Épülettechnika
Faépületek a városban

Látványos gyorsasággal változik a fáról mint építőanyagról alkotott képünk. A faépítészetről eddig hegyi menedékházak és mezei pajták, vékony falú szükségbarakkok és egyszerű amerikai telepesházak jutottak az eszünkbe. Ma már stabilan és precízen, műszakilag és esztétikailag egyaránt modern formákban lehet építeni a fával

Egyfelől ökológiai előnyei szólnak a fa építészeti használata mellett: a klímavédelem elsőrendű és méltán népszerű eszköze, hiszen forráskímélő, újratermelődő nyersanyag, széndioxid-tároló, és csekély „szürke energiát” igényel a gyártás és szállítás során. Másfelől egyre inkább felismerik az építőanyagként használt fa nagyszerű tulajdonságait: sokkal könnyebb az acélnál, miközben ugyanakkora a teherbírása. A fa nyomásszilárdsága közel akkora, mint a betoné, de olyan feszítőerőket is képes felvenni, amelyeknél a beton esetében acélvasalásra van szükség. Hőszigetelő, kellemes és meleg érzeted ad, így érzékileg is látható és tapintható kvalitásokkal rendelkezik.

A Berlin-Pankow-i 3xgrün projekt | IfuH Institut für urbanen Holzbau mit atelier pk, roedig.schop architekten, rozynski_sturm architekten | Fotó: Stefan Müller Ha nem volna egy problematikus tulajdonsága: az éghetősége. Ezzel együtt is vannak előnyei az acél tartószerkezetekkel szemben: az acélnak tűzkárok ellen költséges védelemre van szüksége, mert meglágyul, és elveszti teherbíró képességét. Egy fagerenda viszont először csak a felületén ég, keresztmetszetének többi része még elég ideig megtart, hogy minden veszélyeztetett személyt ki lehessen menteni. Ha tehát fejleszteni akarjuk a faépítészetet, fontos, hogy új tűzvédelmi eljárásokkal és irányelvekkel feleljünk meg neki.

Az E3 lakóház Berlinben | Kaden Klingbeil Architekten | Fotó: Bernd Borchardt Ez elsősorban a belvárosokban elterjedt, többszintes építésmódokra igaz. A középkorban és a reneszánszban sok helyütt szorosan egymáshoz simuló favázas házak („Fachwerkhäuser”) sorai határozták meg a városmag képét. Ám szinte minden város krónikája beszámol az egész negyedeket elpusztító tűzvészekről. A tűzvészeknek csak a nyitott építésmód, az újkor megváltozott házépítési eljárásai vetettek véget. A félelem azonban mindmáig tovább él, így az építészeknek, akik belvárosokban faházakat akarnak építeni, változatlanul a tűzvédelmi szempontok figyelembe vétele jelenti a legnagyobb kihívást.

Az E3 lakóház Berlinben | Kaden Klingbeil Architekten | Fotó: Bernd Borchardt A faépítészet éllovasa Berlin, ahol időközben jó néhány 6- vagy akár 7-szintes faépület készült el a wilhelmiánus korszak foghíjtelkein. A hatóságok kezdetben még rendkívül nagy hangsúlyt fektettek a tűzvédelemre – ez vezetett olyan megoldásokhoz, mint az Esmarchstraße 3 alatti lakóház esetében (2008, Kaden Klingbeil Architekten), ahol a nyitott betonlépcsőházat betonhidakkal választották el a tényleges épülettől. Azóta pontosabban felmérték a veszélyforrásokat, és ennek megfelelően finomítottak az előírásokon. A faházak ma már maradéktalanul elfogadhatónak számítanak a belvárosokban, és panel- és üveghomlokzataik miatt föl sem lehet ismerni, hogy fából épültek. Ilyen például a Berlin_Pankow-i 3xgrün lakóház (ArGe Atelier PK, roedig.schop Architekten és  Rozynski-Sturm Architekten).

A Berlin-Pankow-i 3xgrün projekt | IfuH Institut für urbanen Holzbau mit atelier pk, roedig.schop architekten, rozynski_sturm architekten | Fotó: Stefan Müller A pince, de gyakran a földszint is eleve tömör építkezéssel készül, a lépcsőházakat, mint minden acél- vagy betonvázas épület esetében, merevítő betonmagként, egyúttal védett menekülési útként kivitelezik. A tartószerkezetre, de a mennyezetekre, elválasztó falakra és a külső falakra is egyre szofisztikáltabb faszerkezetes rendszereket fejlesztenek ki. Miután az üzemben mérnöki pontossággal kompletten előgyártják őket, a helyszínen néhány nap alatt felállíthatók és összeszerelhetők. Vakolásra, festésre és padlóburkolásra sokszor egyáltalán nincs szükség, ami tovább gyorsítja, egyszerűsíti és olcsóbbá teszi az építkezést. Az egyhangúságtól és sematikusságtól sem kell félni, mert a számítógéppel vezérelt gyártásnak köszönhetően nem jelentenek nehézséget az egyedi alaprajzok, változatos homlokzattagolások és különleges megoldások sem.

A C13 lakóház Berlinben | Kaden Klingbeil Architekten | Fotó: Bernd Borchardt Több helyütt már nyolc- és többszintes épületeket terveznek fából. Ennél még sokkal több is lehetséges volna, mert a fa „együttműködő” építőanyag. Ha valamelyik épületelem felmondja a szolgálatot, a többiek veszik át a terhet – ez már évszázadokkal ezelőtt is így volt a favázas házak esetében. A szerkezet teherbírása és terhelhetősége tehát soha nem probléma, csak az alkalmazkodás az érvényes tűzvédelmi rendeletekhez. A mérnökök és az építőipar, a DIN-szabványbizottság és a törvényhozók szövetségei most azon dolgoznak, hogy e rendeleteket összhangba hozzák a mára elért sztenderdekkel.

A C13 lakóház Berlinben | Kaden Klingbeil Architekten | Fotó: Bernd Borchardt A faépítészetnek emellett a városi laksűrűség sürgető korrekciójában is kiemelt feladat juthat. Az idősebb épületek statikailag többnyire még alkalmasak rá, hogy egy könnyű faszerkezettel történő egy- vagy kétszintes ráépítést elbírjanak. Itt is érvényes tehát a fenti igazság: a korszerű faépítészetre napjainkban nemcsak külterületen, hanem a belvárosokban is elsőrendű szerep vár.