Covid-19
Mindenki begubózott

Halálos áldozata nem lett a koronavírus első három hullámának, de a közösségi életet megbénította Szentlászlón. A közoktatás viszont bizonyos szempontból még profitált is a helyzetből.

Szentlászlót sem kerülte el a járvány, és volt olyan is, aki megjárta a kórházat. De az itt élők inkább azt szenvedték meg, hogy a Covid-ellátás annyira lefoglalta az egészségügyet, hogy minden más betegség kezelése háttérbe szorult. Ez nemcsak az egészségügy kapacitásain múlt, maguk az érintettek sem szívesen mentek orvoshoz.

Mindenki begubózott, és alig mozdult ki

Pasztorek Zoltán polgármester benyomásai szerint nincs több oltásellenes Szentlászlón, mint bárhol máshol. Igaz, szerinte az is jellemző, hogy egymástól tájékozódnak az emberek, és hogy inkább bíznak az ismerőseikben, mint a médiában.
Covid-szünet
Covid-szünet | Fotó: Kovács Gréta
Kapronczay Piroska körzeti orvos nem árult el részleteket az átoltottságról, csak annyit tudtunk meg, hogy Pfizert a szigetvári oltóközpontban lehetett kapni, a többi vakcina elérhető volt a faluban is.

Túl lehet élni

A többség szerint a Covid-intézkedések túl lettek reagálva. Találkoztunk masszív oltásellenességgel aktív korúak és nyugdíjasok között is. Volt, aki azt mondta, hogy nem lehet tudni, mit fecskendeznek még a szerrel együtt belénk. Volt, aki túlesett a betegségen, és úgy reagálta le, hogy túl lehet élni. Más kemény küzdelemnek nevezte, és az elsők között oltatta be magát, amikor lehetett.

Egy kőművesként dolgozó férfi azt mondta, hogy csak azért adatta be magának, mert különben elvesztette volna az állását. A fiatalok körében a fő motiváció az volt, hogy így megkötések nélkül tudnak szórakozni. De találkoztunk még egy olyan ötven és hatvan év közötti úrral, akit csak azért nem vette fel az oltást, mert nem tudta, hogy ezt a helyi orvosi rendelőben is megteheti. Ettől függetlenül nem ellenezte a vakcinát, inkább csak hidegen hagyta a történet, annak ellenére, hogy idős szüleivel él egy háztartásban, és ő maga is elmondása szerint májbeteg.

Egyébként épp ottjártunkkor kezdődött az iskolában a 12 év fölöttiek oltása: a nyolcvan fős nyolcosztályos általános iskolából öt diákot vittek át a közeli Almamellékre, hogy megkapják a vakcinát. Közülük hárman voltak szentlászlóiak, a többiek két másik faluból járnak át tanulni.

Iskolapadból Messenger-csoportba

A lezárások Szentlászlón is leginkább a gyerekes családok életét nehezítették meg. A jelenléti oktatásról való átállás komoly logisztikai kihívást jelentett. De az iskola kitett magáért: a 80 diák közül tíznek segítettek beköttetni az internetet, valamint a rászoruló családoknak adományoztak olyan számítógépeket, amiket az iskola már nem használ, mesélte Jászainé Löffler Ibolya igazgató.

Jászainé Löffler Ibolya a tanévnyitón
Jászainé Löffler Ibolya a tanévnyitón | Fotó: Kovács Gréta
A Covidnak köszönhetően a település óriásit lépett előre a számítógéphasználatban. Miután a Kréta online közoktatási tér teljesen feladta a szolgálatot, az iskola kénytelen volt rögtönözni: Messenger-csoportokban kommunikáltak és videóhívásban tartották az órákat. Sok szülő csak okostelefont használt addig, így a gyerekekkel és a szülőkkel együtt közösen kellett begyakorolni az asztali számítógép, illetve a laptop használatát, és azt is, hogyan lehet otthon önállóan tanulni.

„Nincs semmi”

Sokak szerint a legnagyobb probléma, hogy a Covid miatt a korábban aktív kisközösségek szétestek, a megszokott falusi ünnepek és események elmaradtak – és a harmadik hullám elmúltával sem változott ez a paralízises állapot.

Második éve nem tartották meg a falunapot és az adventi vásárt, és októberben megint elmaradt a Kukoricásnap, amely az ország első csuhémúzeumához kötődik, amit Szentlászlón alapítottak Budai Györgyné helytörténész, lokálpatrióta és lánya, Kinga kezdeményezésére. A kukoricacsuhézást a csehszlovák lakosságcserével a felvidéki Naszvadról Szentlászlóra telepített magyarok hozták be, és még néhány éve is szerveztek tanfolyamat az azóta elhunyt Holenda Józsefné (Matild néni) vezetésével.

A Csuhémúzeum is zárva maradt
A Csuhémúzeum is zárva maradt | Fotó: Kovács Gréta
A faluban sokféle kézműves hagyomány él: a kukoricacsuhézás mellett például nemezezés vagy fajáték-készítés, de az ehhez kapcsolódó tanfolyamok is elmaradtak, ahogy a könyvtárban tartott nyugdíjasklub is átmenetileg megszűnt. A pandémia előtt a faluban tartottak jógaórákat, és van egy jól felszerelt fitneszterem is. Az utóbbi látogatottsága visszaesett, és már jógaórák sincsenek.

Míg a szomszédos falvakban visszatért a közösségi élet, Szentlászlón 2022-re időzítik a következő nagy eseményt: itt rendezik ugyanis legközelebb a Kárpát-medencei Szentlászló nevű települések találkozóját, amiből 16 van a szövetségben. A Szentlászló nevű települések először 1992 januárjában fogtak össze, amikor Vácszentlászló polgármesterének kezdeményezésére segítő akciót szerveztek a háború sújtotta horvátországi Szentlászló (Laslovo) település lakóinak megsegítésére. Az eddigi találkozókon a rendező település mindig megkapta a győri bazilikában található Szent László herma mását, amiből egy a Baranya megyei Szentlászló iskolaparkjában is áll. A falu ezzel a nagyszabású eseménnyel találna vissza a normalitásba.