VEB2023 EKF
Fenntarthatósági törekvések Európa Kulturális Fővárosában

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program előkészítése és megvalósítása során a fenntarthatóságot a legtágabb értelemben értelmeztük. Kiemelt célunk - mely a legnagyobb kihívásaink egyike is - volt, hogy társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is hosszútávon fenntarthatóak legyenek azok a pozitív eredmények, melyeket Veszprémben és az EKF régióban a program során elértünk.

A környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartva köteleztük és egyben támogattuk is partnereinket a fenntartható programszervezésben; szaktanácsadással[1], mentorálással, a térségben pályázati támogatásból fejlesztett vállalkozásokkal.

Fenntartható programoknak ítéltük a pályázati folyamat során azokat, ahol megvalósultak az alábbi intézkedések: közösségi és biciklis közlekedés népszerűsítése; lépések a hulladék megelőzésre; szelektív hulladékgyűjtés; a rendezvény területének megóvása; fenntartható catering; ingyenes ivóvíz és tudatos vízhasználat; környezetbarát tisztítószerek használata; alapanyagok beszerzése kis távolságokból.

A hulladék minimalizálására és szelektív gyűjtésére ösztönzően több zöld vállalkozás kezdeményezését támogattunk. Egyik egy repohár szolgáltató, melyre nagy igény volt a régióban, a korábbi, budapesti székhelyű és így a poharakat folyamatosan utaztató cég helyett. A másik szolgáltatás a kisebb szabadtéri események saniter hulladékának csökkentésére jött létre, komposzt WC szolgáltatást kínálva a látogatóknak, így nullára csökkentve és újra hasznosítva az így keletkező végterméket. A harmadik fejlesztett vállalkozás a régió szelektív hulladékgyűjtési kapacitásait bővítette, szakértelemmel gyűjtve és szétválogatva a hulladékot[2].
 

Amellett, hogy egy rendezvényen fontos, hogy a hulladék megelőzésre odafigyeljenek a szervezők és a látogatók - mi ezeket inkább alapvetésnek és nem a legkardinálisabb beavatkozásnak tekintjük - a régió közösségi közlekedésének szemléletjavítására, zöldítésére fordított erőfeszítések minden mutatót számba véve, sokkal nagyobb környezetkímélő változást hozhatnak. Mivel a rendezvények CO2 terhelésének 80%-át a közlekedés adja, fontos volt számunkra, hogy minél többen válasszák a kevésbé környezetterhelő közlekedési módokat. Fenntartható mobilitási programunkra ezért is komoly hangsúlyt fektettünk.

Célunk volt a közösségi közlekedésre való inspirálás, melyet a tömegközlekedési vonalak és szolgáltatók összehangolásával, a kiemelt időszakokban történő járat sűrítéssel, emellett mikromobilitási megoldásokkal (shuttle járatok, e-bringa és e-roller hálózat fejlesztés) segítettünk elő.
Intézményközi közlekedési munkacsoport (Építési és Közlekedési Minisztérium, a KTI, a MÁV-Volán-Csoport valamint a V-Busz és V-Bike) támogatásával stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a VEB2023 Zrt és a MÁV-Volán-Csoport, melynek köszönhetően bővültek a régió látogatóit kiszolgáló kiegészítő közösségi közlekedési szolgáltatások; kulturális programok valósultak meg a járatokon és vasútállomásokon. Két új kedvezményes díjterméket is bevezettek a szolgáltatók: a kiemelt események alkalmával érvényes, az ország bármely pontjából fix-áron elérhető, 2023 forintos menettérti vonatjegy, valamint az „EKF 24” nevű jegy, mely 24 órán át korlátlan utazásra jogosította az EKF régió területén közlekedőket a MÁV, Volánbusz és a helyi V-Busz járatain. Emellett bővítették az éjszakai mentesítő járatok menetrendjét.

A jegyértékesítési és utasszám adatokat folyamatosan monitoroztuk. A VEB2023 Online Monitoring Platformjának köszönhetően pedig adatalapú járattervezésre volt lehetőség; a nagykoncertek alkalmával a jegyértékesítési adatok alapján lehetett a szükséges léptékben mentesítő buszok beállításával tervezni. A Veszprém belvárosába közösségi közlekedéssel érkező látogatók aránya 5%-kal[3] javult a 2022 évi adatokhoz képest[4].

Szemléletformáló alapelveink mellett fontos a művészet eszközeivel is felhívnunk a figyelmet a környezetvédelemre. Ezt célozta meg több kisebb projekt mellett, legnagyobb környezetvédelmi művészeti projektünk, a Balatorium projekt[5], mellyel a „Balaton hangjaként” a Balaton és környezete élővilágának megismertetését tűztük ki célul.

A társadalmi fenntarthatóság jegyében a térségben élő közösségekkel együtt zajlott a tervezés és programmegvalósítás. Workshop sorozatokat, lakossági fórumokat, közösségi tervezési alkalmakat, régiós roadshowkat, közös reggeliket szerveztünk. Széleskörű bevonási programunk része volt, pályázati rendszerünk, melynek keretében a programhoz csatlakozó önkormányzatok, kulturális intézmények, civil szervezetek, vagy akár gazdasági szereplők is támogatást nyerhettek a VEB2023 EKF céljaihoz illeszkedő projektötleteik megvalósításához. A felhívások azokat a megvalósítókat vonzották be, akik alkalmasak voltak a programok hosszú távú fenntartásra. Ugyanakkor pályázatíró mentorálásokat is tartottunk, az ötletek kidolgozásában és azok fenntartható megvalósíthatóságában segítettük az arra rászoruló, de a közösségükért tenni akaró pályázókat. Összesen 116 települést vontunk be az EKF progamsorozatba.

