Cseresznyák Mónika ajánlja
Krebs fühlen (A rákot érezni)

Bettina Hitzer A rákot érezni című könyve idén a szakkönyvek kategóriájában elnyerte a Lipcsei könyvvásár díját. A könyv a rákbetegség által kiváltott és az arra reagáló érzések 20. századi történetét taglalja. A szerző rendkívül alapos és magas színvonalú, valamint a mai tudományos trendeket is maximálisan figyelembe vevő elemzést nyújt a témáról. Emellett fontos megjegyeznünk, hogy a könyv magas tudományos színvonala mellett, felettébb olvasmányos is.

 A könyv bevezető fejezetében Ferdinand Hodler 1910-ben kedveséről, Valentine Godé-Darelről készített portréját láthatjuk. Fiatal egészséges nő tekint ránk, aki még nem sejti, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Három kép következik 1914 és 1915-ből, egy szenvedő beteg, egy haldokló és a halott Valentine megrázó portréja.  Íme, a rákos betegek 20. század eleji rövid története. A rák, amely egy amerikai onkológus megfogalmazása szerint a „betegségek királynője” nem kegyelmezett. Innen a 20. század elejéről indul és a 20. század végéig tart Bettina Hitzer részletes és alapos kultúra- és érzéstörténete a rák betegség kapcsán.

Ahogy a fent idézett képek is jelzik, a legmeghatározóbb érzés a letaglózó félelem és reménytelenség volt.  Ez derül ki, abból a számtalan történetből is, melyet rákos beteg nők és férfiak esetei tárnak elénk.  A félelem, reménytelenség és kiszolgáltatottság tere sokáig maga a kórház is. Megdöbbentő, mai szemmel és ésszel feldolgozhatatlan képsorok sorjáznak a századelő, a nácikor vagy akár az NDK kórházairól, kórtermeiről. A rákos betegséggel kapcsolatos félelem érzése máig uralja tudatunkat, de a kezdeti sokkhatás után, az emberekben mindig ott a remény a gyógyulásra. A remény érzése a másik fontos témája az elemzéseknek. Reményt keltenek az olvasóban, meg a korszak szereplőiben is, a század során folytatott és a könyvben részletesen taglalt tudományos kutatások és eredményeik. Reményt adtak és adnak a jól felszerelt kórházak az egyre jobbá váló rehabilitációs létesítmények. A kórházakból, melyek egykoron inkább a reménytelenség terei voltak, a remény terei lesznek a század második felében. A reményt ad, hogy a mai felfogás szerint az érzéseinket is kezelhetjük, racionalizálhatjuk jó terapeuták segítségével.

 A rákbetegség által kiváltott érzések történetét olvasva kiviláglik, hogy a félelem helyét egyre inkább a reménynek kellene átvennie, legalábbis ami az elméletet illeti. Általában biztosan így is van, hiszen tovább fejlődik az orvostudomány, egyre jobbak a kórházi feltételek, egyre tudatosabban élünk és egyre több információhoz jutunk. Bettina Hitzer alapos mindent átfogó elemzése pont erre mutat rá, hogy lehetnek trendek, megváltó módszerek és felismerések, de az egyén végül is maga kell, hogy kezelje az érzéseit. Amelyek „betegségek királynője” esetében, továbbra is sok félelem és egyre több remény a gyógyulásra.
Klett-Cotta-Verlag