Paweł Zarychta ajánlja
Vom Aufstehen (A felkelésről)

Nem kis merészségről tenne tanúbizonyságot az, aki megpróbálná pár szóban összefoglalni Németország közelmúltjának történetét. Valami effélére vállalkoztak az 1990-es évek derekán a „Zeit-Worte” („Idő-szavak”) című vándorkiállítás kurátorai. Trümmerfrauen, Persilschein, Rosinenbomber … egész kötetekre rúgó tartalom rejlik az efféle szavakban. Kétlem, hogy Helga Schubert látta volna az említett kiállítást, mégis hasonló stratégiát választott Vom Aufstehen. Ein Leben in Geschichten (A felkelésről. Egy élet történetekben) című, prózaminiatúrákat tartalmazó gyűjteményében. Ahelyett, hogy lineáris történetté formálná saját életét, azaz a kis és a nagy történelmet, amelynek tanúja volt, az 1940-ben született írónő a valóság apró szeleteire, emberekre, helyekre és képekre, végső soron saját sorsára és nemzedékének alapvető tapasztalataira összpontosítja az olvasó figyelmét: „A háború idején születtem, menekültek és a megosztott Németország gyermeke vagyok.”
A sebészi pontossággal megszerkesztett mondatok működésmódja hasonló, mint az imént említett „idő-szavaké”: jóllehet csupán egyetlen pillanatra világítanak be az emlékezet félreeső zugaiba, mégis életre keltik az ott rejtőző rövid történeteket. Ironikus bölcsesség elegyedik itt a mélységes szomorúsággal, a mindennapokat illető költői reflexiók váltakoznak bizonyos helyek és személyek emlékének intenzív felidézésével. Valóság és fikció kibogozhatatlanul összeszövődik ebben a szokatlan, az első mondattól fogva meglepő prózában, mígnem valahogy kölcsönösen lekerekíti egymást a kettő. A kötet címadó elbeszélésével (Vom Aufstehen) Helga Schubert méltán nyerte el a 2020-as Ingeborg Bachmann díjat, amelyet negyven esztendővel korábban politikai okokból nem kaphatott meg.

dtv Verlagsgesellschaft mbH & Co.