Felfedezve tanulni
Digitális közösségi alkotóműhelyek a könyvtárakban

Németországban 2013 óta számos könyvtár alakít ki kreatív közösségi műhelyeket, ún. makerspace-eket, látogatói részére. De vajon bevált-e az elképzelés?

Von Petra Schönhöfer

A kölni Városi Könyvtár úttörőnek számít ebben a kezdeményezésben. Az amerikai makerspace hálózat mintájára 2013-ban itt alakították ki az első makerspace-t német könyvtárban. Néhányan hamarosan követték ezt a példát, például a drezdai Szász Tartományi és Állami Egyetemi Könyvtár. A könyvtárak ezzel fel akarják kelteni az érdeklődést az ún. STEM-témák iránt – tudomány, technológia, mérnöki ismeretek és matematika –, és a látogatókat igyekeznek közös kísérletezésre ösztönözni.

„Olyan eszközöket és technológiákat ismerhetnek meg és próbálhatnak ki itt a látogatók, amelyek otthon általában nem állnak rendelkezésükre” – magyarázza az elképzelést Hannelore Vogt, a kölni Városi Könyvtár igazgatója. A fő hangsúly a robotikán, a virtuális valóságon, a kódoláson, a 3D nyomtatáson és a zenei alkalmazásokon, például a zenei szoftvereken és app-okon van. Varrógépek, vágóplotterek és fotószkennerek is rendelkezésre állnak. A kölni makerspace nyitvatartási időben bármikor elérhető, a Lynda.com oktatási portál pedig a workshopokat kísérő online tanfolyamokat is kínál. „Célunk a könyvtár megerősítése, amely így a tudásátadás és az élénk eszmecserék színterévé válhat, valamint egy olyan közösség létrehozása, amely számára a technológiát meg- és kézzelfoghatóvá tesszük” – mondja Vogt. „Explore, create, share! Ez a mottónk.”

Rendszerezett káosz

A németajkú országokban mintegy 250 makerspace létezik, amelyek többsége iskolákban és egyetemeken, néhány pedig cégeknél kapott helyet. A nyilvános könyvtárak csak részben döntöttek úgy, hogy saját makerspace-eket hoznak létre. Karsten Schuldt könyvtártudományi szakember arról számol be, hogy sokan szívesen kipróbálták volna az elképzelést, ám aztán mégis visszatáncoltak: Egy önszerveződő közösség felépítésének ötletét csak keveseknek sikerült megvalósítani – mert ehhez nem elég csupán a helyet és a technikai feltételeket biztosítani. „Valójában közösségek csak akkor jönnek létre, ha valaki munkát is fektet a projektbe. Makerspace-ek könyvtárakban akkor épülnek, ha vannak olyan munkatársak, akik elsősorban ezekkel foglalkoznak.”

Kölnben és Drezdában teljesülnek ezek a feltételek. Kölnben a tevékenységeket egy hozzáértő team szervezi és kíséri figyelemmel. A kötött programok mellett az emberek – gyakran önkéntes alapon – egymásnak adják át az ismereteket. Jonas Tiepmar, a Szász Tartományi Könyvtár makerspace-ért felelős munkatársa is a szakértői felügyelet fontosságát hangsúlyozza. „Hiszen az egyesületek által szervezett makerspace-ek tapasztalatai nem utolsósorban azt mutatták, hogy a maker-közösség csak hasznát látja annak, ha a »kreatív káoszt« rendezett medrekbe terelik.” A drezdai makerspace járulékos értéke mindenekelőtt a szomszédos Műszaki Egyetem oktatási és kutatási hálózatával való együttműködésben rejlik, mivel a könyvtár szoros kapcsolatban áll az egyetemmel.

„Nagy az igény”

A kölni és a drezdai könyvtár képviselője szerint is van kereslet ezekre a szolgáltatásokra. Mindenekelőtt hallgatók használják a drezdai makerspace-t Tiepmar szerint, egyesek számára ez még a tantervben is elő van írva. Az építészeti tanszékkel folytatott együttműködésnek köszönhetően a hallgatók 3D-modelleket készíthetnek itt a dolgozataikhoz; az orvostanhallgatók például tesztcsigolyákat modelleztek, hogy azokon gyakorolják az epidurális injekció beadását.

A kölni közönség nagyon sokszínű: nem ritka, hogy szülők vagy nagyszülők a gyerekekkel együtt jönnek a felnőttek számára szervezett tanfolyamokra – mondja Vogt. „A tanfolyamok után visszajelzéseket kérünk a résztvevőktől és megkérjük őket, hogy értékeljék a szolgáltatásokat. Ennek alapján próbáljuk a programokat az igényeknek megfelelően továbbfejleszteni. Nagy népszerűségnek örvendünk a kölni lakosok körében, és a workshopjaink többnyire teljesen betelnek. A gyermekeknek szóló makerkids-tanfolyamok mindig 100%-ban foglaltak – nagy az igény ezekre.”

Éppen ezért Kölnben és Drezdában mindenképpen ki akarnak tartani a makerspace-ek mellett: „A makerspace egy szakterületből időközben a Szász Tartományi Könyvtár stratégiai egységévé nőtte ki magát. Mi ezt építjük ki és bővítjük tovább” – magyarázza Tiepmar. A kölni Vogt pedig így foglalja össze a tapasztalatokat: „A makerspace nem csak egy konkrét hely. Az egész könyvtár részt vett a paradigmaváltásban, hűen ahhoz a filozófiához, mely szerint hatékonyan tanulni önálló felfedezések és kreatív tevékenységek révén lehet.”