Terepszemle
A monori biobrikett szárító

A biobrikett technológiával mezőgazdasági hulladékból tüzelőanyagot lehet készíteni igen alacsony költséggel, helyben és egyszerű kézimunkával.

Monor Tabán városrészében jellemzően fiatal felnőttekből és gyerekekből álló közösség él, meglehetősen rossz életkörülmények között. Az egyik legnagyobb problémát a téli fűtés jelenti. Négy ház kivételével a telepi épületekben nincs vezetékes gázszolgáltatás, száraz tűzifához pedig szinte senki sem tud hozzájutni.

A biobrikett programot a Legacy Foundation dolgozta ki a fejlődő országok számára. A kézi technológia lényege, hogy mezőgazdasági és faipari hulladékok felhasználásával, tüzelésre alkalmas briketteket lehet készíteni helyben, nagyon alacsony költséggel.

A monori biobrikett szárító, enyhítendő a Tabán telepiek terheit, 2014 nyarán épült fel. A Budapesti Műszaki Egyetem doktori iskolájából kinőtt kezdeményezés vezetői – Fazekas Katalin, Fejérdy Péter, Holczer Veronika, Kemes Balázs és Oroszlány Miklós – az építészhallgatók mellett a helyi lakosságot is bevonták az építkezésbe. Az együttműködés új közösséget teremtett, amit az alkotók munkájuk talán legfontosabb hozadékának tekintenek.

A Think Global, Build Social! kiállítást kísérő programsorozat keretében Andres Lepik kurátor, a müncheni Műszaki Egyetem professzora és az egyetem építészeti múzeumának vezetője meglátogatta a monori létesítményt, és találkozott az alkotókkal is.

Közvetlenül a megnyitó előtt a kiállítást szervező budapesti Goethe Intézet igazgatója, Michael Müller-Verweyen is felkereste az épületegyüttest a sajtó képviselői és Pozsár Péter, a társszervező Hello Wood alapítója társaságában.