Unokák nemzedéke

Natalia Semagina Khveshchuk, Luck

Gyermekkora óta mesélt Natalia nagymamája, Ida Semagina, (lánykori nevén: Bender) a németek életéről, szokásairól és hagyományairól. Ida kivándorolt Németországba, ma Drezdában él. Főként miatta akart Natalia jól megtanulni németül.

Natalia Luckban az egyetemen német és angol fordítást tanult, ma németet tanít. „Szeretem a német nyelvet, tetszik a dallamos csengése, és örömet okoz, hogy ezt taníthatom.”

„Ukrajnában élő németnek vallom magam. Szeretem mindkét országot, tiszteletben tartom kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat és nyelvüket.”

Kateryna Buyar, Lwiw

Nagy Katalin cárnő 250 évvel ezelőtti manifesztuma alapján telepítették át Kateryna őseit Baden-Württembergből Ukrajnába, akik, más németekkel együtt, megalapították a Krím félszigeten a „Rosenthal“ kolóniát.

„Édesanyám és nagyapám német származásúak. Így áll ez a mai napig a születési anyakönyvi kivonatukban. Sokkal inkább érzem magam németnek, mint ukránnak. Mindig abban a tudatban nőttem fel, hogy német vagyok. Csak idő kérdése, és őseim országában fogok élni.”

Diana Warwartsewa, Munkács

1918-ig Kárpátalja az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, és csak évtizedekkel később lett Ukrajna része.

A Monarchia felbomlása után Csehszlovákia, Magyarország, a Szovjetunió fennhatósága alatt is állt; 1991-ben vált a független Ukrajna részévé.

Ezért beszél Munkácson és a város környékén a lakosság jelentős része németül és magyarul.
Diana nagymamája irányította a munkácsi német kulturális központot, 2006 óta pedig az édesanyja az intézmény vezetője.
„A családomban nem múlik el úgy nap, hogy ne beszélnénk németül. A német nyelv számomra olyan mint egy anyanyelv. Ukrán nemzetiségűnek vallom magam, német gyökerekkel. Az az álmom, hogy a német nyelvet és kultúrát közvetítsem, és a jövőben is ezen a területen szeretnék aktívan tevékenykedni.”

Lisa Kais, Usty-Csorna

Lisa Kais ősei 1775-ben jöttek át Ausztriából. Királymező (Usty-Csorna, korábban: Königsfeld) faluban magyar, szlovák, román és osztrák kisebbség él együtt. Családegyesítéssel sok falubeli kivándorolt Ausztriába. Napjainkban már csak tíz osztrák család él a településen.

Volodymyr Kais, Lisa Kais édesapja németet és angolt tanít a királymezői középiskolában. Lisának hét fiatalabb testvére van.

„Gyermekkorom óta hozzászoktam, hogy többnyelvű vagyok. A német nyelv a második nyelvem. A német nyelvvel hozom összefüggésbe a felső-ausztriai dialektust, melyet édesapám használ, amikor a nagyanyámmal beszél. Ukrán nemzetiségűnek tartom magam, osztrák gyökerekkel. A kétnyelvű identitásom számomra az európai közösséghez való tartozást jelenti.”

Alina und Vadym Pätkau, Kijev

Alina ősei a 18. század végén érkeztek Nagy Katalin cárnő hívására Oroszországba. A 20. század elején dédnagyapja a családjával Szibériába költözött. Szibériában a mai napig sok olyan falu van, melyekben áttelepült németek élnek.

„Magamat orosz-ukránnak vallom, német gyökerekkel. Ugyanúgy szeretem a német nyelvet, mint az ukránt vagy az oroszt. Édesanyám ukrán, édesapám oroszországi német. Gyakran mondogatja nekem: «Németül kell tanulnod». Pedig csak keveset tud németül, és ez néha bosszant.“

Max Weisser, Odessza

Makszim ugyan gépészmérnökként végzett, mégis ma németet tanít egy magániskolában. Nagyon jó érzés számára, hogy gyerekekkel dolgozhat, és örül, hogy megtaníthatja nekik a német nyelvet.

„Hosszas keresgélés után rájöttem, hogy a német a legerősebb bennem. Úgy hiszem, ez azzal függ össze, ahogyan gondolkodom és érzek. Annak ellenére, hogy Odesszában élek és itt is nőttem fel, egy bizonyos érzelmi távolságot érzek az embertársaimmal szemben. Úgy sejtem, hogy ez a bennem rejlő német rész miatt lehet.”

„Számomra a német nyelv elsősorban egy érzelmes nyelv. Mélyebbnek hallom, mint az oroszt. Valójában ez elég furcsa, mivel az orosz az anyanyelvem, de verseket és dalokat szívesebben írok németül. Német népdalokat is énekelek. Számomra ez a nép bölcsessége, és nagyon szeretem.“

Anna Awdeewa, Odessza

„A bennem lévő német, nos, ez számomra egy mentalitásbeli dolog, de ugyanakkor morális kérdés is. Mi a helyes, és mi nem? Ukrajnában ennek határai sokszor elmosódnak. A német részem mindig megmutatta nekem ezt a határvonalat. Nem gondolom, hogy ez csak a neveltetésemből fakadna.”

“Német kisebbséginek vallom magam, és büszke vagyok rá. A családomban nagyapám volt az egyetlen, aki tudott németül. Majdnem egész életében visszavágyott Németországba. Nekem most megvan a lehetőségem, hogy valóra váltsam az álmát. Azonban nem tudom, hogy tényleg akarom-e ezt.”