Új közösségi tereket hoztunk létre, a Pannon Egyetemen és a Jutasi Lakótelepen nyílt meg egy-egy KözTér. Előbbi az egyetemi ifjúságot és a városrészi lakosságot, utóbbi a lakótelepi közösségeket célozta és adott és ad ma is teret programjaiknak.

A Jutasi Projekt a legnagyobb veszprémi lakótelepen folyó, közösségépítő projektünk volt. A lakótelepen élők aktív bevonásával terveztük meg az infrastrukturális beavatkozásokat, egy új futókör létesítését. A fejlesztés célja, hogy a meglévő közösségi használatban lévő elemeket erősítve, bővítve és rendszerbe kötve számtalan új lehetőséget adjon a használóknak, új közösségi teret kialakítva[6].
Azért, hogy az elért eredmények hosszú távon is megmaradjanak, kialakítottunk egy a társadalmi bevonást, a kulturális és művészeti közösségi önszerveződést, az önkéntességet támogató hálózatot[7]. Emellett, a rendszer hosszútávú fennmaradása érdekében, egy menedzsment szoftvert fejlesztettünk, mely egy átfogóan használható platformot biztosít, mind a regisztrált önkéntesek, mind a régióban fellelhető fogadószervezetek számára.

A közösségek hosszú távú bevonása a perifériára szoruló közösségeket is érinti. Esélyegyenlőségi dimenziónk kiterjedt a fogyatékossággal élő, a kisgyermekes, az idős, a külföldi vagy az anyagi nehézséggel élő látogatókra is. Az egyenlő esélyű hozzáférést célozták az ingyenesen elérhető programok, a kulturális intézmények látogatóbaráttá tételét célzó szolgáltatás fejlesztések[8], valamint a partnereknek nyújtott szemléletformáló képzések is, mellyel új lehetőségeket nyitottunk a fenntartható kultúra fogyasztásra.
Gazdasági fenntarthatóság szempontjából a szezonalitást, mint a Bakony-Balaton régió egyik gazdasági kihívását fontos kiemelnünk. A szezon megnyújtására jó példa a Holtszezon Irodalmi Fesztivál, mely a “hivatalos rendezvény szezonon” kívül, február végén kerül 2022 óta megrendezésre. Nemcsak új kulturális eseményeinket, hanem új közösségi tereinket is az év mind a 12 hónapjára terveztük; ilyenek a KözTerek mellett a régió kisebb településein létrejövő Pajta és Kultháló programok[9] is.

Támogattuk a veszprémi kulturális intézményeket abban, hogy egész évben aktív és attraktív célponttá válhassanak. A fejlesztési program fókuszterületei között szerepeltek: az intézményi attrakció- és kapacitásfejlesztés, a szemléletformálás, a tudásmegosztás, az online felületek, digitális eszközök, a jegyértékesítés, a látogatómenedzsment, a fenntarthatóság és akadálymentesség, valamint a nyelvi készségek fejlesztése[10]. Új életet leheltünk a szezonon kívül korábban alvó veszprémi belvárosba, ’Utcakép programunkkal’[11] felélesztve és fejlesztve a vendéglátóhelyeket.

A helyiekre és a turistákra épülő kultúrafogyasztás fontos iparág a városban, melynek fenntartható működése jelentős pozitív hatással bír a város gazdasági, környezeti, társadalmi fejlődésére.

Mindezek mellett fontos megemlíteni a digitális fenntarthatóságot, digitális átállást. A VEB2023 által fejlesztett felhő alapú szolgáltatásokat (VEB2023 webmotor és tartalommenedzsment rendszer, APP, pályázati, monitoring és önkéntes platformok és azok háttér rendszereit) átalakítottuk a város és a régió kultúra és desztinációmenedzsment eszközévé (a kulturális, turisztikai, vendéglátóipari szolgáltatók kapacitásfejlesztése és esélyteremtése érdekében), hosszútávon segítve a kulturális attrakciók működését, hálózatépítését és fejlődését.

A VEB2023 az EKF Program keretében olyan folyamatos monitoringra épülő kutatásokat végez, amelyek során feltárja a helyi társadalom és gazdaság aktuális állapotát és nyomon követi a programsorozat beavatkozásai által indukált változásokat. Ennek keretében interdiszciplináris társadalomtudományi kutatásokat és felméréseket végez főként a szociológia, a város- és vidékfejlesztés, valamint a kulturális turizmus kapcsolódó területein.


[1] https://veszprembalaton2023.hu/projekt/kornyezeti-fenntarthatosag

[2] https://helloveb.hu/hir/fesztivalok-es-fenntarthatosag-ismerj-meg-egy-forradalmian-uj-komposztalasi-modszert

[3] A Telekom partnerségének köszönhetően megkapott geolokációs és modalitási adatainak elemzése alapján.

[4] Júliusban összességében több, mint 38%-a a látogatóknak érkezett közösségi közlekedéssel. 

[5] https://balatorium.hu/

[6] https://vehir.hu/cikk/60041-kozossegi-terek-tervezesbe-vonja-be-a-jutasi-uti-lakotelepen-eloket-az-ekf-projekt

[7] https://www.onkentesszemle.hu/aktualis-3evfolyam-4szam-2023/

[8] https://veszprembalaton2023.hu/projekt/10-honap-10-kihivas-a-kozos-sikerert

[9] https://veszprembalaton2023.hu/projekt/kulthalo

[10] https://veszprembalaton2023.hu/projekt/10-honap-10-kihivas-a-kozos-sikerert

[11] https://veszprembalaton2023.hu/projekt/utcakep-program