Digitalizáció
Digitális elszigeteltség
Rengeteg mindennapi dolog van, ami ma már digitálisan is megoldható: online írunk alá petíciókat, vásárolunk uszodai bérletet, átálltunk a digitális oktatásra. De mi a helyzet azokkal, akiknek nincs internet hozzáférésük, vagy akik nem rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel, és ezáltal a társadalom peremére szorulnak?
A Deutsche Bahn vonatszerelvényein a vezeték nélküli mobil-és internet hozzáférés sokáig csupán diaszporikusan működött. Az utazóközönség csak akkor tudott telefonálni, ha mobiltornyok voltak a sínek mentén vagy közelében, a neten való böngészésről nem is beszélve. Csak politikai nyomásgyakorlásra látták el/biztosítottak a WIFI-t a vonatokkal/on, manapság, a nagysebességű szerelvényeken legalábbis, az internet-hozzáférés már tűrhetően működik. Németország, mint ipari nagyhatalom ebben utolérte ugyan magát, ám bizonyos régióit tekintve digitális szempontból még mindig a fejlődő országok közé sorolható: hiányzik az egész országot átfogó üvegszálas hálózat, és különösen vidéken nincs gyors internet-kapcsolat.
Az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának 2019-es felmérése szerint ennek ellenére a németek csupán öt százaléka nem használta még soha az internetet, ezzel szemben pedig 90 százaléka hetente legalább egyszer felcsatlakozik a netre. Néhány másik uniós országban ennél sokkal rosszabb a helyzet. Bulgáriában, aki sereghajtónak számít ilyen értelemben az EU-ban, majdnem minden negyedik állampolgárnak nincs internet hozzáférése. Még a fejlett Olaszországban is a válaszadók 17 százaléka nyilatkozta azt, hogy soha nem használja az internetet. Skandináviában viszont a vállalatok között gyakorlatilag teljesen zavartalan a digitális összeköttetés.
Idős és kevésbé képzett emberek a társadalom peremén
Bár Németország az EU-szintű összehasonlításban az első harmadban van, ami a digitális fejlettséget illeti, a politikában igencsak sok aggodalomra ad okot a digitális megosztottság. Peter Altmaier, Németország gazdasági minisztere arra figyelmeztet, hogy a digitalizáció pozitív hatásai csak akkor érvényesülhetnek, „ha a változást minden társadalmi csoport elfogadja”. Azonban a növekvő elfogadottság ellenére sem ez a helyzet. A digitális technológiák integráltságát mérő D21 kezdeményezés 2019-es felméréséből, amelynek keretében valamivel több, mint 22000 háztartást kérdeztek meg, kiderül, hogy majdnem minden ötödik háztartás esetében a „digitális elszigeteltség" esete forog fenn. E csoport tagjainak átlagéletkora körülbelül 70 év, legtöbbjük csak egy egyszerű mobiltelefonnal rendelkezik, vagy nagyon szelektíven használja az internetet, ezen belül is leginkább csak különböző keresőmotorokat vagy messenger szolgáltatásokat vesz igénybe. A legfontosabb okok között az érdeklődés hiányát, az Internet összetettségét említették, illetve azt, hogy nem érzik úgy, hogy közvetlen hasznuk származna a digitalizációból. Noha a kétkedők aránya az utóbbi időben némileg csökkent, a kezdeményezés megítélése szerint a lakosság e körében egyre erősödik a szkepticizmus.
Másfelől viszont az emberek kezdik megérteni, hogy személyes szakmai fejlődésük szempontjából milyen fontos a digitális korhoz való felzárkózás. A válaszadók 43 százaléka érzi úgy, hogy az új technológiák már változást idéztek elő munkájuk eddigi folyamatában. Ötből négy német pedig az élethosszig tartó tanulást tartja kulcsfontosságú tényezőnek szakmai sikereinek szempontjából. Ugyanakkor a kevésbé képzett munkavállalók 40 százaléka ezt inkább tehernek éli meg.
Ez a népességréteg, amely ráadásul gyakran csak alacsony jövedelemmel rendelkezik, teszi ki az idősek mellett az „elszigeteltek” legfontosabb részét. Míg a magasabban képzettek 97 százaléka rendszeresen használja az internetet, ez az alacsonyabban iskolázottak kétharmadára igaz csupán. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők szintén sok esetben elmaradnak a digitális kompetencia számos területén magas iskolai végzettséggel rendelkező társaiktól - legyen szó alkalmazások telepítéséről és frissítések végrehajtásáról, adatvédelmi beállítások működtetéséről, reklámhirdetések felismeréséről vagy a hiteles hírek és az álhírek megkülönböztetéséről.
Jobb digitális képzésre lenne szükség
Ennek következményei pedig igen súlyosak lehetnek azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak lépést tartani a digitális fejlődéssel: azok, akik nincsenek fenn a neten, kevésbé tudnak részt venni a társadalmi életben. Manapság például egyre több közszolgáltatást kínálnak kizárólag online. A koronavírus miatti lezárások és a maradj- otthon-kampány idején a polgármesteri hivatalok zárva tartottak, és gyakran csak digitálisan voltak elérhetőek, 2020 nyarán az uszodai belépőjegyeket is csak online lehetett lefoglalni, az álláskeresés pedig már eddig is egyre inkább az interneten keresztül zajlott. A végső áttörést mégis valószínűleg az jelentette, amikor a koronaválság idején a home office munkavégzés végleg utat talált hétköznapi munkarutinunk világába.
Ezt hangsúlyozza Claudia Crummenerl, a Capgemini tanácsadó cég vezető munkatársa is egy nem reprezentatív tanulmányában, amelyben négy európai ország, valamint az USA és India helyzetét vizsgálták. "A tanulmányban láttuk, hogy ha valaki nem elérhető az interneten, az az elégtelenség érzését kelti, és hosszútávon akár elszigeteltséghez, magányhoz is vezethet" - számol be Crummenerl. Például az internet-hozzáféréssel nem rendelkező megkérdezettek csaknem fele állította, hogy szorosabban tudná tartani a kapcsolatot a barátokkal és a családdal, ha rendszeresen internetezhetne. Ezenkívül sokan közülük azt is gondolják, hogy akkor jobban fizető állásokat találnának, és több esélyük lenne szakmailag továbbképezni magukat. „Az iskolák bezárása és a digitális oktatásra való átállás miatt azok a gyerekek, akik olyan háztartásokban élnek, amelyekben nincs internet-hozzáférés, ill. amelyek nem rendelkeznek laptoppal, még inkább lemaradnak társaik mögött. Pedig pont a gyermekek számára lenne döntő fontosságú, hogy megfelelő digitális képzést kapjanak.” Összességében elmondható, hogy az eredmények megegyeznek a német digitális helyzetet vizsgáló tanulmányéval: abban is mindenekelőtt a digitális oktatást hiányosságait tárták fel az iskolákban. Csupán minden harmadik német gondolja úgy, hogy az ott tanított készségek elégségesek.