A környezetvédelem olyan téma, amely napjainkban az élet szinte minden területén megjelenik. A városok működésében is egyre több kísérletet tesznek arra, hogy minél nagyobb teret engedjenek a természet számára az urbánus környezetben, és ezzel úgy nevezett környezeti igazságosságot teremtsenek minden városlakó számára: Hiszen a német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Nukleáris Biztonsági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium tanulmányai is azt mutatják, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű városrészek jóval terheltebbek a zajszennyezés és a légszennyező anyagok tekintetében, mint más területek. Csupán ez a tény is rávílágít arra, hogy a társadalmi igazságosság és egyenlőség milyen fontos a természeti környezettel kapcsolatos kérdésekben is. De mi a helyzet a környezetvédelem szempontjából olyan, a (szociális) igazságosságot is támogató közintézményekkel, mint a könyvtárak?
Habár ezek az intézmények működésükkel már most is a magasabb fokú fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot támogatják, hiszen megakadályozzák a pazarló könyvvásárlást, és kedvezményekkel igyekeznek biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok számára az oktatáshoz és az önfejlesztéshez való hozzáférést, mégis egyidejűleg a környezetterhelésből is kiveszik a részüket: A könyvtárak ugyanis jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt negyven évben világszerte megháromszorozódott a nyersanyagszükséglet. Ezt a működést az egyre erősödő digitalizáció sem tudja felváltani teljesen, mivel az átállás újra speciális nyersanyagigényekhez vezet, ezek kitermelése pedig hatalmas környezeti károkat és újbóli társadalmi igazságtalanságot okoz.
Stephen Wyber, az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) igazgatója három fő módot lát arra, hogy hogyan válhatnak a könyvtárak fenntarthatóbbá: Először is fontos a példamutató magatartás az operatív területeken. Továbbá kiemeli, hogy releváns a fenntartható építési- és üzemeltetési technológiák alkalmazása, amelyekről a könyvtáraknak érdemes kommunikálni is. Végül a könyvtáraknak mint oktatási partnereknek kell elősegíteniük magának a fenntarthatóságnak a megértését, a cselekvést és támogatniuk kell az új kutatási projekteket is. Számos könyvtár már most különböző akciókkal próbál a környezeti igazságosság útjára lépni. Ilyen például a drezdai vetőmagkölcsönzés: A " Culture for Future" projekt részeként a drezdai központi könyvtárban magarchívumot hoztak létre a város biológiai sokféleségének támogatása érdekében. Tagság nélkül is kaphatunk egy csomag vetőmagot azzal a feltétellel, hogy ősszel az új magokat felcímkézett tasakokban visszaszolgáltatjuk. A könyvtár így kíván hozzájárulni a természet és a biológiai sokféleség népszerűsítéséhez. A schorndorfi városi könyvtár is példaképként szolgál: A városi erdészettel közösen egy „Plant-for-the-Planet“ elnevezésű akadémiát hozott létre, ahol a gyerekek és a fiatalok megismerkedhettek a klímaválság okaival és következményeivel, és a közös faültetéssel saját maguk is az aktív cselekvés útjára léphettek.
A budapesti Goethe-Institut is elindította a "Zöld könyvtár" elnevezésű projektjét, melynek célja, hogy a német kulturális intézet is kivegye saját részét az éghajlatváltozás elleni küzdelemből. Ahogy Miriam Bruns, az intézet igazgatója fogalmaz:
Ezzel a kezdeményezéssel a Goethe-Institut Magyarországon szeretne párbeszédet kezdeményezni minden érdeklődővel, és arra ösztönözni őket, hogy közösen gondolkodjanak a fenntarthatóságról.
Miriam Bruns, Goethe-Institut Budapest igazgatója
A projekt keretein belül olyan kezdeményezések mutatkoztak be, mint például a Dolgok Könyvtára vagy a digitális könyvtári kölcsönzőkártya, a BibToGo. Ezen kívül az intézet olyan workshopoknak adott otthont a könyvtárkertben, melyek a budapesti lakossághoz közelebb hozták a környezettudatosságot: Például gyermekek készítettek madáretetőket üres tejesdobozokból, így kaptak a háztartási hulladékok kreatív módon második életet.
Júliusban további három workshop várta az érdeklődőket a Goethe-kertben: Az intézet meghívta a Szeszgyár közösségi kert tagjait, hogy a városi komposztálás és az élelmiszermentés témakörében tartsanak foglalkozásokat. A résztvevők többek között megtudhatták, hogy hogyan lehet saját komposztálót fenntartani kert nélküli lakásokban a város közepén és mire kell odafigyelni annak használatánál. Ezenfelül a workshopok résztvevői megismerhettek különböző elfeledett gyógynövényeket és ehető növényeket, amelyek városi környezetben is megtalálhatóak, sőt, a résztvevők közösen főztek ízletes fogásokat a Szeszgyár kertjében termelt alapanyagokból vagy akár a város utcáin található növényekből.
Ezek előremutató, kis lépések. De a munka itt – természetesen - nem áll meg: A fenntarthatóságról szóló diskurzus a könyvtárak világában már él és jelen van, csak úgy, mint az aktív cselekvés, de még számtalan olyan aspektus van a könyvtári munkában, amely „továbbzöldülhet“ a jövőben. A Goethe-Institut Budapest könyvtára örömmel vállalja a környezettudatosság népszerűsítésének feladatát, éppen ezért a Zöld Könyvtárak projekt keretein belül továbbra is izgalmas ötleteken dolgozik majd, hogy felkeltse a látogatók érdeklődését az aktív klímavédelem iránt.