Fenntartható építészet Norvégiából
Beton helyett fa

Norvégia a fa innovatív felhasználásával válaszol a városközpontjaira nehezedő növekvő nyomásra. A megújuló nyersanyag az éghajlatváltozás és az erőforrások kimerülése miatt ma valóságos reneszánszát éli.

Úton vagyunk Brumunddal, egy alig 10 000 lelket számláló kisváros felé. Erdő borította dombok váltakoznak mezőgazdasági haszonterületekkel. 

Ahol az Oslo felől északi irányba tartó 6-os út néhány kilométer erejéig a Mjøsa, Norvégia legnagyobb tavának partvonalát követi, a tiszta, hideg téli reggelen már-már szürreális látvány tárul a szemünk elé.  

A porhóval pettyezett táj felett impozánsan magasodik a 85,4 méter magas Mjøstårnet (magyarul torony a Mjøsa-tónál). 18 emeletével a vegyes felhasználású (lakó- és kereskedelmi) épület nemcsak a világ legmagasabb fa szerkezetű építménye, hanem egyben Norvégia egyik legmagasabb épülete is. A mozgó homlokzat mintha magába szívná a lágy reggeli fényt. De mit keres itt, a norvég természet kellős közepén egy fa felhőkarcoló, kilométerekre a következő nagyobb várostól? 

„Az ötletet az adta, hogy építészeti választ kerestünk a politikusok pályázati felhívására, miszerint zöld átalakulásra van szükség” – magyarázta Arthur Buchardt, építész és ingatlanfejlesztő egy reklámfilmben a Mjøstårnet megnyitása alkalmából 2019 nyarán. A projekt első vázlatait állítólag ő vetette papírra, azaz szalvétára, miközben egyik üzleti partnerével tárgyalt. 

Helyi nyersanyagok 

Amint belépünk az elegáns-modern faburkolattal kialakított „Woody” szálloda előcsarnokába, amely az épület első két emeletét foglalja el, kellemes illat csapja meg az orrunkat. A belső kialakításhoz felhasznált fa nemcsak harmonikus klímát eredményez a helyiségben, de tág mozgásteret is biztosít, ami a kialakítási lehetőségeket illeti. Példa erre az étterem közepén a második emeletig kanyargó lépcső nemesen egyszerű esztétikája. 

A szálloda első vendégei éppen leülni készülnek a világos fából készült asztalokhoz. A nagy ablakokból a tóra és a környező tájra nyílik kilátás, ameddig a szem ellát. Csak néhány, még a szálloda kültéri létesítményein dolgozó kotrógép és építőipari jármű zavarja a csendes szemlélődést.

A vágy mellett, hogy jelzésértékűt alkosson, ami inspirálóan hathat más országok építészeti ágazatára is, az főépítész számára rendkívül fontos volt, hogy helyi nyersanyagokat használjon munkája során. Így a szálloda összes falelemét egy helyi gyárban készítették el, a bútorok pedig egy közeli illetékű gyártótól származnak – sőt, még a lépcsőházakban használt pala is regionális forrásból ered.  

Fenntarthatóbb, szilárdabb, zöldebb, biztonságosabb 

Ám az épület különlegessége nem (csak) felületi szépségében rejlik. Sokkal inkább az úgynevezett tömörfa technológia alkalmazásán alapul, amely lehetővé teszi a hagyományos faépítkezés korlátainak leküzdését és a fából készült megoldások alkalmazását többszintes épületek esetében is. Az építészek olyan tapasztalatokra támaszkodhattak a munka során, amelyeket néhány évvel korábban az Oslo közelében található Norvég Élettudományi Egyetem Campus Ås-ben magasodó két nyolcemeletes lakóépületének építése során szereztek. Abban az időben arra keresték a megoldást, hogyan lehet gyorsan és olcsón lakhatási lehetőséget biztosítani a diákok számára. Ez pedig egy olyan kihívás, amellyel ma világszerte szinte minden nagyobb város szembesül, és amely a hallgatói szálláshelyek effektív építése mellett általában véve a megfizethető lakhatás biztosítására is irányul. 

Tormod Aurlien épületfizikai, energetikai és környezetvédelmi professzor a Norvég Élettudományi Egyetem Ås-i campusán. Bizakodó a tömörfa technológia jövőjét illetően. „Tömörfa alatt az értjük, hogy fadeszkák vannak egymásra keresztirányban ragasztva. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy nagy formátumú és nagy teherbírású épületfa elemeket gyártsunk” – magyarázza Aurlien. „Fenntarthatóbbá, szilárdabbá, zöldebbé és biztonságosabbá kell tennünk városaink építészeti látképét és megoldásait. A fa építőanyagként való felhasználása segíthet abban, hogy fontos lépéseket tegyünk ebben az irányban” – mondja, kiemelve mindenekelőtt, hogy a fa szénlábnyoma lényegesen kisebb például a betonéhoz képest. Egy tanulmányt is idéz, amely szerint a „faforradalom” az építőiparban 14–32 százalékkal csökkenthetné a globális CO2-kibocsátást.

Inspiráció a fenntarthatóbb építkezésre 

„A fa megújuló alapanyag, de természetesen csak akkor van kis szénlábnyoma, ha helyi erőforrásokból származik. A fa pedig éppen kezdi visszahódítani magának az építőipart, így a Mjøstårnet építésekor már helyben előállított építőanyagokat tudtak a szakemberek használni.” Arra a kérdésre, hogy a fa belvárosi részeken történő használatakor nem jóval magasabb-e a tűzkockázat, mint a betonból, acélból és üvegből épült házak esetében, Aurlien átfogó kísérleteket idéz, amelyek bizonyítani tudták, hogy az új fa szerkezetek éppen nagy sűrűségük miatt nagyon jó tűzállósági határértékekkel rendelkeznek. Mindazonáltal, mint minden magas ház építésénél, természetesen a vízpermettel oltó tűzoltó készülékek beépítése is szigorúan kötelező. Az esetleges vízkárokkal kapcsolatosan pedig időközben már rendelkezésre állnak tapasztalatok. „Miután röviddel a hallgatói kollégium megnyitása előtt vízkár keletkezett, a fürdőszobák összes zuhanyzóját nyomógombos csapszerelvényekkel látták el. Vagyis folyamatosan tanulunk” – zárja gondolatait Aurlien.

Visszatérünk Brumunddalba, ahol természetesen nem hiányozhat egy kis kitérő a nagyközönség számára is látogatható tetőteraszra. A csaknem öt méter magas tetőszerkezet alatt, amelynek köszönhetően a Mjøstårnets elnyerte „a világ legmagasabb faépülete” megtisztelő címet, hiszen ezáltal másfél méterrel sikerült magasabbra, mint a Bécsben található HoHo-nak becézett fa felhőkarcoló, szemünk a láthatárt kutatja. Végül is az építést vezető szakemberek és mérnökök elsősorban arra büszkék, hogy munkájukkal talán inspirálóan hatnak majd másokra is, hogy új, fenntartható módon építkezzenek – és legkésőbb 2041-ben, amikor elkészül a Japánban felépülő W350 torony a maga tervbe vett 350 méteres magasságával, a norvég fa felhőkarcoló tovább kell, hogy adja a magasságrekord stafétabotját.