Levegőminőség
Tisztább levegőt a német városokba – de hogyan?
Van egy problémája a német nagyvárosoknak: a városi infrastruktúra a városkörnyéki közlekedési csomópontokkal együtt nagyon megterheli a levegőminőséget. Az elmúlt években egyre több város tett lépéseket annak érdekében, hogy javítsa levegője minőségét, és ebben gyakran más európai városok sikeres projektjeit tekintik példának.
Dízeltilalom
A légszennyezés legfőbb okának manapság a túlzott mértékű nitrogéndioxid-kibocsátás számít, amelyért elsősorban a dízelmotorokat teszik felelőssé. Miután Németországban sok helyen túllépték a nitrogéndioxid-határértékeket, 2018-tól Stuttgartban, Darmstadtban és Hamburgban bevezették a dízeljárművek részleges tilalmát. Berlinben 2019 őszén lépett életbe a tilalom, és más városok is követni akarják a példát. A tilalom alapján dízelmeghajtású személy- és teherautók az euro 5-ös szintig nem hajthatnak át a belvárosok meghatározott körzetein, hogy javuljon a levegő minősége. A németországi Greenpeace azonban nem elégedett a szabályozással: a tilalomnak csak akkor lenne értelme – mondja a környezetvédelmi szervezet –, ha egész városrészekből vagy összefüggő belvárosi zónákból tiltanák ki a dízelautókat. Tisztább levegő csak valamilyen nagyobb léptékű megoldással lesz a városokban – a Greenpeace szerint ehhez teljes közlekedési fordulatra van szükség, kényelmes és gyors buszokra és vasutakra, valamint biztonságos kerékpárutakra.
Lead Cities
A szövetségi kormány is a városi, városkörnyéki tömegközlekedésben látja a jövőt, ezért támogatja 130 millió euróval a „Lead Cities” nevű modellprojektet. A modell városai – Bonn, Essen, Mannheim, Herrenberg és Reutlingen – olyan közlekedési projektekkel pályáztak, amelyek elsősorban a városi tömegközlekedést tennék vonzóbbá, és ezzel javítanák a levegőminőséget. A projektek többsége innovatív viteldíjajánlatokról, járatsűrítésekről és kibővített kerékpárkölcsönzési rendszerekről szól. Mannheim ezenkívül megoldást akar találni egy speciális és a virágzó online-kereskedelem miatt aktuális problémára: a csomagszállítók megnövekedett forgalmára. Az úgynevezett Last Mile-rendszerben a küldeményeket az utolsó mérföldön elektromos teherszállító bicikliken szállítanák ki a címzetteknek. A modellprojekteket tudományos módszerekkel kísérik figyelemmel és értékelik, hogy aztán más városokban is alkalmazhassák őket.Kerékpárral gyorsabb célhoz érni
Miért nem ülünk mindannyian kerékpárra? A kerékpár egészséges, olcsó, és nem szennyezi a levegőt. A dán főváros, Koppenhága példát mutat. A 400 kilométeres kerékpárút-hálózattal és az autóknál több biciklivel rendelkező dán metropolisz Európa kerékpáros fővárosának is nevezhető. Érdekes módon a koppenhágaiak nem a környezetvédelem, a költségek vagy az egészség miatt választották a közlekedésnek ezt a formáját, hanem egyszerűen azért, mert – a kerékpárosokat előnyben részesítő forgalomtervezésnek köszönhetően – két keréken gyorsabban célhoz érnek. Németországban ezzel szemben nem olyan könnyű az átállás: a kerékpárutakon autók parkolnak, és a feszült forgalmi viszonyok miatt a biciklizés veszélyes kalanddá válhat. A Szövetségi Közlekedési Minisztérium klímavédelmi terveiben ezért a kerékpározás vonzóbbá tétele is szerepel. Ehhez persze szükség van a véges kiterjedésű közutak újrafelosztására is.Városi közlekedés egy euróért
Ennek az intézkedésnek is egy európai főváros az ötletadója: Bécsben mindössze egy euróért lehet bejárni az egész várost busszal és kötöttpályás járművekkel, ha éves bérletet veszünk. Nem csoda, hogy a 365 eurós éves bérlet bevezetése óta 373 ezerről 780 ezerre nőtt az éves bérlettel utazók száma. Ebben reménykednek a Lead Cities német városai is: a jelentős kedvezménnyel árusított bérletektől az utasszám emelkedését és a levegőminőség javulását várják. A kritikusok máris arra figyelmeztetnek, hogy az igények növekedésével a járatok sűrítésére, ennélfogva nagyobb villamos- és buszflottára lesz szükség: ha a villamos rendszeresen 30 percet késik, ráadásul zsúfolt is, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az emberek visszaülnek az autójukba.
Okoslámpák a folyamatos forgalomért
Indulni, gázt adni, fékezni lámpától lámpáig: a mindennapi stop-and-go nemcsak a stresszes ingázók idegeit tépázza meg, a levegőminőségnek sem használ. A folyamatosabb forgalom érdekében Hagenben és Wuppertalban a lámparendszerek modernizálására törekednek. A projekt része a közlekedési minisztérium által kezdeményezett, „Fenntartható mobilitás” nevű mestertervnek. Húsz olyan detektort szerelnek a lámpákra a belvárosi gyűrű mentén, amelyek érzékelik az autókban levő bluetooth-készülékeket, például a mobiltelefonokat, és mérik, mennyi ideig vannak úton a járművek az egyes forgalmi pontok között. Így leolvasható, mennyire folyamatos vagy akadozó a forgalom. A következő lépésben bevetésre kerül az úgynevezett intelligens lámpavezérlés, melynek során egy központi számítógép a mindenkori forgalmi helyzethez igazítja a lámpák zöld fázisait. Hagen városa garanciát vállal arra, hogy a mobiltelefonok észlelése nem jár személyes adatok rögzítésével.