Nyersanyagok
Öreg hálók új köntösben

Ben Kneppers (balra) és Kevin Ahearn éppen azt mutatja, hogy mennyi hálóra van szükség egy gördeszkához
Ben Kneppers (balra) és Kevin Ahearn éppen azt mutatja, hogy mennyi hálóra van szükség egy gördeszkához | Fotó (CC BY-SA): Kevin Ahearn

A Bureo nevű amerikai startup vállalkozás használt halászhálókból készít gördeszkákat, s ezzel nemcsak a tengerszennyezés ellen tesz, de a chilei halászokat is segíti.

Ben Kneppers éppen egy zenei fesztiválon lődörgött Santiago de Chilében, amikor egyszer csak valami nagyon érdekesre lett figyelmes. Egy stand előtt állt, amelynél a helyi fiatalok ahelyett, hogy kidobták volna, megjavíthatták és újra működőképessé tehették tönkrement gördeszkáikat. Kneppers, aki szűkebb hazájában, Massachusettsben környezetvédelmi tanácsadással foglalkozott, imponálónak találta az ötletet. És mivel maga is szívesen áll deszkákon, ámulva figyelte a fiatalokat, ahogy helyrepofozott gördeszkáikon suhantak a járdán, és akrobatamutatványokat produkáltak.

Aztán őt is megszállta az ihlet.

Két barátjával már hónapok óta töprengett azon, hogy mit tehetnének az óceánok szennyeződése ellen, és arra jutottak, hogy csinálniuk kéne egy céget, amelyik újrahasznosítja a tengeri műanyaghulladékot. „Szuper, gondoltam, gyárthatnánk esetleg gördeszkákat is! – meséli Kneppers.– Ez arra is jó volna, hogy a fiatalokat fogékonnyá tegyük a téma iránt.“

Kneppers két üzlettársával, Dave Stoverrel és Kevin Ahearnnel másfél évvel később létrehozta innovatív gördeszka cégét, a Bureót. A szó mapudungunul – vagyis a chilei őslakosok, a mapuchék nyelvén – „hullámok”-at jelent. A „Minnow Cruiser”-nek elkeresztelt prototípusból nemrég küldték szét az első szállítmányt a kiszemelt kaliforniai, chicagói és New York-i üzletekbe.

Termékgyártás fenntartható rendszerben

A Minnow Cruiser sok más gördeszkától eltérően hulladékból készül. A 65 cm hosszú deszka gyártásához újrahasznosított műanyaghálót használnak. És a Bureónak – a cégek nagy részével ellentétben – ugyanolyan fontos a környezet védelme, mint az üzleti forgalom. Kneppers, Stover és Ahearn az amerikai tengerparton nőtt fel, és amikor közös céget alapítottak, a világtengerek növekvő műanyaghegyei ellen akartak konstruktív módon fellépni.

„Szörfösökként, akik egész életünket a vízen töltjük, erős érzelmi szálak fűznek minket a tengerhez – vallja Stover.– Olyan terméket kerestünk, amely megfelel a hulladékgyűjtés és -feldolgozás fenntartható rendszeréről alkotott elképzelésünknek. A gördeszka jól tükrözi szándékunkat, hogy pozitív módon közelítsünk a problémakörhöz.“

Így született az elhatározás, hogy halászhálók újrahasznosítására koncentráljanak. Az óceánok műanyaghulladékának tíz százalékát ugyanis a halászat termeli. A hálók ráadásul a tenger lakóira is veszélyt jelentenek: a delfinek, tengeri teknősök és fókák könnyen fennakadnak rajtuk, és sokszor a hálók foglyaként pusztulnak el. A chilei halászok rendszerint a tengerbe dobják használt hálóikat, mert szabályos eltakarításuk költséges volna. Az ország hulladéktárolói magánkézben vannak, és aki ezekben akarja elhelyezni az általa termelt szemetet, annak fizetnie kell az elszállításért. Kneppers azonban siet hozzátenni, hogy a tengerek halászhálókkal történő szennyezése nem kizárólag chilei probléma. „Megpróbáltunk utánajárni a témának, kérdezősködtünk kaliforniai halászoknál meg a keleti parton, és mind bevallották, hogy kényelmességből olykor ők is így szabadulnak meg a hálóiktól.”

Stover üzlettársaival létrehozta Chile első halászháló-begyűjtő és recikláló rendszerét, a Net Positivát. Három faluban gyűjtőzsákokat helyeztek ki, és felajánlották, hogy a begyűjtött hálókért kilónként fizetnek. Az így kapott pénzt a helyi halászati szervezetek osztják szét tagjaik között. „Az első hat hónap alatt több mint három tonna gyűlt össze – számol be Kneppers. – Reméljük, hogy hamarosan három újabb településen létesíthetünk gyűjtőállomásokat, üzleti modellünknek ugyanis fontos eleme a növekedés.”

