#Klartexte © Goethe-Institut Ungarn A budapesti Goethe Intézet a prágai és varsói Goethe Intézettel közösen programot indított, hogy segítsen a közönségnek eligazodni a mai médiaüzenetek között. Együttműködő partner: ELTE, Média és Kommunikáció Tanszék #Klartexte: Újratanulni az „újságolvasást” Magyarország © Goethe-Institut Ungarn Vikár Anna Álhírek és hitelesség az újságírásban Egyik nap halálhírét keltették, másnap sajtótájékoztatót tartott az ukrán titkosszolgálattal karöltve. Arkagyij Babcsenko esete új korszakot jelez az álhírek hadrendbe állításában, ami nem túl jó hír sem az újságíróknak, sem nekünk. © Goethe-Institut Ungarn Nádori Péter Mit kezdhet a jog az álhírekkel? Legfőbb ideje, hogy a hatóságok fellépjenek a rosszindulatú, kártékony félretájékoztatást ellen. De mi véd meg minket attól, hogy ezen a címen egyszerűen az ellenzéki véleményeket hallgattassák el? És vajon nem alkalmas-e már a fennálló törvényi szabályozás is az állhírek elleni küzdelemre? © Goethe-Institut Ungarn Kiss Eszter Kisebbségek és szóhasználat a médiában Menekült vagy migráns – nem mindegy? Minek a szavakon lovagolni? Azt, hogy egy csoport megnevezése nem pusztán formális udvariasság kérdése, előbb vagy utóbb a legtöbbünk átérzi – legkésőbb akkor, amikor minket bélyegeznek meg. © Goethe-Institut Ungarn Bátorfy Attila Akár igaz is lehetne Álhír az, aminek a többiek bedőlnek, csak mi nem. Vagy mégsem így van? Az álhíreket immár az újságírás és a nagypolitika is eszközül használja, és egyikőnk sem lehet biztos benne, hogy kellőképpen fel van vértezve ellenük. © Goethe-Institut Ungarn Szilágyi Anna Miért gondolunk az elefántra? „Nem vagyok szélhámos” – nyilatkozta Nixon elnök. És mindenki rögtön tudta, hogy az. Semmiről sem tudunk úgy beszélni, hogy ne állítsuk összefüggésbe más dolgokkal – akár a tagadás révén is. Ezt hívják keretezésnek. És korántsem ártatlan dolog. © Goethe-Institut Ungarn Orbán Katalin Büszkeség, méltóság, Pride. Keretezés szavakkal és kordonokkal Mindnyájan tudjuk, mi az a Pride: a szexuális kisebbségek évi felvonulása világszerte. De vajon ugyanazt jelenti-e a Pride az 1970-es évek Amerikájában, mint a 2010-es évek Magyarországán? És egyáltalán, min múlik, hogy mit jelent? © Goethe-Institut Ungarn Munk Veronika Megdöbbentő címadás Hitte volna, hogy egy ilyen oldal képes egy ilyen cikket leközölni? Kattintson azonnal, ha meg akarja tudni, miért dőlünk be újra és újra a kattintásvadász címeknek, és mik a figyelemfelkeltő, de korrekt címadás ismérvei!!! © Goethe-Institut Ungarn Réz Anna #MeToo – Hogyan beszéljünk a szexuális visszaélésekről? #MeToo – írták ki a közelmúltban nők tízezrei a közösségi médiában, és osztották meg alatta szexuális zaklatásuk fájdalmas történetét. Mi mindent jelenthet és mivé válhat a vallomások ilyen sosem látott tömege? © Goethe-Institut Ungarn Hermann Veronika Populizmus és diktatúra Az államszocialista diktatúra a múlté – gondolnánk. Az elmúlt években azonban egyre növekvő nosztalgia övezi Magyarországon a Kádár-korszakot, és a mai politikai beszédet itt és máshol is jellemző populizmus sok rokon vonást mutat a diktatúrák logikájával. © Goethe-Institut Ungarn Kovács Blanka Populizmus és népességfogyás Mit keresnek a migránsok a hálószobánkban? Valójában semmit. De a népességfogyás kérdését más aktuális félelmekkel összekapcsoló populista retorika szereti az ilyen csúsztatásokat. És nem is feltétlenül csak a gyermekvállalási kedv növelése érdekében. Külföldi írások Lengyelország © Polityka Insight Monika Helak Hogyan vált a szóbeszéd álhírré A "fake news" (álhír) fogalma 2016-ban kezdte meg pályafutását, amikor Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztási kampányt, és amikor Nagy-Britannia polgárai arra az elhatározásra jutottak, hogy országuk