Nürnbergi Ajánlások
A korai idegennyelv-oktatás standardjai

A Közös Európai Idegen-nyelvi Referenciakeret kidolgozásának köszönhetően egy adott nyelv esetében az idegennyelv-tudás foka szintek segítségével mérhető. 

Az egyes kompetencia-szintek leírása során olyan standardokat dolgoztak ki, melyeknek segítségével egy oktatási rendszer keretén belül, ill. nemzetközi összehasonlításban először válik lehetségessé a tanulói teljesítmények összehasonlítása, méghozzá a kínálattól, az iskola jellegétől és a vizsgáktól függetlenül. Mindazonáltal ezek a standardok nem érintik a négytől tízévesekig terjedő korosztály idegennyelv-tanulását. 

E korcsoport esetében az olyan standardok, mint amilyeneket például az ún. BIG-Kör [1] tehát egy tanácsadással, tájékoztatással és viták lebonyolításával foglalkozó kör fogalmazott meg, támpontot nyújtanak azzal kapcsolatban, hogy mely kompetenciák alakíthatók ki tízévesek esetében 120 tanóra alatt. Az ún. BIG-Kör tudás-profiljai bármely idegen-nyelvre érvényesek, és felölelik a kommunikatív, interkulturális és módszertani kompetenciákat, továbbá tartalmazzák a nyelvi eszközök leírását. Ebben az értelemben tehát a tanmenetek [2] továbbfejlesztésének alapjául szolgálhatnak.

Az általános iskola alsó tagozatának keretében zajló idegennyelv-oktatás standardjainak ez a fajta leírása nem tér ki arra a kérdésre, miképp alakul a tanulási út és milyen hosszú tanulási idő áll az egyes gyermek rendelkezésére. Az oktatás minőségének feltárása és javítása érdekében például olyan teszteljárásokat fejlesztenek ki és valósítanak meg, amelyek lehetőség szerint a képzési folyamatban résztvevők mindegyikére kiterjed. 

Az óvodából az alsó-fokú oktatásba átlépő gyermekeket nyelvileg tesztelik annak érdekében, hogy felmérjék, hogy milyen mértékben lesznek képesek az iskolai nyelvoktatást követni. Ma már egyre több óvodás és általános iskolai alsó-tagozatos diák vezet – pl. az oktatási hatóság és az iskola fenntartójának kezdeményezésére – tanulási naplót vagy készít portfóliót, amelynek alapján a tanulók maguk, de tanáraik és szüleik is tájékozódhatnak a tanulás eredményességéről.
   

Ajánlások:

  • Az általános iskola alsó tagozatán folyó idegennyelv-¬oktatás képzési standardjait fel kellene venni a tantervi dokumentumokba, hogy ezáltal megalapozzuk az idegen-nyelvi kínálatot és az idegen nyelv oktatásának kereteit.
  • A tudásszint feltárásának tartalmait és formáit a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően kell kialakítani, valamint kialakításukkor figyelembe kell venni a korai idegennyelv-tanulás tartalmi és módszertani elveit.
  • A mérhető nyelvi eredmények elérésének a korai idegennyelv-tanulás esetében ahhoz a célhoz képest a háttérbe kell szorulnia, hogy a gyermek személyiségét sokoldalúan fejlesszük, valamint kialakítsuk és fenntartsuk az idegennyelv-tanuláshoz szükséges motivációt.
  • Az önértékelést és a külső értékelést hosszabb időtartamra kell megtervezni és állandóan napirenden kell tartani.


Források
[1] A Prof. Dr. Hans-Eberhard Piepho által 1999-ben létrehozott ún. BIG-kör a németországi alsó tagozatos általános iskolák idegennyelv-oktatásával foglalkozik. A kör minisztériumi szakemberekből, oktatókból, kutatókból valamint állami és tartományi intézmények munkatársaiból tevődik össze.
[2] Vö. BIG-Kreis (2005): Standards, Unterrichtsqualität, Lehrerbildung – Empfehlungen des BIG-Kreises. 2. kiad. München.