Top 5 téma
Amiről beszélnek

Nem Orbánról, az ellenzékről, a menekültekről vagy Brüsszelről beszélnek az emberek a legtöbbet, hanem kimondottan szentlászlói témákról.

1. Háromszög

Annál a kanyarnál, ahol a régi fő utca (Kossuth utca) belefut a 67-es főútba, a kereszteződés kiszélesedik és egy háromszöget formáz. A kereszteződés közepén lévő szigetet az előző polgármester idején színpompás virágoskert borította – a falu ezzel üdvözölte az átutazókat.

Ottjártunkkor új dekoráció készült: egy faszekeret mázoltak közmunkában, amit muskátlikkal díszítettek volna.  Már az új designkoncepció is megosztotta a falut, de igazán akkor lett a háromszög beszédtéma, amikor valaki egyik hajnalon egy nagy lepedőre rápingálta, hogy „Szentlászló Falubusz Program”, és ráhelyezte a szekérre. A helyieknek szóló poén arra utalt, hogy Szentlászló évek óta kimarad a falubusz programból, miközben szinte az összes szomszédos település már nyert falugondnoki buszt.

Már eljöttünk a faluból, amikor ősszel hírét vettük, hogy az installációt egy éjszaka szétrombolták, a muskátlit és a kukoricát leszórták, úgy kellett helyreállítani. Happy end a sztoriban: októberben jelentette be a polgármester, hogy Szentlászló tartaléklistán nyert a „falubusz beszerzési és falugondnok indítási pályázaton”. A pályázati győzelemben való közreműködéséért a polgármester külön köszönetet mondott Nagy Csaba, helyi országgyűlési képviselőnek (Fidesz-KDNP).
 

2. Közművek

Szentlászló festői helyen fekszik, de meglehetősen távol mind a csatorna-, mind a gázközmű gerinchálózatától. A lakossági szennyvíz tisztítása és elvezetése az ilyen falvakban akut probléma, akárcsak a nem környezetszennyező, elérhető árú fűtés.

Szentlászlón az előző polgármester, Hideg István egyedi szennyvíztisztító berendezés telepítését javasolta a szentlászlói családoknak, amihez tíz százalékos lakossági önrész mellett pályázati támogatást lehetett igényelni. A támogatás megszerzését és a műszaki kivitelezést az önkormányzat intézte.

A műszaki megoldás olyan családi szennyvízszikkasztók telepítése lett a házakhoz tartozó telkeken, amely megszűri a szennyvizet, ami így nem tisztítatlanul kerül a talajba. Hátránya, hogy ugyanúgy telítődik a rendszer, az ürítésnek pedig plusz költsége van. A szennyvíztisztító program az önkormányzat teherbíróképességét is alaposan megterhelte: menet közben derült ki, hogy az önkormányzati önrész mellett még a bruttó támogatás áfaköltségét is hitelből kell megfizetni.

A szennyvíztisztító program nem jelent Szentlászlón teljeskörű megoldást, mert az elérhető támogatás legfeljebb 150 háztartás részvételére nyújtott fedezetet a faluban élő 260 családból, de az önrész miatt így se volt egyszerű elegendő családot a programba behúzni. Miután nem elérhető minden család számára, ma is látni sok helyen, ahogy alkalmi csőrendszereken keresztül megy ki a habos mosóvíz az árokba.

A másik probléma a fűtés: az egyik gázvezeték Bőszénfáig, a másik Csertőig ér – mindkettő elég távol fekszik ahhoz, hogy Szentlászló a senki földje legyen. Mivel itt nincsenek ipari létesítmények és a családoknak is legfeljebb öt-tíz százaléka fizetné meg a gázt, ezért nagy eséllyel nem is lesz gázvezeték. Így valamilyen alternatív megoldásra lenne szükség, hogy a fűtés ne legyen ennyire környezetszennyező.
 

3. Rendezvények

Állandó beszédtéma a faluban, hogy a koronavírus-járvány óta nincsenek rendezvények, „nem történik semmi”, miközben a szomszéd településeken, ha a búcsúkat, falunapokat nem is tartották meg, a közösséget megmozgató kisebb szabású rendezvényekre azért sort kerítettek. Így ugyan elmaradt a szomszédos Mozsgón a korábban már a Neotont, Beatricét vagy a Kozmixet a faluba hozó Kakasfesztivál, de operett-előadást és orgonakoncertet tartottak -  így ünnepelve a felújított kápolna avatását. De Boldogasszonyfán is megrendezték júniusban a Boldogasszonyfa Túrát, amit hajnalig tartó utcabál követett. Szentlászlón a következő nagyobb durranás a Közép-Európai Szentlászló nevű falvak találkozója lehet, melyet jövőre tartanak a faluban.
 

4. Pap

Szentlászlónak római katolikus temploma több mint 200 éves. A lelkipásztori feladatokat már hosszú évek óta a szigetvári plébános látja el a környékbeli falvakban. Általában Facebook-on értesülhetnek a hívek, hogy az adott héten pontosan mikor tartják a misét. Beszédtémát adott faluszerte, hogy a szigetvári plébános augusztusban kérte a felmentését, a megyéspüspök pedig további döntésig rendelkezési állományba helyezte – ahogy a faluban beszélték, „egy asszony elszerette”, és gondolkodási időt kapott, hogy eldöntse, mit lépjen.
 

5. 56-os kopjafa

Tavaly civil kezdeményezésre 56-os kopjafát avattak Szentlászlón. A kopjafa Herczeg Józsefnek állít emléket, akit közeli hozzátartozója jelentett fel, és fegyverbirtoklásért ítéltek halálra a forradalom után. A falut némileg megosztotta, hogy a férfi nem szentlászlói, hanem terecsenyi, és akadtak, akik vitatták, hogy a település mártírjának tekinthető-e. Viszont felesége, Panni néni az első férje halála után Szentlászlóra költözött. Újraházasodott, gyermeke nem született, a faluban hunyt el. Az egyik kezdeményező, Mezei Virág szerint a forradalom emlékezetének ápolása a közösséget erősíti, és szükség van a faluban közös megemlékezésekre.