  • Ben Kneppers (balra) és Kevin Ahearn éppen azt mutatja, hogy mennyi hálóra van szükség egy gördeszkához Fotó (CC): Kevin Ahearn

    Ben Kneppers (balra) és Kevin Ahearn éppen azt mutatja, hogy mennyi hálóra van szükség egy gördeszkához

  • Hagyományos chilei halászcsónak Fotó (CC): Kevin Ahearn

    Hagyományos chilei halászcsónak

  • Kimustrált halászhálók a chilei tengerparton Fotó (CC): Kevin Ahearn

    Kimustrált halászhálók a chilei tengerparton

  • Kevin Ahearn, David Stover és a Minnow Fotó (CC): Matt Smith

    Kevin Ahearn, David Stover és a Minnow

A közös álmodozástól a valóra váltott álomig

Az újrahasznosítási program ötlete már azelőtt megszületett, hogy Knepperst ama Santiago de Chile-i fesztiválon megszállta az ihlet. Amikor 2011-ben Ausztráliában dolgoztak, egy szobában laktak Stoverrel. Mind a ketten szenvedélyes szörfösök, és nem egyszer késő éjjelig beszélgettek arról, hogyan lehetne megoldani a tengert ellepő szemét problémáját, amellyel szörfözés közben újra meg újra szembesültek. Ahearn ugyancsak szörfös, és később csatlakozott Kneppersékhez, amikor fölmerült, hogy szükségük volna egy dizájnerre.

Az igazi munka azonban csak azután kezdődött, hogy a termékötlet megfogant: hogyan lesz valóra váltható az álom? A fiúk a Northeastern Universityhez fordultak, ahol Kneppers korábban tanult, és ahol külön program segíti a kezdő vállalkozókat. Az egyetemtől tanácsadót és indulótőkét kaptak, amellyel tesztelni tudták, hogy a halászhálók anyaga elég tartós-e gördeszka-gyártáshoz. Az ifjú vállalkozók ezután sikeresen pályáztak a chilei kormány startupoknak szóló támogatási programjára. 2014 áprilisában végül crowdfunding-kampányt hirdettek a Kickstarteren, ahol rövid idő alatt 64.000 dollár jött össze– több mint kétszer annyi, mint az eredetileg remélt összeg. Így most már tényleg minden feltétel megvolt ahhoz, hogy hozzákezdhessenek a sorozatgyártáshoz.

A használt hálókat beolvasztják, majd formába öntik. A kész gördeszka felülete pikkelymintás, ami stabilabb tapadást ad. A gördeszkák azonban nemcsak alapanyaguknál fogva környezetbarátak. A kerekek belseje ugyancsak száz százalékosan újrahasznosított műanyagból, külső rétegük pedig harminc százalék növényi olajból készül. Csomagoláshoz kizárólag újrahasznosított papírt és kartont használnak, és a hálókat a falvakból olyan teherautók szállítják a Santiago de Chile-i üzembe, amelyek árut visznek a településekre, és különben üresen mennének vissza a fővárosba.

Együtt a szeméthegyek ellen

Egy outdoor ruházatot és felszerelést gyártó kaliforniai cég, a példamutatóan környezettudatos Patagonia nemrég bejelentette, hogy betársult Kneppersék vállalkozásába. „A Bureo nem tipikus startup. Hihetetlen recycling-programot indítottak el, amikor a chilei halász-szövetkezeteket meg tudták nyerni az ügyüknek, vagyis annak, hogy tengeri műanyaghulladékból minőségi terméket gyártsanak“ – indokolja sajtónyilatkozatában a betársulást a Patagonia ügyvezető igazgatója, Rose Marcario. – Örömmel invesztálunk a Bureo víziójába, hogy üzleti elgondolását világszerte megvalósítsa, és ezzel kézzelfogható sikereket érjen el a világtengerek műanyaghegyeinek felszámolásában.“

Kneppers, Stover és Ahearn elkötelezettsége a környezetvédelemért azonban korántsem merül ki a műanyag-újrahasznosításban. A tavalyi nyarat a kaliforniai tengerparton töltötték, ahol az 5 Gyres (’5 tengeráramlat’) nevű szervezet hulladék-begyűjtési akcióiban működtek közre. A 5 Gyres maga is a tengeri szeméthegyek ellen küzd, és Kneppersék minden gyűjtés végén egy-egy Minnow gördeszkát sorsoltak ki az önkéntes segítők között. Csatlakoztak továbbá két NGO-hoz, a Save the Waves Coalitionhöz és a Surfrider Foundationhöz, amelyek világszerte a partok és vizek tisztaságáért és védelméért küzdenek. Emellett póló-kollekció gyártását is tervezik - természetesen biopamutból. Ennek bevételéből egy chilei közhasznú szervezetet, az Unidos Por Aguas Limpiast (’Együtt a tiszta vizekért’) akarják támogatni, amely a szörfterületek környezetvédelmét tűzte zászlajára, és minden márciusban takarítási akciókat szervez a partokra.

„A gördeszka számunkra csak a kezdet ­– magyarázza Ahearn. – Folyamatosan keressük az új megoldásokat a világtengerek műanyaghulladék-problémájának felszámolására.“

Kneppers elmeséli, hogy a helyi halászok eleinte kétkedve fogadták a három fiatal vállalkozót, amikor előadták a terveiket. De amikor be tudták mutatni a kész terméket, egy csapásra megfordult a hangulat. „A halászok büszkék – mondja Kneppers. – Kézbe vették és lelkesen mustrálgatták, tapogatták, forgatták a gördeszkákat.“ Aztán, teszi hozzá, odaadták őket a gyerekeiknek – azok pedig tudták, hogy mihez kezdjenek velük.