A környezetvédelem olyan téma, amely napjainkban az élet szinte minden területén megjelenik. A városok működésében is egyre több kísérletet tesznek arra, hogy minél nagyobb teret engedjenek a természet számára az urbánus környezetben, és ezzel úgy nevezett környezeti igazságosságot teremtsenek minden városlakó számára: Hiszen a német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Nukleáris Biztonsági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium tanulmányai is azt mutatják, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű városrészek jóval terheltebbek a zajszennyezés és a légszennyező anyagok tekintetében, mint más területek. Csupán ez a tény is rávílágít arra, hogy a társadalmi igazságosság és egyenlőség milyen fontos a természeti környezettel kapcsolatos kérdésekben is. De mi a helyzet a környezetvédelem szempontjából olyan, a (szociális) igazságosságot is támogató közintézményekkel, mint a könyvtárak?
Habár ezek az intézmények működésükkel már most is a magasabb fokú fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot támogatják, hiszen megakadályozzák a pazarló könyvvásárlást, és kedvezményekkel igyekeznek biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok számára az oktatáshoz és az önfejlesztéshez való hozzáférést, mégis egyidejűleg a környezetterhelésből is kiveszik a részüket: A könyvtárak ugyanis jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt negyven évben világszerte megháromszorozódott a nyersanyagszükséglet. Ezt a működést az egyre erősödő digitalizáció sem tudja felváltani teljesen, mivel az átállás újra speciális nyersanyagigényekhez vezet, ezek kitermelése pedig hatalmas környezeti károkat és újbóli társadalmi igazságtalanságot okoz.
Goethe-Institut Budapest
Stephen Wyber, az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) igazgatója három fő módot lát arra, hogy hogyan válhatnak a könyvtárak fenntarthatóbbá: Először is fontos a példamutató magatartás az operatív területeken. Továbbá kiemeli, hogy releváns a fenntartható építési- és üzemeltetési technológiák alkalmazása, amelyekről a könyvtáraknak érdemes kommunikálni is. Végül a könyvtáraknak mint oktatási partnereknek kell elősegíteniük magának a fenntarthatóságnak a megértését, a cselekvést és támogatniuk kell az új kutatási projekteket is. Számos könyvtár már most különböző akciókkal próbál a környezeti igazságosság útjára lépni. Ilyen például a drezdai vetőmagkölcsönzés: A " Culture for Future" projekt részeként a drezdai központi könyvtárban magarchívumot hoztak létre a város biológiai sokféleségének támogatása érdekében. Tagság nélkül is kaphatunk egy csomag vetőmagot azzal a feltétellel, hogy ősszel az új magokat felcímkézett tasakokban visszaszolgáltatjuk. A könyvtár így kíván hozzájárulni a természet és a biológiai sokféleség népszerűsítéséhez. A schorndorfi városi könyvtár is példaképként szolgál: A városi erdészettel közösen egy „Plant-for-the-Planet“ elnevezésű akadémiát hozott létre, ahol a gyerekek és a fiatalok megismerkedhettek a klímaválság okaival és következményeivel, és a közös faültetéssel saját maguk is az aktív cselekvés útjára léphettek.
Goethe-Institut Budapest
A budapesti Goethe-Institut is elindította a "Zöld könyvtár" elnevezésű projektjét, melynek célja, hogy a német kulturális intézet is kivegye saját részét az éghajlatváltozás elleni küzdelemből. Ahogy Miriam Bruns, az intézet igazgatója fogalmaz:
Ezzel a kezdeményezéssel a Goethe-Institut Magyarországon szeretne párbeszédet kezdeményezni minden érdeklődővel, és arra ösztönözni őket, hogy közösen gondolkodjanak a fenntarthatóságról.
Miriam Bruns, Goethe-Institut Budapest igazgatója
A projekt keretein belül olyan kezdeményezések mutatkoztak be, mint például a Dolgok Könyvtára vagy a digitális könyvtári kölcsönzőkártya, a BibToGo. Ezen kívül az intézet olyan workshopoknak adott otthont a könyvtárkertben, melyek a budapesti lakossághoz közelebb hozták a környezettudatosságot: Például gyermekek készítettek madáretetőket üres tejesdobozokból, így kaptak a háztartási hulladékok kreatív módon második életet.
Goethe-Institut Budapest
Júliusban további három workshop várta az érdeklődőket a Goethe-kertben: Az intézet meghívta a Szeszgyár közösségi kert tagjait, hogy a városi komposztálás és az élelmiszermentés témakörében tartsanak foglalkozásokat. A résztvevők többek között megtudhatták, hogy hogyan lehet saját komposztálót fenntartani kert nélküli lakásokban a város közepén és mire kell odafigyelni annak használatánál. Ezenfelül a workshopok résztvevői megismerhettek különböző elfeledett gyógynövényeket és ehető növényeket, amelyek városi környezetben is megtalálhatóak, sőt, a résztvevők közösen főztek ízletes fogásokat a Szeszgyár kertjében termelt alapanyagokból vagy akár a város utcáin található növényekből.
Goethe-Institut Budapest
Ezek előremutató, kis lépések. De a munka itt – természetesen - nem áll meg: A fenntarthatóságról szóló diskurzus a könyvtárak világában már él és jelen van, csak úgy, mint az aktív cselekvés, de még számtalan olyan aspektus van a könyvtári munkában, amely „továbbzöldülhet“ a jövőben. A Goethe-Institut Budapest könyvtára örömmel vállalja a környezettudatosság népszerűsítésének feladatát, éppen ezért a Zöld Könyvtárak projekt keretein belül továbbra is izgalmas ötleteken dolgozik majd, hogy felkeltse a látogatók érdeklődését az aktív klímavédelem iránt.