lépjen ki az Európai Unióból. Mind az elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban, mind a Brexit körüli vita olyan híreken alapult, amelyekről később kiderült, hamisak voltak. És mindezek ellenére sem az amerikai elnök környezetéből, sem a Brexit ötletgazdái közül nem vontak felelősségre senkit azért, hogy a közvéleményt tévútra vezették. © Polityka Insight Wojciech Przybylski Az első benyomás és további észlelési hibák Az emberi tudat tele van buktatókkal, amelyek leegyszerűsítik és meghamisítják, azt, ahogyan a valóságot észleljük: milyen észlelési hibákat kerüljünk el, ha nem akarunk bedőlni az álhíreknek? © Polityka Insight Katarzyna Kamińska Az újságírás és a reklám határmezsgyéjén A hírek fogyasztóinak gyakran nehéz különbséget tenniük az újságírói és a nem újságírói cikkek között - annak ellenére, hogy sok országban kötelező megjelölni ezeket. A natív hirdetések ("native advertising") ahhoz vezetnek, hogy mind a reklámcégek, mind a médiumok jelentős profitra tesznek szert a hiányzó médiakompetenciák miatt. © Polityka Insight Miłosz Wiatrowski Csalétek a kíváncsiságnak A clickbait-ek, vagyis azok a szenzációhajhász, "kattintásvadász" internetes tartalmak és linkek, amelyek aztán nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, egyértelműen az online-újságírás árnyoldalaihoz tartoznak. Az olvasók legalacsonyabb rendű ösztöneire játszanak rá és így vetik ki csalétkeiket. Csehország Populizmus Németországban nem sikerül A menekültektől való félelmet Csehországban a szomszédokra vetett pillantással szítják: nézzétek, Németországban nem sikerül. Kommentár. Illusztráció: © Martina Hamouzová Újságírás és média Művelt, nem függelten, komolytalan Cseh újságírók a középiskolások szemével: képzettek, de néha megvesztegethetők és közel vannak a bulvárhoz. Vagy olyanok, mint Láďa Hruška bizarr tévés ezermester. Illusztráció: © Martina Hamouzová Igazság és hazugságok Néha mindannyian paranoiásak vagyunk Néha mindannyian paranoiásak vagyunk. De az összeesküvés-elméleteknek is megvan a kockázatuk, mint ezt a kanyaró is bizonyítja. Populizmus Muszlimok a sorozatokban? Majd ha muszlimok is szerepelnek a sorozatokban – A cseheknek az iszlámtól való félelmét a populisták módszereivel is le lehet győzni, állítják a Counter-Islamophobia Kit nemzetközi tanulmány szerzői. Németország Fotó: Martin Kraft, CC BY-SA 3.0 Keretezés „A patriotizmust állítanám a középpontba” Hogyan manipulálja az embereket Donald Trump a nyelvhasználatával, és miért hasznos számára a „Fire and Fury” című könyv? Miért a családunk határozza meg a politikai meggyőződéseinket? Hogyan sikerülhetne meghaladni a társadalmi megosztottságot az Amerikai Egyesült Államokban? Elisabeth Wehlinggel beszélgettünk, aki azt kutatja a Berkeley Egyetemen, hogy hogyan hatnak a szavak a világképekre. Fotó © Ben Stefanowitsch A nyelv diszkriminálása „A nyelv csak egy a sok munkaterület közül” A nyelvész Anatol Stefanowitsch kutatási témája a politikailag korrekt nyelvhasználat, amelyet vehemensen védelmébe vesz. Miért? És hogyan lehet nyelvileg fevenni a harcot a rasszizmus ellen? Genderméltányosság a nyelvben Mennyire legyen „gender” a nyelv? „Studenten und Studentinnen”, „Studierende”, „Studentx” – sokan és sokféleképpen próbálták meg az elmúlt évtizedekben úgy átalakítani a német nyelvet, hogy egy-egy kifejezés egyaránt vonatkozzon minden emberre. Szó sincs azonban arról, hogy lezárult volna a vita. Pro és kontra Szükségünk van-e a „politikai korrektségre”? Igen, szükségünk van rá, mert ez a garancia arra, hogy diszkriminációtól mentesek maradjanak a vitáink, mondja Max Tholl. Nem, nincs rá szükségünk, állítja Alexander Grau, mivel a politikai korrektség valójában „morális” korrektséget jelent, tehát totalitárius. a lap tetejére