísérletei. A nemzetközi projekteket bemutató kiállítási anyag ugyanis egy, a hazai próbálkozásokat is alaposan bemutató kiállítási szárnnyal bővül, ahol a fenti munkák is részletesen bemutatásra kerülnek. A magyar kiállítási szekció célja, hogy a nagyközönség számára bemutassa, hogy léteznek ilyen típusú kezdeményezések, valamint apropót kíván biztosítani arra, hogy a jellemzően külön-külön működő csoportok megoszthassák egymással tapasztalataikat és tudásukat.